Mint a hűséges olvasók és követők tudják, barátaimmal minden év végén – a két ünnep között – felkerekedünk, hogy egy napra birtokba vegyünk hazánk vagy a határ menti települések egyikét és alaposan felfedezzük azt. 2022 végén Temesvárra esett a választásunk. A történelmi városban rengeteg nevezetesség akad, némelyikről azonban alig található már magyar forrás vagy ha akad is, azok nehezen fellelhetőek. A város nagyívű történelme és történelmi épületeinek sokasága miatt, temesvári kalandozásaimhoz mindig segítségül kell hívnom a neves helytörténész, Delesega Gyula Temesvári Kalauz című művét.

A Szabadság- tér szép és rendezett arcát mutatta nekünk, az első benyomásaim alapján igazi európai városi térnek ...

Korábban már volt szó a Spartacus-tanösvényről több epizódban is, melynek során említettem, hogy m i nem Pilisszentlászlóról Visegrádra (vagy fordított irányban) , hanem körtúraszerűen teljesítettük a teljes túrát, ami így kb. 14 km volt, alámerülve az Apát-kúti-völgy rejtelmeibe is, végezetül pedig visszajutva Pilisszentlászlóra. Az ösvényt már töviről hegyire bemutattam, ezért most az Apát-kúti-völgy varázslatos világát fedezzük fel.

Nagyon szeretem ezeket a völgy- és szurdoktúrákat, a természet közelségét és a rengeteg felfedezni való látványosságot. Szerencsére mások is így vannak ezzel, egyre többen választják a szabad levegőt és a természetet a TV előtt való ülés helyett. Inkább élményekre költenek ...

Pár éve egy jó kis két napos kirándulást szerveztem a barátaimmal, többek között Mór, Tés, Bakonynána, Zirc, Bakonybél, Márianosztra, a Börzsöny és Visegrád látnivalóit számba véve. A második napon útba esett Zebegény, így "muszáj" volt felkeresnünk mai bejegyzésünk alanyát is. Sajnos az épületet csak kívülről lehet megtekinteni, de még a kapun sem lehet bemenni. A fotózást én is úgy oldottam meg, hogy az út másik oldalán lévő töltésre kapaszkodtam fel, úgy be lehetett látni a magas falakon túlra is, valamint látatlanban felemeltem a telefonomat a kapu fölé, amivel fotóztam.

A kastély eredetileg a jobaházi gróf Dőry-család birtokában volt. Az eklektikus stílusú épület 1917-ben épült meg. Az évek során az ...

Többször említettem már bejegyzéseim során, hogy Békés vármegye életében meghatározó szerepe volt a Wenckheim családnak, valamint azt is, hogy a vármegye kifejezetten bővelkedik kastélyokban, kúriákban és egyéb műemlék jellegű épületekben. Csorváson 4 kastély is volt egykoron, ezek közül a Károly-majori kastélyból és a Nagy-majori kastélyból napjainkra semmi nem maradt, a Rudolf-majorban található kastélyról pedig már készítettem egy összefoglalót, melyet a keresés funkcióval vissza is olvashattok.

A Wenckheim egy osztrák polgári család, amely a németországi Hund törzsből származtatja magát és amely Békés vármegye életében is jelentős szerepet játszott. Békés vármegyébe a Harruckern családdal történő házasság ...

A 2024-es évet rögtön úgy kezdtük, ahogy egy vérbeli túrázóhoz illik: az első adandó hétvégén túrázni mentünk állandó túratársammal. Január lévén eső és hó fog minket várni – gondolhatná az ember, de szerencsére nem így volt. Egy pici eső azért bezavart, de nem volt vészes. Szombaton a Királyrét és Kóspallag környékén túráztunk, rátérve az Országos Kéktúra útvonalára is. Vasárnap a Budapest XVII. kerülete és Kőbánya határán lévő Keresztúri-erdőben jártuk végig a tanösvényt, utána ellátogattunk a 301-es parcellába is.

Holt fák az erdőben

A földrajzi értelemben a Pilisi-síkságon fekvő Keresztúri-erdőt az 1950-es években ültettek, hogy a területen megkössék az akkor homokos talaj t. Manapság Pest ...

A korábbi bejegyzésekben már olvashattatok róla, hogy Békés megye igazi kastély- és kúria nagyhatalom. Sajnos azonban tágabb otthonomban is elért néhány épületet a menthetetlenség sötét keze. A Babó-kastély épülete szerencsére megmenekült, nem úgy, mint a közeli Kunágotán, ahol az egykori 13 kúria és kastély épületéből csak 1 maradt meg. Ezért – bár magánterületen van – feltétlenül fel kellett keresnem a Babó-kastélyt.

A források szerint a Babó egy felső-magyarországi, Nyitra vármegyei család, birtokadományt 1652-ben kapott Vágvecsére. Az 1754/55 évi országos nemesi összeíráskor Nyitra vármegyében találjuk Ferenczet és Istvánt. A család utóbb Arad vármegyében is kihirdette nemességét. Vágvecsei Babó Lajos ...

A legutóbbi kis cikkem a Markaz felett 460 méteren húzódó Várbércen található vár romjainak történetéről szólt. Azért, hogy ne írjam mindig azt, hogy „erről is írni fogok legközelebb”, azon melegében itt is van az abban a cikkben említett Nagy-kanyar fotópont és az onnan csodálatosan belátható víztározó története. :

Hacsavecz Béla A Mátra ölén Markaz /A falu krónikája 1875-ig/ című művében feleleveníti, hogy Markaz, a XIV. századi falu, egy máig is fennmaradt, háromszög alakú földsánc között települt. Ennek észak-déli szára 400 méter, északnyugat-délkeleti irányú része 300 méter, az északkelet-délnyugati irányú szára, pedig szintén 400 méter hosszú volt. A sánc koronaszélessége átlagban 3 méteres. ...

2022 áprilisában kis csapatunkkal egy saját szervezésű partiumi túrán vettünk részt, gyönyörű környezetben. Útközben érintettük a Varasó rétet, a Varasó-havas csúcsát, a Boga-kő-kilátót és a Schmidl-vízesést is.

A Behemót-szakadék alsó esése, a Schmidl-vízesés a Boga-patak baloldali mellékvizén, az Osel-patakon található. Az Osel-patak a Csonka-kő tövében található vízkitörésnél kezdődik.

Az 5 szintes, szinte merőleges vízesés legalsó, könnyen megközelíthető részén, 10 méter magasból zúdul alá a víz. A vízesés előtt állva, ha feltekintünk a sziklára, láthatjuk, ahogy a víz utat vájt magának.

A vízesés a nevét Czárán Gyulától kapta, aki ezzel emlékezett meg Schmidl Adolf XIX. századi ...