Egyszer, réges-régen...na jó nem, csak pár éve, barátaimmal Miskolctapolcára és környékére szerveztünk egy amolyan nyaralást. Erről az útról születtek a korábbi bejegyzések Diósgyőr, Somoskő, Fülek, Lillafüred nevezetességeit bemutatva. Kimaradt eddig Salgóbánya és a felette magasodó Salgó várának bemutatása, vegyük hát szemügyre őt is.

Salgótarjántól ÉK-re, a Medves-fennsíkon találjuk Salgó várát, melynek alapját egy 625 méter magas vulkáni kúp, egy sziklacsúcs adja, melyet egymáshoz préselődő bazaltoszlopok alkotnak. A vár első okleveles említése Castrum Salgow néven 1341-ből való, amikor a Kacsics nembeli testvérek: Illés és Miklós közös váraként szerepelt. Az elképzelések szerint az első ...

Az Ökrök-völgye és az Ökrök-vízesés bejegyzés végén olvashattátok, hogy "De erről legközelebb...". Nos, el is értünk erre a pontra. Aki még nem olvasta azt a bejegyzést, annak: November elején egy szuper túrán vettem részt, mely a Királyerdő-hegységben került megrendezésre. Az útvonal áthaladt az Ökrök-völgyén és érintette többek között az Ökrök-vízesést, az Ökrök Köve-kilátópontot, melyről szép panoráma nyílt a völgyre és a Sebes-Körösre.

Az Ökrök-völgye a Királyerdő-hegységben található, Remetelórév falu közelében, mely egyébként Barátka része. Az Ökrök-völgye azon kevés karsztvölgyek közé tartozik, melyeknek nincsen szorosuk, vagyis egyszerre mindkét oldalon, helyenként előforduló meredek ...

Békés vármegye életében meghatározó szerepe volt a Wenckheim családnak, valamint azt is, hogy a vármegye kifejezetten bővelkedik kastélyokban, kúriákban és egyéb műemlék jellegű épületekben. Ma egy ilyen épületet veszünk szemügyre Csorváson, a Károly-majorban.

A Wenckheim egy osztrák polgári család, amely a németországi Hund törzsből származtatja magát és amely Békés vármegye életében is jelentős szerepet játszott. Békés megyébe a Harruckern családdal történő házasság és kapcsolatok révén kerültek. A Harruckern család az 1700-as évek végére kihalt, a Csorvás-pusztát (ekkor még így nevezték) a Wenckheim család örökölte. A puszta ebben az időben szinte csak legelőként funkcionált. ...

Pár éve már szinte hagyomány, hogy év végén – decemberben – 1-2 barátommal szervezünk egy kis kirándulást hol Magyarországon, hol a Partiumban vagy éppen a Bánságban. 2022-ben Temesvárra esett a választás, de útba ejtettünk egy érdekes fahidat is, amely közvetlenül a határ mellett, Gyulavarsándon található.

Gyulavarsánd egy Arad megyében fekvő kis település, amely a határtól 7 km-re található a Fehér-Körös bal partján. Egyes kutatók szerint létezett egy önálló Gyulavarsánd régészeti kultúra a középső bronzkorban (kb. Kr. e. 1700-1300), a Berettyó és a Körösök mentén, míg mások szerint az az Ottomány-kultúra klasszikus időszaka volt. Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz ...

2023. júliusában folytattuk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bejárását kis csapatunkkal. Egy szép napon a 7. szakaszt teljesítettük Belső-Somogy vidékein. Átvágunk a Belső-Somogyot kettéválasztó Marcali-háton, majd túloldalán a Boronka-melléki Tájvédelmi körzet érintetlen erdőségein. Újvárfalvára jutva pedig a DDKPH_30 jelű pecsételőhelyen szemügyre vettük a Noszlopy Gáspár (1820–1853) szülőhelyeként is ismert kúriát.

Újvárfalva egy kis zsáktelepülés, egy község Somogy vármegyében. Neve 1909-től Újvárfalva, korábban Korotna, Nadalos és Vrácsik településekből állt, ezek ma Újvárfalva részei. Itt született Noszlopy Gáspár honvéd őrnagy, kormánybiztos, az 1848–49-es szabadságharcot ...

A töttöskáli templomrom a Káli-medencében található, Szentbékkállától nem messze, a Fekete-hegy oldalában. A középkorban Töttöskál falu állt Szentbékkálla helyén. Első írásos említése 1296-ból való, majd 1338-ban Theutheus, 1380-ban Teutuskal, 1488-ban Thythews néven fordul elő. A Kál nemzetség a honfoglalást követően megszállta a Káli-medence területét, így az elnevezés Kál része a Kál horkára és családjára utal. Az ő nemzetségük több környékbeli település névadójaként is szerepel. A Töttös is személynévi eredetű, valószínűleg a növényi "tő" szó egy továbbképzett alakja. A honfoglaló és hódító nemzetség központja feltehetően az a Káli-földvár volt, amely Mindszentkállától keletre, a Kereki-dombon ...

November elején egy szuper túrán vettem részt, mely a Királyerdő-hegységben került megrendezésre. Az útvonal áthaladt az Ökrök-völgyén és érintette többek között az Ökrök-vízesést, az Ökrök Köve-kilátópontot, melyről szép panoráma nyílt a völgyre és a Sebes-Körösre. Ebből szemezgetek most egy kicsit.

Az Ökrök-völgye a Királyerdő-hegységben található, Remetelórév falu közelében, mely egyébként Barátka része. Az Ökrök-völgye azon kevés karsztvölgyek közé tartozik, melyeknek nincsen szorosuk, vagyis egyszerre mindkét oldalon, helyenként előforduló meredek sziklafalaik. Az eredeti természetességét és vadságát megőrző szép és hangulatos völgyet, körbe lehet járni egy a piros kör jelzésű ...

Mezőhegyesen számtalan alkalommal jártam már, ez egy olyan Békés vármegyei település, ahol nem lehet betelni a műemlék jellegű épületekkel. Van itt szinte minden, amit a kíváncsi és fürkész felfedező csak kívánhat: magtárak, zabsilótornyok, eklektikus víztorony, diadalívek és az ország utolsóként megmaradt fagerenda vázas szállodája. Térben ugyan kicsit messze fekszik minden mindentől, de érdemes elmenni Mezőhegyesre, hogy láthassuk egy eltűnő világ utolsó emlékeit.

Gluzek Gyula a Temes vármegyei Lovrinban született, mezőgazdász, jószágigazgató volt. Tanulmányait a Magyaróvári Gazdasági Akadémián végezte. 1875-ben a földművelési, ipari és kereskedelmi miniszter a Ménesbirtok fejlesztésére ...

2020-ban teljesítettem az Alföldi Kéktúrát. Azon a nyáron, az egyik napon, egy masszív szakaszt jártunk be barátaimmal a Dél-Alföld kellős közepén. A halom mellett vezet el az Alföldi Kéktúra útvonala, vagyis egészen pontosan az AK–05 szakasz.

A kunhalmok az Alföld területein található, mesterségesen létrehozott különleges földhalmok, amelyek gyakran ősi temetkezési helyek, és a többségük a honfoglalás előtti időkből származik. A kunhalom kifejezés különböző korokból származó, más-más eredetű, emberi kéz alkotta halmokat foglal magában, szinte semmi közük a kunokhoz, a Kárpát-medencében jelenleg egyetlen olyan halmot sem ismernek, amelyet a kunok emeltek volna. A legközelebb Moldvában találhatók ilyenek. ...

Az első csárda nyolc út találkozásánál épült 1740-ben (máshol 1750), feltehetően vályogból és nádfedeles tetővel. Hasonló lehetett, mint az Orosházi-Monori csárda, ahol az épületben egy fedél alatt volt az ivó a vendégszobákkal, a kocsiszínnel és az istállóval. A hagyomány szerint az eredeti csárdát 1783 körül bosszúból felgyújtották a gyomaiak.

Az új csárda első írásos rögzítését egy 1784. évi (máshol 1782. évi) térképen olvashatjuk. A ma is látható épület is ekkortájt épülhetett uradalmi mérnöki terv alapján, barokk stílusban. A csonka kontyos oromzatú, nádfedeles, alápincézett, földszintes, ívpillérsoros tornácos épület leginkább a mezőhegyesi kaszárnyák nemes arányait és szerkesztésmódját követi. ...