De la Motte-kastély, Noszvaj
Idén nyáron egy júliusi hétvégén a Bükkben túráztunk és felkerestünk néhány környékbeli nevezetességet is, mint pl. Bélapátfalva mellett/felett a Bél-kő, majd Szarvaskőn az egykori vár maradványai. Este Felsőtárkányon volt a szállásunk, ahol kényelmes körülmények között néztük meg az EB meccseit. Másnap a kisvasúttal utaztunk, majd felkerestük Noszvajon a barlanglakásokat és a De la Motte kastélyt, később Szomolyán a kaptárköveket és a kilátókat. Hazafelé megálltunk Hatvanban fagyizni, de ha már ott voltunk, akkor nem maradhatott ki a Kossuth téren a Grassalkovich-kastély és a Városháza épülete sem. Azt hiszem tartalmas hétvége volt.
Noszvajon éppen a barlanglakásokat kerestük (amiről már olvashattatok az oldalon), amikor belefutottunk a kastélyba. Sajnos éppen akkor zárva volt, így nem tudtunk bemenni, de kívülről is szép látvány volt.
A kastélyt 1774-1778 között, feltehetően Povolni János tervei szerint a báró Szepessy család építtette. 1782-ben anyagi okok miatt az elkészült kastélyt és a birtokot, annak minden tartozékával eladták báró Vécsey Annának, gróf Almásy Antal özvegyének, kinek második férje, a francia származású De la Motte Antal ezredes volt. Szepessy Sámuel édesapja a kastély építése után meghalt, ami miatt Noszvajról Sályra költözött, a nagy költséggel emelt épületeket pedig egyébként sem akarta, hogy üresen álljanak és tönkremenjenek. Az épület végleges befejezése és francia jellegű díszítése már Vécsey Anna nevéhez fűződik. De la Motte Antal ezredes halála után a Vécsey Anna első házasságából származó fiúk és leszármazottaik, vagyis az Almásyak birtokolták a kastélyt. Először az elsőszülött Almásy János tulajdonába került, aki a kastélyt állandó lakhelyként használta.
A kastély oldala szerint: Az utcától kovácsoltvas kapu választja el, a kapu egyik oszlopán az Almásyak címerét tartó unikornis áll. A földszinti előtérből nyílik a kápolna, amelyet 1802-ben alakítottak ki, illetve rendeztek be, eredetileg a család tagjai számára, de idejárt a falu kevés számú katolikusa is. Az emeleti előtér mennyezetét freskó díszíti, amely Auróra diadalmenetét ábrázolja, Kracker János Lukács művész festette 1778-ban. Az oldalfalakat római istenségek szoborszerű karikatúrái, gúnyképei díszítik, Venus, Apolló, Diana, Mars, Euterpe, Merkur építészeti formákba kényszerített figurái láthatók. Az előtérből a középső ajtón a díszterembe lépünk, amelynek mennyezetén a bor élvezetét mutató jelenetet látunk. A secco technikájú festmény Szikora György egri festő munkája. A falakon festett fülkében XVI. Lajos-stílusú díszvázák virágfüzérekkel, csokrokkal: Zach József munkái. A díszteremben lévő eredeti, copf stílusú cserépkályhát Magner Károly győri fazekasmester készítette. A díszteremből nyílik az északi sarokrizalit emeleti szobácskája, az ún. madaras szoba. A parkban lévő építmények közül legnevezetesebb a déli sarokban lévő télikert 1810-ből és a hozzá tartozó francia őrség egykori épülete, ahol a pálmák, díszcserjék, virágok díszlettek egykor. A télikert mellett sziklába vájt kápolna volt. A télikert tetején kialakított és gyönyörű kilátást nyújtó terasz díszes vas védőkorlátjában ott találjuk az A, J és H, C monogramokat, amelyek a márkit követő Almásy János és Haller Cecília neveit és birtokosságukat örökíti meg.
1869 őszén Steinhauser István 96 ezer forintért megvásárolta a kastélyt a birtokkal együtt, amelyet Berta nevű leányának adott hozományul. Így a kastély új birtokosai: Steinhauser Berta és férje, Gallasy Gyula vezérhadbiztos lett. A 1900-as évekig a Gallasy család lakhelye volt, majd a századfordulón a Berta-major mellett újonnan emelt épület vette át ezt a szerepet. Gallasy Gyula halálát követően a kastély a kisebbik Gallasy fiú tulajdonába került, aki csak a nyári hónapokban tartózkodott itt és végül 1930 körül el is adta. Az új tulajdonos a Balla és Benteley Drake házaspár lett, akik 1944-ig voltak birtokosai a kastélynak. A háború pusztítását követően, 1956-1957-ben az elhanyagolt, megviselt épületet tatarozták és üdülő céljára rendezték be. Ekkor került sor először a közel kétszáz éves freskók restaurálására, amelyek az addig gyertyával, mécsessel történt világítás miatt erősen kormozottak voltak, de a beázás és az épület nem célszerű használata is nagy károkat okozott a freskókban, parkettában egyaránt. 1972-től Heves Megye Tanácsa átvette a kastélyt, helyreállította és a freskókat újból restauráltatta. Ma mint kastélymúzeum áll a látogatók rendelkezésére. A 2010-es években több, újabb renoválás is történt az épületegyüttesben és a 9,5 hektáros parkban.