Korábban többször olvashattátok az oldalon, hogy 2023-ban több hétvégén át, módszeresen fedeztük fel a Mátra rejtelmeit a túratársammal. 2023 novemberében jól telezsúfoltunk egy szombati napot és Pásztó, valamint a Cserteri vár végigpásztázása után a Csörgő-szurdokot és tágabb környezetét fedeztük fel. A Csörgő-szurdok tulajdonképpen a Csörgő-patak völgye. A Csörgő-patak 750 méter tengerszint feletti magasságban a Mátrában ered, három kisebb vízfolyásból keletkezik. A Csörgő-patak nevét onnan kapta, hogy a patakmeder görgetegkövei csörgő, koccanó hangot adnak ki, amikor nagyobb esőzések után sodródás közben egymáshoz érnek. Mátrakeresztesnél csatlakozik a Kövecses-patakhoz, majd innen a Hasznosi-víztározóig folytatja útját. A Heves és Nógrád megye határán fekvő Mátrakeresztes a fakanálfaragók hazája néven ismert, közigazgatásilag Pásztóhoz tartozó festői hegyvidéki település.

Túránk kiindulópontja – Pásztó történelmi érdekességeinek megtekintése és a Hasznosi várnak vagy más néven Cserteri várnak helyt adó magaslat megmászása után – Mátrakeresztesen a Fakanalas Csárda volt, melyet korábban Óvár Vendéglőnek hívtak. Hogy színesítsem a dolgot, innen dél felé is tettünk egy kis túrát a Lyukas-kőhöz, az Alsó-vízeséshez, a Felső-vízeséshez és a Vidróczki-barlanghoz is. Ez utóbbi ismertetése következik.

A Vidróczki-barlang, balra fent a barlang jelzéssel

Vidróczki Márton 1837-ben született Vidrótzky András, a káptalan számadó juhásza és Kormos Panna fiaként egy katolikus családba. 1859-ben sorozták be katonának az Egerben állomásozó Wasa-ezredbe, ahol trombitajátéka nyomán hamarosan a kürtösök közé léptették elő. A szilaj, katonai fegyelmet nehezen tűrő Márton rövid időn belül összekülönbözött egy osztrák tiszttel – állítólag a konfliktus alapja az volt, hogy egy alkalommal a Kossuth-nótát játszotta –, a vita hevében pedig megütötte felettesét, amiért hadbíróság elé került. Vidróczkit Komáromban 12 éves várfogságra ítélték, azonban sikeres szökést hajtott végre: a hagyomány szerint ártalmatlanná tette őrét, majd a katona ruhájában a vár fokáról a Dunába vetette magát. Ezzel kényszerből a betyárok sorába került. Egy dereglyén Pestre, majd onnan szülőföldjére jutott, ahol katonaszökevényként hamarosan rablóbandát gyűjtött maga köré. Vidróczki a következő években az ország más vidékeiről ismert betyárokhoz hasonlóan élt: csapatát a rablások során szerzett zsákmányok révén tartotta össze.

A barlang bejáratától nézve az ösvény

A legenda szerint nem fogta a golyó, 1863-ban mégis kézre kerítették a hatóságok Verpeléten. Ekkor már komoly hírnévnek örvendett és ismét bíróság elé állították. A hozzá hasonló törvényen kívüliek gyakori célállomására, Theresienstadtba küldték 27 évre. 8 év után, 1871-ben – ugyanazzal a módszerrel, mint Komáromban – innen is kereket oldott, majd a biztonság kedvéért már nem a Bükkbe, hanem a Mátrába tért vissza. Második szökése után rövidesen újabb bandát szervezett, ám a jelek szerint azt már nem tudta annyira szilárdan kézben tartani, mint előző társaságát: egyik riválisa – a hagyomány szerint Pásztor Pista – ugyanis 1873. február 8-án Tiribesen – mások szerint Mátraverebélyen – párbajra hívta, és meggyilkolta őt. Vidróczkit halála után Egerbe vitték, és a Rókus temetőben, névtelen sírban helyezték végső nyugalomra, emléke azonban mindmáig elevenen él a Mátra és a Bükk vidékén.

A barlang bejáratától balra tekintve

A néphagyomány szerint az ő kezéhez nem tapadt vér, miközben részesedés, vagy fenyegetés révén a környék fogadósait is befolyása alá vonta. Olyan haramiának tartották, aki csak a gazdagoktól rabol, szegényektől soha, ellenségeivel kíméletlen, viszont a segítséget nagylelkűen meghálálja.

Maga az üreg a Vidróczki-barlang és a Zsivány-barlang nevet is viseli. Valószínűleg már hosszú idők óta a környékbeli betyárok búvóhelye lehetett, bár 5 méteres hosszúságával nem éppen a legkényelmesebb. Az üreg kialakulása: A Mátrában a barlangok többnyire nem a szivárgó víz hatására jönnek létre, mint a karsztos területeken, hanem az egykori lávafolyás hőjének következtében vízgőz és gázok szabadultak fel, amelyek nagyobb gázhólyaggá egyesülve üreget hoztak létre a lávatestben. A későbbiekben az erózió tárta föl. 

Maga az 5 méter hosszú üreg

A barlang felfedezése után a vízesések következtek, majd visszatérve, ugyanabból a parkolóból ahonnan dél felé indultunk, északi irányba indultunk el a Csörgő-szurdokba, de erről már olvashattatok az oldalon és a kereső funkcióval meg is találjátok a részletes beszámolót és a részletes útvonalat a turistajelzésekkel együtt.