Az elmúlt hétvégén (2024. július) a Bükkben túráztunk és felkerestünk néhány környékbeli nevezetességet is, mint pl. Bélapátfalva mellett/felett a Bél-kő. A hegy leküzdése után egy kisebb magaslat várt reánk Szarvaskőn, ahol az egykori vár maradványait kerestük fel. Este Felsőtárkányon volt a szállásunk, ahol kényelmes körülmények között néztük meg az EB meccseit. Másnap a kisvasúttal utaztunk, majd felkerestük Noszvajon a barlanglakásokat és a De la Motte kastélyt, később Szomolyán a kaptárköveket és a kilátókat. Hazafelé megálltunk Hatvanban fagyizni, de ha már ott voltunk, akkor nem maradhatott ki a Kossuth téren a Grassalkovich-kastély és a Városháza épülete sem. Azt hiszem tartalmas hétvége volt.

Sok helyről tudósítottam már országunkból, ahol barlanglakásokban éltek az emberek. Noszvajon is hasonló építményekre lelhetünk, csak az átlaghoz képest sokkal szebb környezetben. Noszvaj egy község Heves vármegyében, az Egri-Bükkalja területén. A Bükki Nemzeti Park déli határán, a Kánya-patak völgyében helyezkedik el. A legújabb kutatások szerint a Noszvaj név a Noszvijj szóból származik, mely latin eredetű és jelentése a „mi falunk”. Nem keverendő össze a sorozattal. :D Ahogy Noszvaj község sem a tőle nem messze fekvő Novaj községgel. Első írásos említése 1248-ból származik. Kanyargós utcáin könnyen eltévedhet aki felkeresi, de ez örömteli tévelygés, hiszen az egész település nagyon hangulatos és vonzó.

A Bükkalján a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget, a nagymértékű elszegényedés pedig az okot, hogy az emberek barlanglakásokat alakítsanak ki. A legrégebbi barlangokat még az 1600-as években mélyítették ki, de a legtöbb a XIX. századból származik. A helyet pocemnek is nevezik, melynek jelentése föld alatti terület. A források szerint 1862-ben 64 pincelakásban laktak családok, 1930-ban 70 barlanglakásban 249 személy húzódott meg. Az északi és déli területeken még az 1970-es években is, 40 pinceházban 159 ember élt. Olyan időszak is volt, amikor Noszvaj lakosságának mintegy 30 százaléka élt ilyen barlanglakásokban. A házak belseje teljesen hasonló volt egy klasszikus parasztházhoz: szobák meszelt homlokzattal, az udvaron ólakkal. Az itt élő családok önellátók voltak.

Az 1960-as években kezdődött meg a telep felszámolása, majd az ezt követő években a lakásokban hajléktalanok húzták meg magukat, és az egész terület az enyészetnek indult. 1997-ben a barlanglakásokat egy szobrászokból álló csoport, a Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület megvásárolta, és megkezdte a nagyon rossz állapotban lévő épületek felújítását. A belső tereket több helyen megváltoztatták, így különféle alkotóhelyeket alakítottak ki. Ezekről a „szobákban” elhelyezett információs táblák is tájékoztatnak. Az eredeti állapotoktól eltérően az újjáépített házak közművesítettek lettek. A Farkaskői Barlangok Alkotótelepre napjainkban a világ különböző pontjairól érkeznek szobrászok, festők, tájépítészek, zenészek, üvegművesek. Tevékenységük négy alapterülete a képzőművészet, az oktatás, a meseterápia és a környezetvédelem. A tájépítészet, szobrászat mellett a zene, a festészet és az iparművészet változatos műfajai (nemezelés, üvegművesség, kerámia stb), valamint a helyi hagyományos kézműves mesterségek (bor,- kőkultúra, mogyoróvessző-fonás) közötti átjárások sokszínűen gazdagítják az alkotótelep munkáját.