Az épület a bécsi Fellner és Helmer cég tervei alapján készült el, eredetileg a város őket bízta meg a kivitelezéssel is. Egy megegyezés értelmében végül három, a pályázaton is részt vevő kivitelező építész: Rimanóczy Kálmán, Rendes Vilmos és Guttmann József együtt vállalta a kivitelezést. Az alapkövet 1899. július 21-én tették le, az épületet 1900. október elsejére fejezték be, az ünnepélyes megnyitót október 15-én tartották. A város emblematikus épületei közé tartozik, meghatározó eleme a Bémer térnek. A színházépület a nagyváradi eklektikus építészet legkiemelkedőbb alkotásai közt tartható számon. A homlokzatok a neoklasszicizmus jegyűek, az épületbelsőt a neorokkokó elemek uralják. Az épület téglalap alaprajzú, méretei 35,4 méter x 47,3 méter. A főpárkányt 2+1+1+2, lábazattal és ión fejezettel ellátott oszlop tartja, fölötte háromszögű oromzat található. A portikusz két szélső oszloppárja elé egy-egy nagy méretű nőalak került, ezek a drámát és a vígjátékot szimbolizálják.

Eredetileg Szigligeti Színház volt olvasható rajta, a város híres szülötte, Szigligeti Ede után. Ezt a feliratot az évek során a politikai hovatartozásnak megfelelően cserélgették. 1955-ig Állami Magyar Színház, ettől kezdve Állami Színház a neve. Szigligeti Ede nevét a magyar társulat 1990 után veszi fel. A terem jelenleg összesen 670 személyes. Az épületben működik a magyar nyelvű Szigligeti Színház és a román nyelvű Teatrul Regina Maria.

Egy 2021-es elképzelés alapján megszűnhet Nagyváradon az önálló magyar színház, miután a fenntartó Bihar megyei önkormányzat a költséghatékonyság jelszava alatt egyetlen nagy közös intézménnyé olvasztaná a Szigligeti Színházat, a román Regina Maria Színházat és a Nagyváradi Állami Filharmóniát. A tervezet ellen magyar és román színészek is tiltakoztak.