Többször említettem már bejegyzéseim során, hogy Békés vármegye életében meghatározó szerepe volt a Wenckheim családnak, valamint azt is, hogy a vármegye kifejezetten bővelkedik kastélyokban, kúriákban és egyéb műemlék jellegű épületekben. Csorváson 4 kastély is volt egykoron, ezek közül a Károly-majori kastélyból és a Nagy-majori kastélyból napjainkra semmi nem maradt, a Rudolf-majorban található kastélyról pedig már készítettem egy összefoglalót, melyet a keresés funkcióval vissza is olvashattok.

A Wenckheim egy osztrák polgári család, amely a németországi Hund törzsből származtatja magát és amely Békés vármegye életében is jelentős szerepet játszott. Békés vármegyébe a Harruckern családdal történő házasság és kapcsolatok révén kerültek. A Harruckern család az 1700-as évek végére kihalt, a Csorvás-pusztát (ekkor még így nevezték) a Wenckheim család örökölte. A puszta ebben az időben szinte csak legelőként funkcionált. Később csak a Wenckheim családnak majdnem 20 kastélya volt a vármegyében. A többi mellett, Csorvás településen is fontos uradalmat építettek ki.

Történelméről keveset tudunk, de az igen, hogy az 1880-as évek elején épült és a 11 szobás épület gróf Csáky Árpádné Wenckheim Mária kúriája volt. A kastélynak egykoron nevezetes vendégei voltak, többek között Munkácsy Mihály festőművész, aki a Búsuló Betyár című munkájához a zenész alakokat a csorvási vendéglőben mintázta, de járt a kastélyban gróf Apponyi Albert és József főherceg is csorvási tartózkodásaik alkalmával.

Az épület és környezete is rendkívül elhanyagolt, nem látogatható. A képeken is látszik valamennyire, hogy ha azt akarjuk, hogy valami látszódjon is a fotókon, akkor konkrétan dzsungelharcot kell vívni.