A korábbi bejegyzésekben már olvashattatok róla, hogy Békés megye igazi kastély- és kúria nagyhatalom. Sajnos azonban tágabb otthonomban is elért néhány épületet a menthetetlenség sötét keze. A Babó-kastély épülete szerencsére megmenekült, nem úgy, mint a közeli Kunágotán, ahol az egykori 13 kúria és kastély épületéből csak 1 maradt meg. Ezért – bár magánterületen van – feltétlenül fel kellett keresnem a Babó-kastélyt.

A források szerint a Babó egy felső-magyarországi, Nyitra vármegyei család, birtokadományt 1652-ben kapott Vágvecsére. Az 1754/55 évi országos nemesi összeíráskor Nyitra vármegyében találjuk Ferenczet és Istvánt. A család utóbb Arad vármegyében is kihirdette nemességét. Vágvecsei Babó Lajos (1854-1920) országgyűlési képviselő volt, atyja Babó Imre szolgabíró volt. A jog elvesztése után Arad táblabíróság aljegyzője, majd a kovácsházi járás főszolgabírója lett.

A II. világháború után a helyi MGTSZ tulajdonába került a major. A ’70-es évek idején lovasmajorként működött, több mint 100 lóval. A ’80-as években az MGTSZ felszámolta a teljes lóállományt, így a major és az épület üresen állt mintegy 10 évig, mely idő alatt jelentősen lepusztult, a berendezését széthordták. A 2000. évben Oláh Tibor gazdaságmérnök néhai társával, főnökével, Kőrösi Jenővel együtt vette meg az egykori majort, és felvirágoztatta azt. Megindult a fokozatos restauráció, hogy az épület és környezete újra visszakapja régi szépségét. A felújítás keretei között került sor a több, mint 100 éves kastély épületének teljes helyreállítására is, mely két év alatt ment végbe. Azóta panzióként szolgálja az ide látogatók kényelmét. A felújítás után a Babó család tagjai Angliából, Írországból és Budapest környékéről is ellátogattak a kastélyhoz.

A kastély honlapján minden hasznos információ megtalálható. Véleményem szerint tökéletes helyszín ha valaki el akar menekülni a város zaja elől. Számos szolgáltatással várják a látogatókat.