Irány újra a Mátra! Néhány bejegyzéssel korábban említettem, hogy novemberben az egyik barátommal elindultunk a Mátrába túrázni. Mielőtt belemerültünk volna a Mátra varázslatos világába, szétnéztünk kicsit Pásztón és a Hasznos elnevezésű városrészben megmásztuk a Cserteri várnak helyt adó 333 méteres magas kúpot is. Természetesen minden tiszta sár volt és ahogy lenni szokott, mindez jó darabon traktornyom alakította vájatokkal fűszerezve. A várból kitűnő kilátás és látvány nyílt a Hasznosi víztározó sziluettjére, valamint a víztározón túl az Ágasvár és az Óvár csúcsaira, jobbra pedig a Nyikom tömbjére.

A cserteri vár falaival szemben, a Mátra nyugati lankái között, a Kövecses-völgyben találjuk az 1980-as évek óta hazánk legmagasabb, 27 méteres völgyzáró gátját, és a Hasznosi víztározót. A víztározó az 1980-as évek közepén jött létre a Kövecses-patak felduzzasztásával. A tározót a patakon kívül a Mátrából lefolyó esővíz is táplálja. Elsősorban Salgótarján déli irányú megtáplálására, valamit a tó és a megyeszékhely közötti települések ellátására jött létre. A későbbiekben a Kis-Zagyva-völgy, az északnyugati Mátra, Közép- és Dél-Nógrád településeinek a vízellátása is erről a vízbázisról épült ki.

A Hasznosi tározó egyes települések esetében az elégtelen helyi vízbázisok kiegészítőjeként is jelentős szerepet játszik. A tó a Kövecses-patak 5+200 fkm–ben létesült és 2 millió m3 nyers vizet képes tárolni. A hidrogeológiai védterület nagysága 36,4 km2. Kapacitása 10.600 m3/d. A tó területe 23 hektár, mely mintegy 2 millió köbméter víz tárolására teszi alkalmassá. Átlagmélysége 17 méter, kedvelt horgászhely. A tó használatára szigorú korlátozások vonatkoznak, épített utak sem vezetnek körbe.

A gát tövében található a víztisztító üzem. A Hasznosi Vízmű a Hasznosi víztározó vizéből állít elő ivóvizet és azzal látja el a környék településeit Galyatetőtől Pásztó környékéig. Az üzem a szolgáltatás teljes vertikumát biztosítja a fogyasztók részére, mind az ivóvízellátás, mind a szennyvíztisztítás és -elvezetés szempontjából. Az ellátott lakosság száma – a 2016. évi statisztikai adatok alapján – az üzemeltetett 25 településen, közel 35 ezer fő. A felhasználási helyek száma meghaladja a 15000-et.