Rezi várának maradványai, a Keszthelyi-hegység északnyugati részén, a Szántói-medence déli peremén magasodó 418 méter magas Meleg-hegyen találhatóak.

A vár kezdeti magját jelentő lakótornyot feltehetően valamikor 1292 és 1307 között építette a falut birtokló Pécz nembeli Apor. Apor utód nélkül halt meg, így a birtok és a vár a királyra szállt vissza. A XIV. században I. Károly a Lackfi családnak adományozta és ezekben az időkben jelentős bővítéseket, megerősítéseket hajtottak végre a váron.

A XV. században több birtokosa is volt, majd a Gersei Pethő család tulajdonába került és évszázadokig az övék is maradt. Mátyás király halála után Habsburg Miksa csapatai, miután több várat elfoglaltak a Dunántúlon, Rezi ...

Káptalantótit a Tapolcai-medence szélén a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Tóti-hegy ölelik át. A két részből, Felső (később: Káptalan) -tótiból és Alsó (később: Nemes) -tótiból álló falu 1848-ban egyesült, vagyis Nemestóti beolvadt Káptalantótiba.

A középkorban Káptalantóti környékén három település volt: Felsőtóti, Alsótóti és Bács. Bejegyzésemben egy XIII. századi román-gótilkus stílusú templomromról van szó, amely valószínűleg az egykori Felsőtóti vagy Bács falu temploma lehetett. A középkorban három templom is volt a környéken, az egyik a ma is álló templom helyén lévő épület volt, egy másik az egykori Bács falu temploma, a harmadik pedig a sabar-hegyi vagy felsőtóti rom a mai falutól ...

Többször említettem már bejegyzéseim során, hogy Békés vármegye kifejezetten bővelkedik kastélyokban, kúriákban és egyéb műemlék jellegű épületekben. A nagyobb, elsősorban a Wenckheim családhoz köthető kastélyok mellett vannak kisebb kúriák is vármegyénkben. Közöttük olyanok is, amiknek még a helyben lakók sem tudják a történetét, sőt olyan is, amelyeknek én sem. Ilyen épület a Köröstarcsán található Petneházy-kúria vagy Petneházy-villa is.

Ami tény, hogy a manapság községházaként funckionáló épület eklektikus stílusban épült magánvilla volt, 1929-ben építtette a Petneházy család.

Köröstarcsa régi magyar falu, Békés vármegye középső részén, a Kettős-Körös bal partján fekszik. A község nevének ...

A környék és a Gyilkos-tó üdülőtelep közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozik. A 983 méter magasan fekvő Gyilkos-tó feltehetően úgy keletkezett, hogy 1837-ben a nagy esőzések következtében a Gyilkos-kő vagy Gyilkos-hegy oldalán felhalmozódott agyagos lejtőtörmelék lezúdult a völgybe, nekicsúszott a Cohárd délkeleti lábának és elzárta több patak folyását, úgy mint a Cohárd-patak, Likas-patak, Vereskő-patak, Lóhavas-patak, Juh-patak. Így keletkezett egy természetes gát, amely mögött a felgyülemlett víz elárasztotta a völgyet és az erdőt, ezért láthatjuk napjainkban a fatörzsek csonkjait a tóban. Herbich F. a Székelyföld híres geológusa 1838-ra teszi a tó keletkezésének idejét. Ekkor történt ugyanis az 1838. januári ...

A Wenckheim egy osztrák polgári család, amely a németországi Hund törzsből származtatja magát és amely Békés vármegye életében is jelentős szerepet játszott. Békés vármegyébe a Harruckern családdal történő házassági- és egyéb kapcsolatok révén kerültek. Csak a Wenckheim családnak majdnem 20 kastélya volt a megyében. A többi mellett, Doboz településen is fontos uradalmat építettek ki. Az ehhez tervezett magtár 1863-ban készült el, Ybl Miklós tervei alapján.

Farbaky Péter: „Az épület T alaprajzú. Az alápincézett négyszintes fő épülettömb belső terét két hajóra osztják a pillérek, homlokzatait lizénák tagolják és egyenes záródású ablakok törik át. A főtömbhöz a félkörívesen záruló alaprajzú lépcsőház ...

Badacsonytomaj településen, a Kisfaludy Sándor utcán található az 1780-ban épült, késő barokk stílusú kúria, melynek első ismert tulajdonosa Mihalovits Paulina volt. 1860-tól már a Bogyay családé, Bogyay Lajos jelentős szőlő- és borgazdálkodást folytatott a birtokon. A 20. század első felében Malatinszky Ferenc huszárhadnagy tulajdonába került a kúria, róla kapta nevét. 2018-ban újították fel és ma a szőlészeti kutatás céljait szolgálja, illetve talán vendégházként is funkcionál.

2020 nyarán 3 napig a Balatonon voltam, egy napot pedig Badacsonyra szántam. A hegyre felfelé menet, a sok hívogató pincészetbe való betérés közben figyeltem fel erre a szépen felújított kúriára.

Az ember a saját környezetéről sem gondolná, hogy milyen kincseket rejt. Békés megyében, Gyula belvárosától távolabb, a Törökzug szomszédságában, az Epreskert utcában helyezkedik el a Ferences romkertként ismert emlékhely, mely csupán a ferences templom szentélyét és a hozzá délről csatlakozó kolostor egyes részleteit foglalja magában, az épületegyüttes többi része beépített telkeken helyezkedik el. De a legérdekesebb, hogy itt temették el Mátyás király fia, Corvin Jánosnak a lányát és feleségét. A területet egy nem túl magas kerítés öleli körbe, az ajtó pedig nyitva állt amikor ott jártam. Nem messze innen található a törökzugi templomrom.

A ferences barátok kolostora és a hozzá tartozó ferences templom az 1420 és ...

Több alkalommal jártam Erdély azon területén, amelyről a ma esti bejegyzés fog szólni. Legutóbb barátaimmal voltunk 2019-ben a szorosban és környékén, amikor Csíkszentsimonba, a híres Csiki Sörfesztivál helyszínére tartottunk. Persze ha már elutaztunk olyan messzire, nem hagyhattuk ki a fontosabb látnivalókat sem.

A Békás-szoros az 1990-ben létesített Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park része. A hely egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, a Békás-patak völgyében, mely a Keleti-Kárpátok leghosszabb és legszebb szurdokvölgye, hossza 5 km. A szorost évmilliók során a Békás-patak alakította ki, amely az erózió által egyre mélyebbre vájta magát a jura és krétakori kőzetekbe. A Békás-szorosnak három ...

A magyar királyi vezetés a XX. század elején elhatározta, hogy minden jelentős borvidéken létesít egy közpincét, mely segíti a kereskedelmet, ellátja a szakmai felügyeletet, és vállalja a borászati szakemberek képzését. Az épület 1913-ban épült Váczy-Hübschl Kálmán tervei alapján (érdekes, hogy más források szerint Thoroczkai Wigand Ede tervei alapján) és 1914-ben vették használatba. A felső szinteken helyezkedtek el a felügyelői és pincemesteri lakások, árverezési- és borkóstoló termek. Homlokzatát a hegyaljai mezővárosoknak Zsolnay-mozaikból készített címerei díszítik. Az alsó szinten volt a hordógőzölő, palackmosó, 400 ezer darabos palackraktár, és a csomagoló és a Szőlészeti és Borászati Felügyelőség irodái is. ...

Ahogy korábban is írtam, 2022 áprilisában barátaimmal kitaláltuk, hogy szervezünk egy havas túrát a Bihar-hegységbe azon belül is a Pádis-fennsík környékére, a Varasó-rétre, a Varasó-havasra és felmásztunk a Boga-kő kilátópontjához is, ahonnan felejthetetlen kilátás nyílik a Boga-katlanra.

Túránkat a Köves-Körös mentén kezdtük, később a Varasó-réten és a Varasó-havason való kalandozás után vastag, néhol combközépig érő hórétegben indultunk fel a Boga-kőhöz, amiről nemrég olvashattatok itt az oldalon.

Sajnos az időjárás a Varasó-réten sem volt éppen kellemes, vastag felhőréteg takarta az eget. Ráadásul a képet még a sokat látott régi telefonommal készítettem. Persze az élmény és a látvány így is ...