2022 tavaszán teljesítettük szokásos 3-4 fős túracsapatunkkal a Lokomotív SE – az Országos Kéktúra alapító egyesülete – által kiírt, 70 éves az Országos Kéktúra – "70 km 70 óra alatt az OKT mentén" (OKT70) elnevezésű túrát. 70 km távot kellett teljesíteni egy irányban az Országos Kéktúra útvonalán, 70 óra alatt. Mi a 13 (részben), 14, 15 és16 szakaszokat választottuk.

Utunk áthaladt a Remete-szurdok természetvédelmi területén is, ahol maga az út egyben tanösvény is. A Remete-szurdok a Budai-hegység II. kerületre eső részén, Máriaremete és Remeteszőlős között terül el. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó természetvédelmi terület az Ördög-árok nevű időszakos patak szurdokvölgye. A könnyen járható útvonal ...

Az elhelyezkedéséről röviden: Ez a terület nem Erdély, hanem a Partium, de történelmi szemmel nézve a történelmi Mármaaros, melynek északi része jelenleg Ukrajnában található.

Néhány évvel ezelőtt Nagybánya környékén, Máramaros megyében töltöttünk 4 napot barátaimmal. A 4 nap alatt túráztunk a Gutin-hegység részét képező Rozsály-hegyen és az alatta fekvő Felsőfernezelyi-tónál, felkerestük Felsőbánya felett a Kék-tavat, szétnéztünk Nagybányán és meglátogattuk Felsőbánya mellett, a Fekete-hegy lábánál fekvő Bódi-tavat, egyúttal felvonóval felmentünk a hegytetőn lévő turista komplexumba. A Magyarországtól a célig tartó út közben megtekintett kastélyról Nagykárolyban és Ady Endre szülőházáról Érmindszenten ...

Vissza a kéktúrákhoz. 2022 nyarán újra 1 hétig a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra kilométereit róttunk, ezúttal az Őrség és a Göcsej kulturális-, épített- és természetes nevezetességeit is érintve. Persze a kéktúrához híven az útvonal e tájakon is szó szerint a természet lágy ölén, erdőkben, lankás dombokon halad, de szerencsére a vonalvezetés kitérők nélkül is érint néhány látni- és felfedeznivaló értéket. Az egyik szép napon Velemérre érkeztünk meg, ahol megcsodáltuk az Árpád-kori templomot.

Velemér egy község Vas vármegyében, az Őrségben. Magyarország nyugati határán, a Vendvidék, a Vasi-Hegyhát és a Zalai-dombság által határolt háromszögben, Hetés tájegység északnyugati szegletében fekszik. A ...

2023 júliusában folytattuk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bejárását kis csapatunkkal. Rögtön kezdésként Dél-Zalában indítottunk, ahol a 6. szakasz végébe vágtunk bele és lejöttünk az Öröm-hegyről Zalakarosra. A területre itt is fokozottan érvényes, amit a gyakorlott kéktúrázók már megszokhattak: folyamatosan küzdeni kell a mezőgazdasági területek mentén, a mélyutakban (konkrétan traktornyomokban) a homokos-agyagos talaj vendégmarasztaló erejével. Az Öröm-hegyre tartó útról és az ott található látnivalókról már olvashattatok az oldalon (Itt a Szent Kristóf kápolna fogad bennünket, majd rögtön mellette egy emlékfa, ahol Rockenbauer Pál emlékezetes portréja tekint vissza ránk. A bélyegzőhely és a DDKPH_25 jelű ...

Rezi várának maradványai, a Keszthelyi-hegység északnyugati részén, a Szántói-medence déli peremén magasodó 418 méter magas Meleg-hegyen találhatóak.

A vár kezdeti magját jelentő lakótornyot feltehetően valamikor 1292 és 1307 között építette a falut birtokló Pécz nembeli Apor. Apor utód nélkül halt meg, így a birtok és a vár a királyra szállt vissza. A XIV. században I. Károly a Lackfi családnak adományozta és ezekben az időkben jelentős bővítéseket, megerősítéseket hajtottak végre a váron.

A XV. században több birtokosa is volt, majd a Gersei Pethő család tulajdonába került és évszázadokig az övék is maradt. Mátyás király halála után Habsburg Miksa csapatai, miután több várat elfoglaltak a Dunántúlon, Rezi ...

Káptalantótit a Tapolcai-medence szélén a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Tóti-hegy ölelik át. A két részből, Felső (később: Káptalan) -tótiból és Alsó (később: Nemes) -tótiból álló falu 1848-ban egyesült, vagyis Nemestóti beolvadt Káptalantótiba.

A középkorban Káptalantóti környékén három település volt: Felsőtóti, Alsótóti és Bács. Bejegyzésemben egy XIII. századi román-gótilkus stílusú templomromról van szó, amely valószínűleg az egykori Felsőtóti vagy Bács falu temploma lehetett. A középkorban három templom is volt a környéken, az egyik a ma is álló templom helyén lévő épület volt, egy másik az egykori Bács falu temploma, a harmadik pedig a sabar-hegyi vagy felsőtóti rom a mai falutól ...

Többször említettem már bejegyzéseim során, hogy Békés vármegye kifejezetten bővelkedik kastélyokban, kúriákban és egyéb műemlék jellegű épületekben. A nagyobb, elsősorban a Wenckheim családhoz köthető kastélyok mellett vannak kisebb kúriák is vármegyénkben. Közöttük olyanok is, amiknek még a helyben lakók sem tudják a történetét, sőt olyan is, amelyeknek én sem. Ilyen épület a Köröstarcsán található Petneházy-kúria vagy Petneházy-villa is.

Ami tény, hogy a manapság községházaként funckionáló épület eklektikus stílusban épült magánvilla volt, 1929-ben építtette a Petneházy család.

Köröstarcsa régi magyar falu, Békés vármegye középső részén, a Kettős-Körös bal partján fekszik. A község nevének ...

A környék és a Gyilkos-tó üdülőtelep közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozik. A 983 méter magasan fekvő Gyilkos-tó feltehetően úgy keletkezett, hogy 1837-ben a nagy esőzések következtében a Gyilkos-kő vagy Gyilkos-hegy oldalán felhalmozódott agyagos lejtőtörmelék lezúdult a völgybe, nekicsúszott a Cohárd délkeleti lábának és elzárta több patak folyását, úgy mint a Cohárd-patak, Likas-patak, Vereskő-patak, Lóhavas-patak, Juh-patak. Így keletkezett egy természetes gát, amely mögött a felgyülemlett víz elárasztotta a völgyet és az erdőt, ezért láthatjuk napjainkban a fatörzsek csonkjait a tóban. Herbich F. a Székelyföld híres geológusa 1838-ra teszi a tó keletkezésének idejét. Ekkor történt ugyanis az 1838. januári ...

A Wenckheim egy osztrák polgári család, amely a németországi Hund törzsből származtatja magát és amely Békés vármegye életében is jelentős szerepet játszott. Békés vármegyébe a Harruckern családdal történő házassági- és egyéb kapcsolatok révén kerültek. Csak a Wenckheim családnak majdnem 20 kastélya volt a megyében. A többi mellett, Doboz településen is fontos uradalmat építettek ki. Az ehhez tervezett magtár 1863-ban készült el, Ybl Miklós tervei alapján.

Farbaky Péter: „Az épület T alaprajzú. Az alápincézett négyszintes fő épülettömb belső terét két hajóra osztják a pillérek, homlokzatait lizénák tagolják és egyenes záródású ablakok törik át. A főtömbhöz a félkörívesen záruló alaprajzú lépcsőház ...

Badacsonytomaj településen, a Kisfaludy Sándor utcán található az 1780-ban épült, késő barokk stílusú kúria, melynek első ismert tulajdonosa Mihalovits Paulina volt. 1860-tól már a Bogyay családé, Bogyay Lajos jelentős szőlő- és borgazdálkodást folytatott a birtokon. A 20. század első felében Malatinszky Ferenc huszárhadnagy tulajdonába került a kúria, róla kapta nevét. 2018-ban újították fel és ma a szőlészeti kutatás céljait szolgálja, illetve talán vendégházként is funkcionál.

2020 nyarán 3 napig a Balatonon voltam, egy napot pedig Badacsonyra szántam. A hegyre felfelé menet, a sok hívogató pincészetbe való betérés közben figyeltem fel erre a szépen felújított kúriára.