Távolban lépkedő

Fedezzük fel együtt a Kárpát-medence és Magyarország látnivalóit!

2024. dec 05.

Stimecz-ház, Felsőtárkány

írta: Távolban lépkedő
Stimecz-ház, Felsőtárkány

2024 nyarának egy júliusi hétvégéjén a Bükkben túráztunk és felkerestünk néhány környékbeli nevezetességet is, mint pl. Bélapátfalva mellett/felett a Bél-kő, majd Szarvaskőn az egykori vár maradványai. Este Felsőtárkányon volt a szállásunk, ahol kényelmes körülmények között néztük meg az EB meccseit. Másnap a kisvasúttal utaztunk, majd felkerestük Noszvajon a barlanglakásokat és a De la Motte kastélyt, később Szomolyán a kaptárköveket és a kilátókat. Hazafelé megálltunk Hatvanban fagyizni, de ha már ott voltunk, akkor nem maradhatott ki a Kossuth téren a Grassalkovich-kastély és a Városháza épülete sem. Azt hiszem tartalmas hétvége volt, és ezekről a nevezetességekről már mindről olvashattatok az oldalon.

Miután ...

Tovább Szólj hozzá

Utazás Történelem Természet Kárpát Egyesület Eger Szállás Túrázás Felsőtárkány Bükk-vidék Távolban lépkedő Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút

2024. dec 04.

Árpád-kori, jelenleg református templom, Karcsa

írta: Távolban lépkedő
Árpád-kori, jelenleg református templom, Karcsa

A zsindellyel fedett, román stílusú épület két részből áll. A régebbi, keleti része a 11-12. században épült, kívülről kerek, belülről hatszögletes középterű, hat boltozott félköríves fülkéjű körtemplom (rotunda), a mai szentély, melyet nem kőből, hanem téglából építettek. Ehhez épült hozzá a 12-13. században a nyugati hosszanti hajó, melynek bejárati oszlopfőit ritka és értékes faragványok díszítik. A hajó kiképzése, faragványai a johannita lovagrenddel, mint a község egykori birtokosával hozhatóak kapcsolatba. A templomhajót jól faragható vörös trachit kváderkövekből építették, melynek forráshelye a közeli Zempléni-hegység volt. A hajó építését a kutatások szerint folytatni akarták, de valami miatt az ...

Tovább Szólj hozzá

Utazás Történelem Műemlék Templom Kéktúra Túrázás Karcsa Alföldi Kéktúra

2024. dec 01.

Pusztaszentpéter elpusztult falu elhagyatott temetője, Zala vármegye

írta: Távolban lépkedő
Pusztaszentpéter elpusztult falu elhagyatott temetője, Zala vármegye

Térjünk vissza Pusztaszentpéterre, mert úgy láttam, hogy sokakat érdekelnek az efféle elhagyatott és kísérteties helyek. Meg persze e helyek történelme és későbbi sorsaiknak alakulása.

Ahogy korábban is írtam, 2022 nyarán egy újabb 100 km-es távval folytattuk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalának bejárását barátaimmal, akkor az Őrség és a Göcsej természeti értékeit, kulturális és történelmi látnivalóit feltérképezve. Eljutottunk néhány egészen eldugott helyre és településre is, köztük olyanokra is, melyek mára már kihaltak, illetve majdnem kihaltak, de erről bővebben az alábbiakban:

468666728_1104499538353991_3612715403789190115_n.jpg

Pusztaszentpéter annyira ismeretlen és eldugott terület, hogy még a források sem egyértelműek abban, melyik ...

Tovább Szólj hozzá

Utazás Történelem Természet Zala Kéktúra Túrázás Temető Pusztaszentpéter RPDDK Távolban lépkedő Zala vármegye

2024. nov 30.

Károlyi-kastély, Nagymágocs

írta: Távolban lépkedő
Károlyi-kastély, Nagymágocs

Nagymágocs Szentes és Orosháza között helyezkedik el, a Mágocs-ér melletti  terület 1722-ben került a Károlyi család (ősi fészkük Nagykároly, Partium) birtokába, akik újratelepítették a török idők alatt elpusztult falut, és nagy birtokközpontot alakítottak itt ki. Nagymágocson nem volt kastély, a birtok a közeli Derekegyház uradalmához tartozott, ahol egy barokk kastély áll ma is.

Károlyi Zsófia 1896-ban másodunokatestvérével, Károlyi Imrével kötött házasságot (Consueló nevű lányukat ifj. Horthy Miklós vette feleségül, később elváltak). A házaspár 1896-97-ben új, historizáló, eklektikus, döntően neobarokk formaelemeket tartalmazó kastélyt építtetett Nagymágocson. Egyes kutatások szerint egy magyar származású, ...

Tovább Szólj hozzá

Utazás Történelem Kéktúra Túrázás Kastély Károlyi-kastély Alföldi Kéktúra Távolban lépkedő

2024. nov 27.

Az Óratorony, Segesvár

írta: Távolban lépkedő
Az Óratorony, Segesvár

Segesváron a várnegyedet az UNESCO által védettnek nyilvánították és 1999 óta a világörökség részét képezi. A várfalakkal, tornyokkal beépített Várhegy felső része, a Felsőváros a 16. századig a város központja volt, három erődítési rendszerrel, 14 őrtoronnyal, melyeket a város céhei védelmeztek. Összesen tehát 14 őrtornyot építettek, az Óratorony kivételével mindegyik egy-egy céhre volt bízva. Mára ebből a 14 toronyból csak 9 áll. A jelenleg is álló 9 torony közül 8 azokról a városi céhekről kapta a nevét, amelyek a védelmüket ellátták, a kivétel tehát az Óratorony.

162532850_528306318571809_6862807743131151831_n.jpg

A 64 méter magas Óratornyot feltehetően a XIV. században emelték. A többi toronytól eltérően ezt nem valamelyik céh védte, hanem a városi ...

Tovább Szólj hozzá

Utazás Történelem Erdély Túrázás Óratorony Segesvár Távolban lépkedő

2024. nov 26.

Astoria Szálló (korábban EMKE Szálló), más néven Sztarill-palota, Nagyvárad

írta: Távolban lépkedő
Astoria Szálló (korábban EMKE Szálló), más néven Sztarill-palota, Nagyvárad

Az épület szecessziós stílusban épült 1902-ben Sztarill Ferenc tervei alapján, aki egyben a tulajdonos is volt. Az épület földszintjén működött a híres EMKE kávéház, a fölsőbb emeleteken pedig bérházak voltak. A kávéházban ismerkedett meg 1903. szeptember 6-án Brüll Adél Ady Endrével, aki törzsvendég volt itt. Adél lett később Ady múzsája és szeretője, Léda néven. A többi már történelem, melyet az Elbocsátó szép üzenet című költemény zárt le. Továbbá itt alakult meg 1908-ban a Holnap Irodalmi Társaság is.

169770114_547484839987290_1015158971400398460_n.jpg

169541162_547484899987284_5940734405895689407_n.jpg

Az épületet 1930-ban szállodává alakították át, ekkor nevezték el Astoria Szállónak. A második világháború alatt ismét bérlakások működtek az épületben. 1975-ben nyílt meg másodszor is ...

Tovább Szólj hozzá

Ady Endre Utazás Történelem Nagyvárad Túrázás Távolban lépkedő

2024. nov 24.

Báthori várkastély, Nyírbátor

írta: Távolban lépkedő
Báthori várkastély, Nyírbátor

Az eredeti udvarház pontos építési ideje nem ismert, de az írásos emlékekben először 1433-ban említett Báthori birtokon már a középkorban is létezett az az udvarház, melyet 1500 körül alakított át, bővített ki Báthori István. Így jött létre a több palotaszárnnyal is rendelkező várkastélynak nevezett épületegyüttes, aminek építését a XV-XVI. század fordulóján már reneszánsz stílusban fejezték be. Először 1549-ben tesznek említést a létrejövő várkastélyról, mely ekkor még jelentős szereppel bírt, például itt kötötték meg 1549. szeptember 8-án a nyírbátori egyezményt Fráter György és Ferdinánd király megbízottai, amelyben Erdély és a királyi Magyarország egyesülését mondták ki.

176168470_587001579368949_3398349265744850761_n.jpgA XVIII. századra a ...

Tovább Szólj hozzá

Utazás Történelem Túrázás Kastély Nyírbátor Alföldi Kéktúra Várkastély Távolban lépkedő Báthori-várkastély

2024. nov 21.

Arad második kőszínháza, a Rangszínház, mai nevén Ioan Slavici Színház, Arad

írta: Távolban lépkedő
Arad második kőszínháza, a Rangszínház, mai nevén Ioan Slavici Színház, Arad

Aradon nem ez az első kőszínház, hiszen előtte is működött egy másik kőszínház, mely még ma is áll. Építtetője, Hirschl Jakab bécsi származású izraelita textilkereskedő, akit a színházépítés gondolata már az 1810-es évek elejétől foglalkoztatott. Építési engedélyért Ferenc József császárhoz folyamodott, aki 1812-ben áldását adta az építkezésre. A munkálatok 1816-ban kezdődtek meg, 1817-re pedig már állt az épület, amely majdnem 60 évig adott otthont a színészetnek. Az új színház elkészülte után (1874) egy ideig raktárnak használták. 1907-től kisebb átalakítások után (Steiner József tervei alapján) itt működött az első aradi mozi, az Uránia, ennek a szocialista időszakban Herbák János volt a neve, 1960-ig ...

Tovább Szólj hozzá

Színház Utazás Történelem Arad Partium Távolban lépkedő

2024. nov 19.

Pusztaszentpéter elpusztult falu, Zala vármegye

írta: Távolban lépkedő
Pusztaszentpéter elpusztult falu, Zala vármegye

2022 nyarán egy újabb 100 km-es távval folytattuk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalának bejárását barátaimmal, akkor az Őrség és a Göcsej természeti értékeit, kulturális és történelmi látnivalóit feltérképezve. Eljutottunk néhány egészen eldugott helyre és településre is, köztük olyanokra is, melyek mára már kihaltak, illetve majdnem kihaltak, de erről bővebben az alábbiakban:

296583777_584893663342571_449481792412154627_n.jpgMai alanyunk nem más, mint Pusztaszentpéter, mely annyira ismeretlen és eldugott terület, hogy még a források sem egyértelműek abban, melyik településnek volt a része. Korábbi történelméről nem is beszélve. Pusztaszentpéter valaha virágzó falu volt templommal, iskolájával. Az utolsó előtti lakó akkor költözött át a szomszédos ...

Tovább Szólj hozzá

Utazás Történelem Természet Zala Kéktúra Túrázás Pusztaszentpéter RPDDK Távolban lépkedő Elpusztult falu Kihalt falu

2024. nov 18.

Ecséri templomrom, Kővágóörs

írta: Távolban lépkedő
Ecséri templomrom, Kővágóörs

A falu (Ecsér) neve már egy 1082. évi oklevélben is szerepel, mely feltehetően hamisított volt. Az első hiteles említés 1329-ből ismert, amikor határjelölésként említik az ecséri Benedek nemes földjét. A falu papjáról az 1333-ban (néhol 1334), templomáról pedig az 1353-ban keltezett oklevelek tesznek először hiteles említést. A templom építéséhez valószínűleg felhasználták egy korábbi épület maradványait, annak alapjaira épült, az építőkövek között római kori maradványok is találhatóak. A templom a XIII. században az eredetinél nagyobb tornyot kapott, valószínűleg kősisakkal. A XIV. században külső támpillérekkel erősítették a falakat. 1430 körül a falu kegyura, Ecséri László királyi altárnokmester búcsúengedélyt ...

Tovább Szólj hozzá

Balaton Utazás Révfülöp Történelem Túrázás Kővágóőrs Templomrom Távolban lépkedő Balatoni romok

süti beállítások módosítása