A vár első tulajdonosa feltehetően Csáktornyai Lackfi István nádor volt, aki a XIV. század második felében jutott a birtokhoz, és e század végén építtette meg a kis alapterületű főúri kővárat. Más feltételezések szerint egy korábbi birtokos, Drugeth Vilmos nádor kezdte meg a vár építését, melyet a Lackfiak csak befejeztek. 1396-ban a Lackfiak szembeszálltak Zsigmond királlyal, ezért birtokaikat elveszítették. A következő századokban birtokolták királyok, királynék, főurak, rablólovag és különféle nemesi családok. Falai elsősorban pihenést nyújtottak királyoknak és főúri méltóságoknak. Sokáig szolgálta a méltóságok kényelmét úgy, hogy a vár leginkább reprezentatív célokat szolgált, szimbólumként büszkélkedhetett ...

Néhány évvel ezelőtt jártam barátaimmal Torockón és környékén, erről már olvashattatok néhány bejegyzést az oldalon, amelyekben Torockót vagy éppen a Székelykő nevű hegyet mutattam be nektek. A kirándulás egyik napján Torda felé vettük az irányt, ahol a méltán híres Tordai-hasadékot jártuk be.

A Tordai-hasadék Erdélyben, Kolozs megyében, a Torockói-hegységben található, nem messze Torda városától. A hasadék egy víz által kivájt mészkőbarlang tetejének beomlása következtében jött létre. A Tordai-hasadék tehát – helyesebben Tordai-szakadék – barlangi eredetű beszakadt völgy. Területe 170 hektár, megközelítőleg 2 km hosszú, a szintkülönbség pedig majdnem 350 méter. A szurdokvölgy alján, a 200 méteres ...

2022 márciusában teljesítettük szokásos 3-4 fős túracsapatunkkal a Lokomotív SE – az Országos Kéktúra alapító egyesülete – által kiírt, 70 éves az Országos Kéktúra – "70 km 70 óra alatt az OKT mentén" (OKT70) elnevezésű túrát. 70 km távot kellett teljesíteni egy irányban az Országos Kéktúra útvonalán, 70 óra alatt. Mi a 13 (részben),14,15,16 szakaszokat választottuk. Az egyik szakasz érdekessége, a Báró Eötvös Loránd Menedékház volt Dobogókőn.

A régi ház, amely ma múzeum.

Téry Ödön, a magyar turistaélet emblematikus alakja volt az, aki a Turisták Lapját szerkesztette, és megismertette az olvasókat Dobogókő szépségeivel. Mivel a vidéket a rossz közlekedési viszonyok miatt csak kétnapos kirándulással ...

Idei negyedik (a Mátra módszeres felfedezésének pedig harmadik) túránk április elejére esett, és mivel olyan sok nevezetességet vettem fel képzeletbeli listánkra, hogy arra kevés lett volna utazással együtt 1 nap, ezért 1 éjszakára megszálltunk Mátrafüreden. Találtunk egy self check-in típusú egyszerű szállást, ahol csak az számított, hogy valahol aludni tudjunk, hiszen sosem az alvás miatt megyünk túrázni. A 2 napos túra alatt felkerestük az alábbi helyeket: Gyöngyöspata, Gyöngyös, Mátrafüred, Sástó, Oxygen Adrenalin Park, Markaz és még a Mátravasúton is utaztunk. Mivel imádom a várakat és várromokat, ezért a közelben található Benevár romjai sem maradhattak ki.

A lakóépület maradványai

A Kékestető 1014 méter magas ...

Mint a hűséges olvasók és követők tudják, barátaimmal minden év végén – a két ünnep között – felkerekedünk, hogy egy napra birtokba vegyünk hazánk vagy a határ menti települések egyikét és alaposan felfedezzük azt. 2022 végén Temesvárra esett a választásunk. A történelmi városban rengeteg nevezetesség akad, némelyikről azonban alig található már magyar forrás vagy ha akad is, azok nehezen fellelhetőek. A város nagyívű történelme és történelmi épületeinek sokasága miatt, temesvári kalandozásaimhoz mindig segítségül kell hívnom a neves helytörténész, Delesega Gyula Temesvári Kalauz című művét.

A Szabadság- tér szép és rendezett arcát mutatta nekünk, az első benyomásaim alapján igazi európai városi térnek ...

Korábban már volt szó a Spartacus-tanösvényről több epizódban is, melynek során említettem, hogy m i nem Pilisszentlászlóról Visegrádra (vagy fordított irányban) , hanem körtúraszerűen teljesítettük a teljes túrát, ami így kb. 14 km volt, alámerülve az Apát-kúti-völgy rejtelmeibe is, végezetül pedig visszajutva Pilisszentlászlóra. Az ösvényt már töviről hegyire bemutattam, ezért most az Apát-kúti-völgy varázslatos világát fedezzük fel.

Nagyon szeretem ezeket a völgy- és szurdoktúrákat, a természet közelségét és a rengeteg felfedezni való látványosságot. Szerencsére mások is így vannak ezzel, egyre többen választják a szabad levegőt és a természetet a TV előtt való ülés helyett. Inkább élményekre költenek ...

Pár éve egy jó kis két napos kirándulást szerveztem a barátaimmal, többek között Mór, Tés, Bakonynána, Zirc, Bakonybél, Márianosztra, a Börzsöny és Visegrád látnivalóit számba véve. A második napon útba esett Zebegény, így "muszáj" volt felkeresnünk mai bejegyzésünk alanyát is. Sajnos az épületet csak kívülről lehet megtekinteni, de még a kapun sem lehet bemenni. A fotózást én is úgy oldottam meg, hogy az út másik oldalán lévő töltésre kapaszkodtam fel, úgy be lehetett látni a magas falakon túlra is, valamint látatlanban felemeltem a telefonomat a kapu fölé, amivel fotóztam.

A kastély eredetileg a jobaházi gróf Dőry-család birtokában volt. Az eklektikus stílusú épület 1917-ben épült meg. Az évek során az ...

Többször említettem már bejegyzéseim során, hogy Békés vármegye életében meghatározó szerepe volt a Wenckheim családnak, valamint azt is, hogy a vármegye kifejezetten bővelkedik kastélyokban, kúriákban és egyéb műemlék jellegű épületekben. Csorváson 4 kastély is volt egykoron, ezek közül a Károly-majori kastélyból és a Nagy-majori kastélyból napjainkra semmi nem maradt, a Rudolf-majorban található kastélyról pedig már készítettem egy összefoglalót, melyet a keresés funkcióval vissza is olvashattok.

A Wenckheim egy osztrák polgári család, amely a németországi Hund törzsből származtatja magát és amely Békés vármegye életében is jelentős szerepet játszott. Békés vármegyébe a Harruckern családdal történő házasság ...

A 2024-es évet rögtön úgy kezdtük, ahogy egy vérbeli túrázóhoz illik: az első adandó hétvégén túrázni mentünk állandó túratársammal. Január lévén eső és hó fog minket várni – gondolhatná az ember, de szerencsére nem így volt. Egy pici eső azért bezavart, de nem volt vészes. Szombaton a Királyrét és Kóspallag környékén túráztunk, rátérve az Országos Kéktúra útvonalára is. Vasárnap a Budapest XVII. kerülete és Kőbánya határán lévő Keresztúri-erdőben jártuk végig a tanösvényt, utána ellátogattunk a 301-es parcellába is.

Holt fák az erdőben

A földrajzi értelemben a Pilisi-síkságon fekvő Keresztúri-erdőt az 1950-es években ültettek, hogy a területen megkössék az akkor homokos talaj t. Manapság Pest ...