Az eredeti udvarház pontos építési ideje nem ismert, de az írásos emlékekben először 1433-ban említett Báthori birtokon már a középkorban is létezett az az udvarház, melyet 1500 körül alakított át, bővített ki Báthori István. Így jött létre a több palotaszárnnyal is rendelkező várkastélynak nevezett épületegyüttes, aminek építését a XV-XVI. század fordulóján már reneszánsz stílusban fejezték be. Először 1549-ben tesznek említést a létrejövő várkastélyról, mely ekkor még jelentős szereppel bírt, például itt kötötték meg 1549. szeptember 8-án a nyírbátori egyezményt Fráter György és Ferdinánd király megbízottai, amelyben Erdély és a királyi Magyarország egyesülését mondták ki.

A XVIII. századra a várkastély már erősen romos állapotba került. Még ekkor is volt azonban használható része, az északi szárnyának közepén álló ebédlőpalota maradványai, amiből 1730 után magtárat hoztak létre, és amit átalakítottak a XVIII. században. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1985-ben műemlékké nyilvánította az épületet. Ez látható a képeken, ennyi maradt meg a várkastélyból.

Szekér György építész-művészettörténész elméleti rekonstrukciója alapján a teljes felújításra Wittinger Zoltán építész művezetésével 2006-ban került sor. Az elméleti rekonstrukciós elképzelések sok vitára adtak okot a szakemberek között. A pincében a kőtár látható, az épületben állandó kiállításon tekinthető meg a Báthori-család kora, a panoptikum, a tetőtérben pedig konferenciaterem található.

2020 nyarán jártam Nyírbátorban, ahol rengeteg dolgot megtekintettem, amelyekről szintén beszámolok idővel. A várkastély megközelítése rendkívül egyszerű, a Vár utca 1. szám alatt található.