Nagymágocs Szentes és Orosháza között helyezkedik el, a Mágocs-ér melletti terület 1722-ben került a Károlyi család (ősi fészkük Nagykároly, Partium) birtokába, akik újratelepítették a török idők alatt elpusztult falut, és nagy birtokközpontot alakítottak itt ki. Nagymágocson nem volt kastély, a birtok a közeli Derekegyház uradalmához tartozott, ahol egy barokk kastély áll ma is.

Károlyi Zsófia 1896-ban másodunokatestvérével, Károlyi Imrével kötött házasságot (Consueló nevű lányukat ifj. Horthy Miklós vette feleségül, később elváltak). A házaspár 1896-97-ben új, historizáló, eklektikus, döntően neobarokk formaelemeket tartalmazó kastélyt építtetett Nagymágocson. Egyes kutatások szerint egy magyar származású, Bécsben élő építész tervezte a rezidenciát, akinek "B" betűvel kezdődött a neve, és 1937-ben még élt, ugyanis részt vett a kastély építésének 40. évfordulójára rendezett ünnepségen. Felvetődött Ybl Miklós neve is tervezőként, de ezt egyes kutatások teljes biztossággal kizárják. A rezidenciát kezdettől fogva a legmodernebb technikai vívmányokkal látták el, először gázvilágítást alakítottak ki benne, majd a villanyvilágításra tértek át.

Károlyi Imre 1943-ban hunyt el, halála után harmadik fia, Károlyi Viktor vette át a mágocsi uradalom irányítását egy rövid időre. A II. világháború végén a grófi család elmenekült, a kastély berendezését így elhordták, a könyvritkaságokat eltüzelték a kandallóban. 1944 nyarán a kastélyban a Magyar Királyi 113. sz. tábori (kötöző) kórházat helyezték el. 1945-ben az állam a megmaradt bútorokat, festményeket, és egyéb műtárgyakat lefoglalta, majd Szentesre, Sárospatakra és Egerbe szállíttatta, ahol napjainkban e városok múzeumaiban láthatóak azok. Az államosítás után a kastélyban volt minden: a Csepel Vas- és Fémművek üdülője, görög szabadságharcosok szállása, majd a Csongrád Megyei Tanács Szociális Otthonát helyezték el az benne. Napjainkban is szociális otthonként működik.

A kastélyt 41 hektáros gondozott park öleli körül, melyet a 18. századból származó barokk szobrok díszítenek. Az angol kertben számos ritka érték található: őstölgyek és fenyőfélék, de itt áll az 1883-ban épült római katolikus templom is, valamint található itt egy 10 hektáros tó is.

Az Alföldi Kéktúra teljesítése során jártam itt többedmagammal még 2020-ban. Mivel szociális otthonként működik, így éppenhogy be lehet menni idegeneknek a parkba, miután megadjuk az adatainkat a portán. Az épületbe bemenni nem lehet.