Pár évvel ezelőtt egy barátommal kocsiba pattantunk és tettünk egy kis kirándulást a Felvidéken, ahol megnéztük Léva várát és Bajmóc várkastélyát. Utóbbi története következik az alábbiakban. Sajnos a várkastély honlapján nem említik meg az épület magyar eredetét, minden szereplő szlovák néven szerepel.

A várkastélyt 1113-ban említik először, de ekkor még faépítményként emlékeztek meg róla. Erről a Zobori apátság leveléből tudunk, mely az első írásos emlék a vár létéről. Kővárrá Hont-Pázmány Kázmér ispán leszármazottai építik át. Eredetileg kerek bástyatoronyból és azt körbefogó meredek falból állhatott, ezt az alapépületet a 15. században építették körbe egy nagyobbal. Az erősség 1297-ben ...

A Hagymás-hegység a Keleti-Kárpátok mészkő-szirt övezetének része. Hargita megye északkeleti részén terül el. Határai északon a Kis-Beszterce völgye, keleten a Domuk- és a Péntek-patak völgye, délen a Jávárdi-patak, a Naskalat-patak és a Naskalat-hegység, nyugaton a Gyergyói-havasok.

Az Öcsém-tető (1706 m) az Egyes-kő (1608 m) és a Terkő (1461 m) között helyezkedik el. A z Ördög-hágó felől közelíthető meg. A csúcson 2010-ben a gyergyói hegymászó, Tóth Károly állított 4 méteres keresztet a hegyimentők segítségével.

Újvidék a Vajdaság legnagyobb települése, Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja. Vele szemben, a Duna jobb partján fekszik az Újvidék részét képező Pétervárad és a péterváradi vár. Egykor a „Duna Gibraltárja" jelzővel illették a hatalmas erődítményt, utalva ezzel katonapolitikai súlyára. Falai között rendezik nyaranta az Exit fesztivált.

A várat kétféleképpen lehet megközelíteni: gyalogosan, illetve autóval is felmehetünk egészen a várba, a Dísz-kapun keresztül. A Dísz-kapu felett egy szép állati ábrázolás látható, erről szól az egyik fotó. A várba felérve, a Ludvig-bástyánál áll a bolondos vagy részeges óratorony, amely az erőd egyik legnevesebb építménye. ...

Az épület a bécsi Fellner és Helmer cég tervei alapján készült el, eredetileg a város őket bízta meg a kivitelezéssel is. Egy megegyezés értelmében végül három, a pályázaton is részt vevő kivitelező építész: Rimanóczy Kálmán, Rendes Vilmos és Guttmann József együtt vállalta a kivitelezést. Az alapkövet 1899. július 21-én tették le, az épületet 1900. október elsejére fejezték be, az ünnepélyes megnyitót október 15-én tartották. A város emblematikus épületei közé tartozik, meghatározó eleme a Bémer térnek. A színházépület a nagyváradi eklektikus építészet legkiemelkedőbb alkotásai közt tartható számon. A homlokzatok a neoklasszicizmus jegyűek, az épületbelsőt a neorokkokó elemek uralják. Az épület téglalap ...

A z egyik székelyföldi 4 napos kirándulás om során maradt egy kis idő Kézdivásárhely felfedezésére is. Különösen tetszett a város történelmi központja, a főtere és az ott felállított Gábor Áron szobor. Szép, kulturált környezet és kiváló történelem ápolás.

Kézdivásárhely a Kárpát-medence olyan magyar többségű városa, mely a legkeletebben található, az egykori Kézdiszék központja. A Felső-háromszéki-medencében, a Feketeügy lapályán, a Torja-patak mellett fekszik. Lakosságának döntő többsége magyar. Már a római korban lakott település volt, persze más néven. A város jelenlegi neve arra utal, hogy már a középkorban vásáros hely volt, a Kézdi előtag pedig arra utal, hogy az itteni székelyek Szászkézd ...

Az elmúlt hétvégét néhány hetes kihagyás után ismét túrázással töltöttem és ezúttal is a Királyerdő-hegységben, azon belül is a Jád-patak völgyének környékén küzdöttem a szintekkel. A Jád-völgyéről mindenkinek a Lesi-tó jut eszébe, de sajnos akik mostanában járnak erre, azoknak csalódniuk kell, mert a tó már nem létezik. 2012-ben jártam itt utoljára, akkor még bőven ringott medrében a víz, de mára egy csepp sem maradt belőle. Ennek okai is kiderülnek a cikkből.

A túra során a Bulz-kőre való feljutás és a Nyers-kő barlangba való bejutás volt a cél. Mindkettő szerencsésen teljesült, pedig volt hullámzás és szint is bőven. Az idő viszont csodálatos volt és az őszi színek is a maguk teljességében pompáztak. A fák ...

Tar községről már ejtettem néhány bejegyzést, hiszen olvashattatok az itt található Tari Lőrinc udvarház romjainak történetéről, illetve arról is, hogy innen indultunk el a Szakadás-árok felfedezésére. Azonban a község határában van egy igazán különleges nevezetesség, a Buddha Park és Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark. Sokszor voltunk már a Cserhát és a Zagyva-völgyének ezen részén, és mindig feltűnt, hogy van ott valami a kanyarban. Palócföldön járunk, így mindig ér minket valami meglepetés. Ezúttal viszont úgy döntöttünk, hogy megnézzük azt a rejtélyes épületegyüttest a kanyarban…

Kőrösi Csoma Sándor egyébként a kedvenc felfedezőm, munkássága, áldozatkészsége kiemelten példaértékű a jövő kutatói számára. ...

2021 júliusában egy jó kis két napos kirándulást szerveztem a barátaimmal, többek között Mór, Tés, Bakonynána, Zirc, Bakonybél, Márianosztra, a Börzsöny és Visegrád látnivalóit számba véve. Ennek az útnak egy darabkája volt Tésen a szélmalmok megtekintése. Az élmény nagyon jó volt, az odajutáshoz számoljunk azzal, hogy földúton kell menni és az autónkat belepi majd a por teljesen.

A Helt- és az Ozi-féle szélmalmok Tésen a Táncsics utca 16. és 32. számú porták kertjeinek végében állnak. Valaha négy szélmalom is működött a 465 méter tengerszint feletti magasságon fekvő Tési-fennsíkon. A Rotter és Vaszlav malmoknak ma már nyomuk sem található, csak a ma is működőképes Helt-féle malom, illetve az Ozi-féle malom maradt ...