A korábbi bejegyzésekben már olvashattátok, hogy Békés megye igencsak bővelkedik a kastélyokban, kúriákban. Biharugra településen is található egy szép kúria, valamint egy kastély is volt itt, de annak manapság már nyomai sincsenek. Többször jártam a településen, legutóbb az Alföldi Kéktúra teljesítése közben. Megálltunk megnézni a kúriát kívülről, mert bemenni sajnos nem lehetett. Lássuk a birtokosok és az épület történetét:

Az Ugray család utolsó két férfi tagja György és István, utód nélkül halt meg. György vagyonát felesége Bölöny Anna örökölte, majd végrendeletében ezt hat testvérére, és azok gyermekeire hagyta. István három nővérére hagyta a birtokait: Bölöny Józsefné Ugray Julianna, Kós Lászlóné Ugray Anna és Ugray Ágnes. Miután Kós Lászlóné Ugray Anna kielégítést kapott az ugrai birtokból, a hajadon Ágnes, Bölöny Józsefné Ugray Julianna gyerekeinek javára végrendelkezett. Így 1815-re Ugra a Bölönyek birtokába került.

A Bölönyek régi tekintélyes nemesi család, birtokuk Erdélyben és a Tiszántúlon több vármegyében fellelhető. Bölöny Károly - Bölöny Józsefné Ugray Julianna fia - kezében igen nagy vagyon halmozódik fel. Az ő kezén egyesül az 1830-as évek végén az összes Ugray-féle birtok, s lakhelyéül Ugrán (Szilaspusztán) klasszicizáló stílusú - angol kertes - 32 szobás kastélyt, a faluban pedig nemesi kúriát épít, s állandó lakhelyét is ide teszi. A kúria mai formáját több lépcsőben, ütemben érte el. Jelentős átalakítás zajlott az 1860-as években.

Leszármazottja, Bölöny (V.) Sándor, vagyonáról nem intézkedett külön végrendeletben, az 1896-ban bekövetkezett hirtelen halálát követően minden vagyonát egyetlen testvére Bölöny József örökölte, aki a Kolozsvári Nemzeti Színház intendánsa (kormánybiztosa) volt. Ő volt Ugra utolsó földesura. Feleségül vette Deák Ferenc unokahúgát. Utóduk nem született, de örökbe fogadták egy szalontai ügyvéd lányát Idát. Idát Wesselényi Ferenc, a nagy Wesselényi unokája vette feleségül.

Bölöny József élete értelmét a kultúra és a művészet szolgálata adta. 1911 februárjában levelet írt Nagy Imre tiszteletesnek, melyben tájékoztatta, hogy a kúriát felajánlja közművelődési, oktatási célokra, és még az év márciusában, Nagyváradon alá is írták a közjegyzői okiratot. Az épületben a község református elemi iskolát alakított ki. A rezidenciát több mint száz éve átalakították, hogy megfelelhessen az iskolai céloknak: beépítették az egyik oldalon az oszlopos tornácsort, három termet hoztak létre, illetve két tanítói lakás is otthonra talált.

Bölöny József halála után örököseként a geszti Tisza családot jelölte meg, ha annak valamelyik férfi tagja felveszi a Bölöny nevet. Mivel a Tisza család elzárkózott ettől a lehetőségtől, a teljes vagyont a Kolozsvári Nemzeti Színház örökölte.

Az iskolát 1932-ig a református egyházközség működtette, majd azt 1932-ben átvette a magyar állam, de az épület tulajdonjoga a református egyházé maradt 1950-ig, amikor államosították. 1959-ben a felső tagozat átköltözött az újonnan épült iskolaépületbe, így a kúriában már csak az alsó tagozat maradt. 2003-ban annyira lecsökkent a gyereklétszám, hogy az alsósok is átköltöztek, és akkor kapott a kúria közösségi ház funkciót, amit a mai napig betölt.

A szilaspusztai kastélyt pedig a háborút követően az ugraiak széthordták építőanyagnak.