Pár évvel ezelőtt egy barátommal kocsiba pattantunk és tettünk egy kis kirándulást a Felvidéken, ahol megnéztük Léva várát és Bajmóc várkastélyát. Utóbbi története következik az alábbiakban. Sajnos a várkastély honlapján nem említik meg az épület magyar eredetét, minden szereplő szlovák néven szerepel.

A várkastélyt 1113-ban említik először, de ekkor még faépítményként emlékeztek meg róla. Erről a Zobori apátság leveléből tudunk, mely az első írásos emlék a vár létéről. Kővárrá Hont-Pázmány Kázmér ispán leszármazottai építik át. Eredetileg kerek bástyatoronyból és azt körbefogó meredek falból állhatott, ezt az alapépületet a 15. században építették körbe egy nagyobbal. Az erősség 1297-ben Csák Máté tulajdonába került, majd 1321-ben a királyé (Kátoly Róbert), 1489-ben Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Később a Szapolyai család és I. Ferdinánd kezében is volt, utóbbi 1527-ben a Thurzó családnak adományozta, akik az akkori gótikus kastélyt reneszánsz stílusban alakították át. 1637-ben a Pálffy család szerezte meg a várat. Az épületet 3 millió aranykoronás költséggel gróf Pálffy János alakíttatta át Huber József építésszel 1889-1910 között, a Loire menti francia várkastélyok mintájára, romantikus stílusú épületre. Pálffy gróf nem érhette meg a kastély elkészültét, mert 1909-ben agglegényként halt meg Bécsben. Halála előtt úgy rendelkezett, hogy a gyűjtemény és a kastély nyitva álljon mindenki előtt, mutassák meg időnként azt a nagyközönségnek, múzeumként funkcionáljon. A II. világháború után állami tulajdon lett, múzeumi és rendezvényközponti szerepet betöltve.

Az ötemeletes várkastélynak pontosan 365 ablaka és száz szobájában van, melyekben nagyrészt eredeti berendezési tárgyakat, értékes festményeket, bútorokat, művészi faburkolatokat találunk. Egyik legszebb terme az Aranyszalon, melynek aranyozott mennyezetét 183 angyal arca díszíti. A Kékszalon falán magyar királyok alakjai láthatók. A várkápolna 1662-ben épült, mennyezetét kora barokk freskók és stukkók díszítik. A vár alatt az épülettel egybefüggő kéttavas cseppkőbarlang található.  

A várkastély különböző társadalmi és kulturális eseményeknek ad otthont: koncertek, esküvői szertartások, hagyományőrző fesztiválok és haditorna-bemutatók. A leghíresebb és leglátogatottabb rendezvény az egész Európában híres Nemzetközi Szellem- és Kísértet Fesztivál.

A kastély körüli parkban áll a Felvidék területén található legöregebb – körülbelül 700 éves – fa, amit a legenda szerint Csák Máté ültetett 1301-ben, illetve Mátyás király hársfájaként is ismeretes. Utóbbi szívesen múlatta alatta az időt, lakomázott és tanácskozott annak árnyékában, ott írta leveleit.

A kastély csak csoportosan vezetett túra keretében látogatható.