2021-ben kezdtünk bele 4 fős csapatunkkal a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra kalandokkal teli végigjárásába. Ennek egyik első szakaszában, egy rövid időre érintettük Bozsokon a Sibrik-kastélyt, melynek története következik:

Bozsok egy község Vas megyében, amely a Kőszegi Tájvédelmi Körzet területén, a Kőszegi-hegység déli lábánál, az Arany-patak mentén, közvetlenül az osztrák határ mellett fekszik. Fő látványossága a Sibrik-vár néven említett Sibrik Kastély - Bozsok, mely állítólag Mátyás király vadászkastélyának épült, és ő maga adományozta azt a névadó Sibrik családnak. Évszázadokon át a család tulajdona volt, akik 1702-ben és 1815-ben átépíttették. Mai formáját 1815-ben történt renoválása, átépítése során nyerte el. Valaha vizesárok, felvonóhíd, erős várfal övezte.

A mai kastély helyén feltételezések szerint már a XV. században létezett egy épület (mely római castrum, vagy középkori nemesi udvarház lehetett) és erre a magra épült rá folyamatosan a késő reneszánsz stílusú, egyemeletes várkastély, melyet később kibővítettek, továbbépítették emeletesre. Ez 1614-ben történhetett, a bejárat felett található címeres kő alapján, mely a Sibrik és a Nádasdy család nemesi címerét tartalmazza.

A szarvaskendi és óvári Sibrik család kapcsolata Bozsokkal 1906. augusztus 31-én ért véget, amikor Sibrik Kálmán akkori tulajdonos a kastélyt és a birtokot Dr. Végh Gyulának, az Iparművészeti múzeum hajdani igazgatójának és feleségének Wimpfenn Mária grófnőnek eladta 52 000 koronáért. Ők a kastélyt rendbe hozatták, bővítették, a park felőli részen az emelethez teraszt, és ehhez feljárót építtettek. A belső berendezés is egyre tökéletesebbé és gazdagabbá vált az évek folyamán. A bútorok zöme külföldről, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Ausztriából és Kínából származott. A pártállam idején Dr. Végh Gyulának, mint földbirtokosnak, a feleségének pedig arisztokrata származása miatt, sok kellemetlenségben, zaklatásban, majd meghurcolásban volt részük. Végül Dr. Végh Gyula a kilakoltatás elől a halálba menekült, önkezével vetett véget életének.

A II. világháború alatt nem rongálódott meg, de az 1950-es évek elejére teljesen romossá vált. Az épületet Vas megye támogatásával, Sedlmayr János építész tervei alapján, az 1959–1960-as években építtette újjá az OMF és a Vas Megyei Tanács Üdülő és Továbbképző központja lett.

A kastélypark Wimpfenn Mária grófnő érdeme: a kastély előtti várárkot rendezték, partjait kiegyengették, pázsittal borították be. A kert fáit megnyesték, megtisztították és megfiatalították. A házfal mellé mindenütt felfutókat ültettek, borostyánt, futórózsát és lila akácot, amelyeket aztán a későbbiekben gyakran festett le Végh Gyula. A parkban az őshonos növényfajokon túl, mint a mezei juhar, szomorú kőris, karai juhar, cserszömörce, számos növényritkaság található, mint zöld juhar, szivarfa, nyugati ostorfa, török mogyoró, közönséges magyal, liliomfa, fekete dió, juharlevelű platán, babérmeggy, duglászfenyő.

A kastély kedvelt forgatási helyszín volt. Itt forgatták az A kőszívű ember fiai, a Különös házasság és a Hány az óra, Vekker úr? című filmek egyes jeleneteit.

Jelenleg az épület kastélyszállóként üzemel, melynek 12 szobája és 1 apartmanja van. A szállóban étterem, szauna, biliárdasztal, a közelben teniszpálya, tekepálya, lovarda található. Otthont adnak akár szülinapi buliknak, gyermekzsúroknak, napközis táboroknak is.