2022 márciusában egy kb. 310 km-es kirándulást tettünk barátaimmal, nagyrészt Csongrád-Csanád megye területén. Az út során jó sok ismeretlen és eldugott épített emléket kerestünk fel: néhány szélmalmot, templomromot, kastélyt, várat, tanösvényt, emlékművet. Az egyik legszebb a romjaiban is gyönyörű templom volt Szentes Belső-Ecser nevű részén.

Szentes és határának egyetlen, részben álló középkori műemléke, az ecseri templomrom, mely az utolsó emléke a török idők előtt itt lévő falunak.

Ecser falut 1138-ban említik először az oklevelekben. A tatárjárás idején a falu elpusztult, azonban újra benépesült, mert kun szállásterület lett. Bizonyos források szerint eredetileg is kun szállás, majd kun falu volt. A kunok keresztény hitre való áttérésének lehetett a következménye a templom építése. A falut és templomát később a Gyula ellen vonuló török hadak égették fel 1566-ban. 1733-ban még álltak a torony romjai, ma már nem láthatóak. Ma már csak a rom közelében lévő településrész, Belső-Ecser neve utal a falu nevére.

A templom közvetlenül az esztergomi érsekhez tartozott, a lelki gondozást ferencesek látták el. A templomhajó ablakai román stílust őriznek. A szentély nyolcszögletű, mely három oldalával apszist képez a hajóval. Jellegzetes román kori falazású az építmény. Az előkerült régészeti leletek alapján az építés ideje a XIII. század második felére, vagy a XIV. század első felére tehető. A kihelyezett OMVH tábla alapján a XIII.-XV. században épült, ami elég tág időintervallum. A téglaméretek, az eltérő falazási technika, a déli bejárat fölötti félköríves záródású román ablak azt bizonyítják, hogy a templomnak Árpád-kori periódusa is volt. Feltárására az 1960-as években került sor. A 2010-es években több sikeres kezdeményezés is indult a megmentésére, de a vandálok is nyomukat hagyták a romokon.

A romok a Szentesről Szarvasra vezető út mentén, a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Cserebökényi puszta mellett, a szántóföld közepén találhatóak.