2024 elején sikerült egyből 2 hétvégét is túrázással tölteni. Az egyik alkalommal szombaton a Börzsönyben és a Cserhátban jártunk, vasárnap a Budai-hegységben túráztunk. A Börzsönyben a Honti-szakadék és Drégely vára került fel a tervek listájára. Utóbbiról már olvashattatok itt az oldalon és a többi felületen is, ahol jelen vagyok az oldalammal. A vár felfedezése és bejárása után a Honti-szakadék felé vettük az irányt – mielőtt átmentünk volna a Felvidékre, Ipolyság településre.

A Honti-szakadék a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén fekszik, mely a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. Közelebbről a Börzsönyben, Hont településtől (mely egyébként a Hont-Pázmány nemzetség ősi fészke) délnyugati irányban található. A szakadékba bevezető utat nem is olyan könnyű megtalálni, én is előre felkészültem és végig pásztáztam a területet a térképen, valamint információt is gyűjtöttem. Ezek alapján derítettem ki, hogy a 2-es számú (E77) főúton, Hontnál van egy parkoló és egy Hontábor (már nem üzemelő motel is volt) elnevezésű épület. Az épület mellett pedig egy egészen piciny kis tábla, ami mutatja az irányt, hogy merre is kell bemenni a szakadék rejtelmes világába.

Kb 2-3 perc után elérjük a szakadék tényleges bejáratát ahol egy pihenőhelyet alakítottak ki és egy információ tábla került kihelyezésre.

A szakadékba beérve és tulajdonképpen végig benne nagyon sűrű a növényzet. Egy helyen át kell gázolni a kis éren, utána viszont egy lépcső is segíti a haladást. Kb. 250 métert tudunk haladni a szakadékban, sok helyen csúszós talajon. Útközben színes táblák segítségével ismerkedhetnek meg az itt fellelhető jellemzőbb növény- és állatfajokkal, valamint padok és asztal is található egy helyen.

A szakadék tehát nem túl hosszú, a végében viszont egy 2-3 méter magas vízesés csobog. A vízesés felett egy kapu akadályozza a továbbhaladást, túloldalán még két kisebb vízesést rejt a meder. A szurdok innen a bedőlt fáktól egyre áthatolhatatlanabb.

A Honti-szakadék az Ipolyba futó mellékvizek munkájának eredményeként keletkezett az 1700-as évek végén – völgyfő leszakadással. A szakadékban parassapusztai homokos kavics, homokos agyagmárga (honti slír), homokos agyag és kemény meszes agyag bukkan elő. A fosszíliákban gazdag üledékes réteget a vulkáni törmelékkőzetek zárják. Mivel a egykor Kárpát-medencét, így a Börzsöny területét is óceánok és tengerek borították, ezért a rétegek korallok, kagylók, csigák kövületeit rejtik, de mamutcsontot is találtak itt. A mai Hont környékén kavicsos, agyagos, homokos üledékek rakódtak le 20-25 millió éve, ezek tárulnak fel a 20-30 méteres (a tájékoztató tábla szerint akár 50 méteres is lehet) partfalakban.

A Honti-szakadék egész évben látogatható, akár szakvezetéssel is. Érdemes tavasszal vagy hóolvadáskor felkeresni, mivel a nyári időszakban a szakadékban futó ér kiszáradhat, így a vízesés sem látványos, továbbá a növényzet is sokkal bujább. Utóbbi így is nagyon sűrű, így sok mindent eltakar a látványból, de ez így szép. A partfalak felett halad el a zöld turistajelzésű út, onnan is meg lehet csodálni a mélységet.