Mint a hűséges olvasók és követők tudják, barátaimmal minden év végén – a két ünnep között – felkerekedünk, hogy egy napra birtokba vegyünk hazánk vagy a határ menti települések egyikét és alaposan felfedezzük azt. 2022 végén Temesvárra esett a választásunk. A történelmi városban rengeteg nevezetesség akad, némelyikről azonban alig található már magyar forrás vagy ha akad is, azok nehezen fellelhetőek. A város nagyívű történelme és történelmi épületeinek sokasága miatt, temesvári kalandozásaimhoz mindig segítségül kell hívnom a neves helytörténész, Delesega Gyula Temesvári Kalauz című művét.

A Szabadság-tér szép és rendezett arcát mutatta nekünk, az első benyomásaim alapján igazi európai városi térnek tekinthető. Temesvár egyébként is egy valódi multikulturális város, a 250 ezres várost a románok mellett magyarok, németek, szerbek, szlovákok, ukránok, illetve az utóbbi években kis mértékben olaszok is lakják.

A tér oldalai nem tökéletesen párhuzamosak, területe így kb. 103×99 méter. Északi oldalához közel áll a Nepomuki Szent János Társulat 1756-ban emeltetett Pestis-szobra, mely az előző, innen elvitt Szent János szobrot helyettesíti. A tér északi oldalán található az Ó-városháza piros színűre festett épülete, jelenleg a Tudományegyetem Zene- és Színművészeti kara működik benne. Mellette a volt Hadbiztosságnak, de a „Két aranykulcshoz” címzett fogadónak is otthont adó szomszéd épület áll. Keleten található az eklektikus reneszánsz stílusban tervezett Temesi Mezőgazdasági Takarékpénztár (később itt a „Corvina” könyvbolt, az olasz bank, a konzulátus, és a CEC (Takarék- és Letéti Pénztár) volt).

A déli oldalon található Helyőrségparancsnokság (így egyben, pedig kötőjellel kellene a mai magyar helyesírási szabályok szerint) épülete, mely a török időkben a beglerbég palotája volt. Előtte két tölgyet 1923-ban Ferdinánd és Mária megkoronázása emlékére ültettek, viszont amikor ott jártunk, mintha már csak egy állt volna közülük.

Délen továbbá a Rezső és Deák utcák sarkán található az 1812 előtt befejezett Makry-ház. Nyugati oldalán az 1775-ben befejezett Tiszti Kaszinó található. A tér felőli főbejárata mellett látogatható a „Pro Armia” nevű kiállítás-galéria. Az épületben székel most a Helyőrségparancsnokság, de Erzsébet utcai bejárattal. Észak-nyugatra, a Városház és a Széchenyi utcák sarkán állt a bosnyák ferencesek mecsetté alakított temploma, melyet a török hódoltság felszámolása után tízévi munkával barokk stílusban újraépítettek. 1789-ben kegyesrendi (piarista), de helyőrségi templom is volt, ám annyira megrongálódott, hogy 1904-ben le kellett bontani. Helyén a mai kupolás épület a Magyar Általános Hitelbanknak nyújtott eredetileg székházat.