A legutóbbi kis cikkem a Markaz felett 460 méteren húzódó Várbércen található vár romjainak történetéről szólt. Azért, hogy ne írjam mindig azt, hogy „erről is írni fogok legközelebb”, azon melegében itt is van az abban a cikkben említett Nagy-kanyar fotópont és az onnan csodálatosan belátható víztározó története. :

Hacsavecz Béla A Mátra ölén Markaz /A falu krónikája 1875-ig/ című művében feleleveníti, hogy Markaz, a XIV. századi falu, egy máig is fennmaradt, háromszög alakú földsánc között települt. Ennek észak-déli szára 400 méter, északnyugat-délkeleti irányú része 300 méter, az északkelet-délnyugati irányú szára, pedig szintén 400 méter hosszú volt. A sánc koronaszélessége átlagban 3 méteres. Észak-déli irányú szárán folyt a patak vize, a másik két szárának tetején pedig egy 1 méter szélességű, 50 cm mélységű vizes árok húzódott, amiken végig lehetett vezetni a patak vizét.

A több évszázados sáncot 1962-ben a korábbi termelőszövetkezet 50-80 centiméterrel megemelte és az általa közrefogott 5-6 hektáros területen halastavat létesített. A hőerőmű tavának 1968-ban történt feltöltésével a két tó összeolvadt. Így azonban a földsáncot a hullámzás állandóan koptatja és elmossa.

Az MVM Mátra Energia Zrt. tulajdonában lévő víztározó elsősorban ipari célokat szolgál de az erőmű egyesületein keresztül jóléti hasznosítás is biztosított. Engedély birtokában lehet horgászni, csónakázni, vitorlázni is a tavon.

A tó felülete 154 ha, 8,7 millió m³ vizet tárol, maximális vízmélysége 14,9 m, hosszúsága 2,3 km, szélessége 1,1 km. A víz utánpótlását a Malom-, Zsidó- és Hatra-patakok 10 km²-es vízgyűjtője, valamint a Bene-patakból leágazó övcsatorna 40 km²-es vízgyűjtője biztosítja.