2020-ban teljesítettük unokatestvéremmel és barátaimmal az Alföldi Kéktúra teljes távját. Rengeteg élményben volt részünk, nekem személyesen nagyon tetszett, hogy mennyi különleges és mennyire más települések, helyek, emberek vannak Magyarországon. Ahány táj, annyiféle szokás, étel, vagy csak egyszerűen a hétköznapok. Több kedvenc részem is van a teljes távra vetítve, ezek közül az egyik a pincefalu Hajóson. Az itt található barokk érseki kastélyról már olvashattatok az oldalon, most következzen Hajós másik, méltán híres nevezetessége.

A Hajós-Bajai borvidéket 14 település alkotja, köztük Hajós is 640 ha szőlőjével és 1200 présházával, melyek – Hajós településtől mintegy három kilométerre – külön települést alkotnak. Az egymáshoz bújó jellegzetes épületek Európa legnagyobb összefüggő pincefaluját alkotják!

A török uralom után Kalocsa érseke, Csáky Imre Németországból több turnusban telepített a területre dolgos sváb családokat, akik a falutól kb. 3 km-re, a Duna menti löszhátra szőlőt telepítettek, az alatta húzódó löszpartba borospincéket vájtak kézi erővel. A távolság oka, hogy maga a lakó falu a kalocsai sárköz több kis szigetére épült és belvízi problémák miatt nem lehetett a lakóházak alatt borospincét kialakítani. A fennmaradt írásos dokumentumok szerint Csáky Imre egy 1728. április 10-én kelt szerződésbe foglalta azokat a kötelmeket, amelyek a letelepülő svábok szőlőtelepítéssel kapcsolatos feladatairól és ebből eredő jogaikról szólnak. Az első ültetvények a mai Hild és Szentgyörgy település környékén voltak, előbbin láthatók a földbe vájt barlangok, melyek eredete ismeretlen, egyes feltevések szerint ezek a barlangok adtak otthont ebben az időben a bornak. A mai pincefalu területén valószínűleg a XVIII. század végén a XIX. század elején kezdtek a helybéliek pincét építeni.

1851-ben már 553 holdon termeltek szőlőt Hajóson és 363 pince volt, a század végén pedig a pincék száma 850-re gyarapodott, a szőlőültetvény pedig 1200 holdra. A legnagyobb csapást ezekben az időkben a filoxéra és a peronoszpóra okozta, az 1874. és az 1879. évi szőlőtermés csaknem teljesen megsemmisült. Megoldásként az ellenállóbb homoki szőlők, az amerikai alanyokra oltott, nemes európai vesszők jelentették a kiutat. Az országos erőfeszítések Hajóson is eredményekhez vezettek, hiszen 1908-ban rekord mennyiségű szőlő termett.

Az 1900-as évek elején épült pincék már téglából és cserépfedéssel készültek, díszítõ motívumként a szõlõ és a nap jelent meg. A löszfalba 20-50 méter hosszú pincealagutakat vájtak, melyek télen-nyáron kedvező, közel azonos hőmérsékletet biztosítanak az itt tárolt Hajósi borok számára. Ezek a mesterségesen létrehozott "pincelyukak" többnyire boltívesek, téglával kirakottak. A löszfalba vájt "pincelyukak" fölé vályog falú, legfelül aládeszkázott formájú présházakat építettek, amelyek azóta műemlék jellegűek. A legrégebbi présházon az 1840 felirat található, mely az önkormányzat tulajdona. 1935-ben már 1812 holdon termesztettek szőlőt.

A II. világháború idején az átvonuló front katonái több présház ajtaját felfeszítették, a nyitva hagyott, illetve ajtók nélküli pincék zöme kifagyott és tönkrement. Ezek a pusztítások azonban elenyészőek voltak azokhoz a károkhoz mérten, amelyek a háborút követő kitelepítések idején érték a pincefalut. 1960-as években azonban a pincefalu újjáéledt: ekkorra már a kitelepített svábok nagy része visszatért Hajósra és újra gondozta, ápolta a szőlőültetvényeket. Elkezdődött a présházak újjávarázsolása és szép fokozatosan kialakult a pincefalu mai arculata. A pincék akár 20-70 méter mélyen, hosszan is benyúlnak a löszbe, a hőmérsékletük évszaktól függetlenül 10-14 Celsius-fok. Az Európában egyedülálló pincefalu 24 utcából és mint említettem, 1200 pincéből áll.

2000-ben 300 ha, 2008-ban 600 ha termő szőlő volt a területen. A XX. század közepéig a meghatározó szőlőfajták: Kövidinka, Mézesfehér, Kadarka voltak, napjainkban pedig: Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Zweigelt, Olaszrizling, Rajnai rizling, Cserszegi fűszeres, Chardonnay. 1982-tõl kerül megrendezésre minden év májusában az Orbán Napi Borünnep. 2003 óta szeptember közepén szüreti fesztivál is színesíti a pincefalu életét.