2022 szeptemberében, 13 év után, újra Torockó környékét fedeztük fel barátaimmal. A 4 napos út során Nagyenyed városában is megfordultunk, az ott található várról nemrégiben írtam egy kis összefoglalót. Emellett azonban van egy másik híres épülete is a városnak, a Bethlen Gábor Kollégium, Erdély legrégebbi oktatási intézménye, ahol olyan nagyjaink tanultak, mint Apáczai Csere János vagy Kőrösi Csoma Sándor. Történetét két szakaszra lehet osztani, a gyulafehérvári és a nagyenyedi korszakra.

Gyulafehérvári korszak:

1622. május 23-án a kolozsvári országgyűlés elfogadta az Academicum Collegium seu Gymnasium Illustre alapítását. Bethlen Gábor a késő reneszánsz kor neves európai tanárait nyerte meg nagyívű tervének, így indult az ősi skóla, az erdélyi kereszténység központjában. Kezdetben csak a teológia fakultás szerveződött meg, de 1629-ben az Akadémia már három fakultással működött: teológia, filozófia, filológia. 1653-ban a Kollégium egykori diákja, Apáczai Csere János megkezdi tanári tevékenységét. 1658-ban a török-tatár hadak feldúlják a fejedelmi székhelyet és a Kollégiumot, a diákok Kolozsvárra menekülnek. I. Apafi Mihály fejedelem 1662-ben Nagyenyedre helyezte át az iskolát, a helyreállított gyulafehérvári épületben pedig az elűzött Sárospataki Református Kollégiumnak adott helyet 1672-ben. Az uralkodó 1716-ban a császári katonaság számára elvette az épületet, melyet kaszárnyává alakítottak. Az iskola Marosvásárhelyre távozott.

Nagyenyedi korszak:

1662 októberében I. Apafi Mihály rendelete alapján a gyulafehérvári Akadémiát Nagyenyedre helyezték át, 20 évvel később pedig a nagyenyedi zsinat véglegesen elfogadta, hogy az anyagiakban és szellemiekben megerősödött Kollégium Nagyenyeden működjék. Az intézmény kilenc osztályos elemi tagozatból és hat osztályú gimnáziumból állott. Aki a gimnáziumban tanult, s aláírta törvényeit, deák lett. A deákok két csoportból álltak: a bentlakó deákok voltak a tógátusok (akik magas süveget és violaszínű hosszú tógát viseltek), a kint lakó deákok voltak a publikusok (ők polgári ruhát viseltek). Az akadémián tanító tanárok nagy része külföldi egyetemeken tanult. 1704. március 16-án Rabutin tábornok parancsot adott Tiege ezredesnek Enyed és a Kollégium elpusztítására, s vele együtt a kollégiumot is. 1707-ben a kurucokat üldöző labancok újból feldúlták a várost és a kollégiumot. A kollégium rektora, Pápai Páriz Ferenc, és gróf Teleki Sándor gondnok az angol királytól kértek segítséget. I. György brit király engedélyezte a gyűjtést a kollégium megsegítésére. 1712-ben megszűnt a fejedelmi tanács, így a kollégium vezetését a Református Egyházi Főtanács vette át. 1720 – 1743 között angol királyi adományból felépült az Ókollégium. 1775 – 1777 között felépül a Kiskollégium, Bagolyvár. 1799 – 1815 között a Kollégium diákja volt Kőrösi Csoma Sándor. 1827-ben Vízi István, egykori diák nyomdát állít fel a Kollégiumban, 1819-től papírmalom is működik. 1836-ra megépült, a jelenlegi épület déli szárnya. 1849. január 8-9-én Nagyenyed és a Kollégium elpusztult a nagyenyedi vérengzés nyomán. 1853-ra elkészült a mai elemi iskola épülete. 1858-ban Gáspár János vezetésével Nagyenyedre helyezik át a korábban Kolozsváron beindított tanítóképzőt. 1884 – 1887 között megépül a Kollégium keleti szárnya. 1895-ben a teológia fakultást Kolozsvárra telepítik át. A Kollégium elveszíti akadémiai jellegét, ezt követően református főgimnázium és tanítóképző lett. 1896-ra elkészül a tornacsarnok épülete, 1906-ban a Kollégiumnak saját kórháza épül. Trianon után a Kollégium a román állami és református egyházi közigazgatás alatt működik. 1921-ben a romániai földreform kisajátítja a kollégium birtokainak nagy részét, ezzel megkezdődött a fennmaradásért való küzdelem. 1948-ban egy kormányhatározat alapján a Kollégium ingó és ingatlan vagyonát államosítják, egyházi református jellegét megszüntetik. 1948 – 1990 között a Kollégium több név alatt különböző formában működik: Magyar Vegyes Líceum, Vegyes Pedagógiai Iskola, Bethlen Gábor Középiskola, 2. számú Középiskola, Bethlen Gábor Líceum, Bethlen Gábor Ipari Líceum. 1975-ben beszüntetik a tanítóképzést. 1982-ben a Kollégiumban kötelezően bevezetik a román tannyelvű oktatást, de 1990-ben újból magyar nyelvű intézetté válik. Újraindul a tanító-és óvónőképző. 1993-ban pedig az iskola hivatalosan visszakapja a Bethlen Gábor kollégium elnevezést. 1994-ben és 1997-ben is történtek felújítási munkálatok az épületeken. 1999-ben beindult a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozataként a tanító-óvóképző főiskola, 2000-ben pedig a szakközépiskolai oktatás is, és létrejön a Bethlen Gábor Alapítvány. 2004-ben visszaszolgáltatják az Erdélyi Református Egyházkerületnek a kollégium főépületeit és az udvart. 2006-ban újraindult a középiskolai szintű tanító-és óvóképzés, emellett elkezdődik a szakmunkásképzés. 2007-ben az étkező épületét és a tornacsarnokot is visszaszolgáltatják az Erdélyi Református Egyházkerületnek. 2008-tól nagyszabású felújítási munkálatok kezdődnek, melyek 2016-ban érnek véget nagyszabású hálaadási ünnepséggel és programsorozattal. Az Erdélyi Református Egyházkerület, Nagyenyed város Önkormányzata és a kollégium Európai Uniós pályázati forrásokból, valamint Magyarország Kormányának támogatási keretéből valósította meg szoros együttműködésben a nagyívű felújítást.

2022-ben a Kollégium fennállásának 400. évfordulóját ünnepelte. Jelenleg több oktatási szinten zajlik a nevelő- oktató tevékenység. A több, mint 500 diák óvodában, az általános iskola alsó és felső tagozatán, a középiskolai és a szakiskolai osztályokban tanul, 47 pedagógus lelkes és odaadó irányításával. A pedagógusok munkáját 27 munkatárs segíti.