Szűkebb otthonom, Békés vármegye jó néhány ipartörténeti emlékkel és műemlékkel rendelkezik. Annak ellenére is, hogy az idő vasfoga és az emberi rosszakarat sokat megsemmisített már közülük. Szarvas érdemeit azt hiszem már nem kell bemutatni, de még itt is találhatunk olyan nevezetességeket, melyek mintha kissé rejtve lennének az idelátogatók elől. Bevallom, jómagam sem tudtam sokáig a szárazmalomról Szarvason, de mérhetetlen kíváncsiságom és felfedező vágyam végül utamba sodorta ezt az értékes műemléket.

A szárazmalmokat azért nevezik őket száraznak, mert meghajtásuk nem vízi erővel, hanem állati erővel történt. A szárazmalmok szerkezeti elemei fából, épületeik téglából, vályogból vagy fából készültek, tetejüket pedig nád vagy zsindely fedte. Az építéshez szükséges anyagokat tutajokkal szállították le a Tiszán Csongrádig, majd onnan a Hármas-Körösön Szarvasig. Az 1801. évi szarvasi térkép a város területén hét, az 1822. és az 1829. térkép már tizenkét szárazmalom jelét tünteti fel. E malmok földesurak, a város és az evangélikus egyház tulajdonában álltak. A szarvasi taksás malmok 1847-1857. évi főkönyve a város bel- és külterületén összesen harmincnyolc taksás szárazmalmot sorolt fel. A szárazmalmoknak ez a gyors elszaporodása összefüggésben állt a gabonatermesztés fellendülésével, a népesség növekedésével és a malomregálé megváltásával, mely szerint a földesurak szabadon építhettek malmokat, működtetésükért nem fizettek.

A ma is álló és működő ipari műemléknek nyilvánított szárazmalom az utolsó helyben megőrzött, eredeti helyén álló, működőképes szárazmalom az országban, melyet a helybéli birtokos gróf Bolza-család építtetett 1836-ban, klasszicista stílusban. Az építés évszáma a malomházban a kőpad gerendájába van bevésve. A malom később Dely Mártoné és Tabajdy Dánielé volt, 1847-től az ő rovásukra rójak fel a taksát. 1883-1968 között a Tomka család tulajdonában állt.

A malom eredetileg kettős malomnak épült. A jelenlegi malomház egy méterrel hosszabb volt és egy raktárhelyiséggel folytatódott. A raktáron túl ismét egy malomház volt a hozzá csatlakozó malomsátorral. 1883 körül a sátrat elbontották és eladták, majd tanyán állították fel újra. Az elbontott sátor malomházából szoba, a raktárból konyha lett. Amikor Tomka Sándor a malom mögötti lakóházat megvette a szoba, konyha épületrészt lebontotta. A szarvasi szárazmalom ma egy keringősátorból és malomházból áll.

A kerengősátor sokszög alaprajzú sátortetős épület. Tetőzetét 11 téglapillér tartja, ebből 2 a malomházhoz csatlakozik. A keringősátor padozata föld. A keringősátorban helyezkedik el a malmot meghajtó keringő. A keringő „forgatása” – a húzatás – 2 vagy 3 lóval történt. Ekkor a lovak egyenletesen jártak körbe, a keringő percenként kétszer fordult és vízszintes síkú egyenletes körmozgást végezve az így nyert erőt a keringő akácfogai továbbították az őrlőszerkezetnek. A malom kezdetben lisztesmalom volt, majd a századforduló után köleshántoló és heregubófejtő. 1920-tól 1962-ig a malom leállásáig kölest hántolt, kásamalom lett. A helybelieken kívül ide járt hántolni a környező községek és tanyák népe is, de egyes uradalmak is ide küldték a hántolni való kölesüket. A behozott kölest lemérték, majd 10-20 %-át elvámolták. A vámolást a finak nevű faedénnyel végezték. A kölest ezután megrostálták. Régebben ez kézi rostával történt, újabban a szarvasi konstrukciójú Behan-féle kézi hajtású rostával. A tiszta kölest vékával hordták fel a kőpadra és a garatba öntötték. A hántoltatók a kölest kocsin vitték a malomba, mivel 1945 után a hántoltató adta a lovat a malom húzatásához. Azelőtt a malomnak saját lovai is voltak s azokkal is lehetett hántolni. A lovak befogása a köles felöntésével egy időben történt.

A Békés Megyei Tanács 1968-ban vásárolta meg a szárazmalmot. A malom műemléki helyreállítása 1969-ben kezdődött meg az Országos Műemléki Felügyelőség tervei alapján. A szarvasi szárazmalom műemléki helyreállítása 1973 szeptemberében fejeződött be, majd 2010-ben újra működőképessé vált. A nyári szezonban előre meghirdetett bemutató őrléseket is rendeznek, nyitva tartási időben pedig tárlatvezetés várja a látogatókat.

Nyitvatartás:

Április 1. és október 31. között:

kedd-szombat: 10-től 16 óráig, vasárnap és hétfőn zárva.

November 1. és március 31. között:

zárva (csak bejelentkezéssel látogatható)