A Békás-szoros egyik legszebb csúcsa, az Oltár-kő (1154 m), mely egy jól elkülönült, az egész szurdokvölgy felett uralkodó sziklatorony Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban. Nyugati oldalán rohan le a Lapos-patak, ahol egy 25 méteres háromlépcsős vízesés is található. Taraja ÉNy-DK irányú keskeny, ún. “fűrészfog-gerinc”, melyet mély csorba két csúcsra tagol: az Északi-csúcs 1156 m magas, a Déli-csúcs 1154 m. A műút felől egyik csúcs sem látszik, csupán a Déli-csúcsnál 14 méterrel alacsonyabban elterülő hatalmas Terasz pereme. Az Oltár-kő nyugati oldalán a két csúcs és a Terasz esésvonalában három pillér domborodik ki. Jelenleg 5 klasszikus mászóútja vezet a csúcsra: a Terasz pereme alatt a műút felé néz a Délkeleti-fal, itt húzódik a Rekviem-mászóút. A falat jobbról a Délkeleti-pillér határolja (felső szakaszát érinti a Keleti-gerinc elnevezésű mászóút), balról pedig a Délnyugati-pillér (felső harmadára a Hegyivadászok útja ér ki). A Déli-csúcs vonalában kidomborodó Középső-torony mindeddig érintetlen a sziklamászóktól. Ezt a tornyot mély bevágás határolja el a Terasz tornyától, a Petriu-repedés. Az Északi-csúcsra két úton is fel lehet jutni. Az Északnyugati-pillér mászóútja kevés eltéréssel követi a pillér élét, a torony átellenes oldalán pedig, az Északkeleti-pillértől balra halad a Honvédek útja. Az Oltár-kő keleti oldalán nem rajzolódnak ki tornyok, pillérek, bordák. A fal alsó felén, jobbról balra rézsútosan emelkedő sziklapárkányon halad a Klasszikus-út.

Az Oltár-kő sok névváltoztatást ért már meg: Nagy Mogul, Puskás-kőszikla. Az I. világháború óta hívják mai nevén a turistairodalomban és a köztudatban is.

Csúcsára először a brassói (szász) alpinisták jutottak fel 1934-ben. 1941. június 15-én a 22 éves Kreisz Sándor, hajnali 5 órakor indulva és fél 11-re feljutva, magyar lobogót vitt fel a csúcsra. 1943-ban Keresztes Zoltán vitt fel egy újabb és nagyobb magyar zászlót. Ingujjban, mezítláb, a magyar lobogót derekára csavarva indult neki a csúcsnak. A zászlót végül a csúcs legszélén álló, nyolcméteres fenyőfa tetejére tűzte ki, Kreisz zászlajának foszlányait pedig lehozta bizonyítékként, mert az kicsi volt és alulról nem látszott jól.

A tetejére sokféle dolgot építettek, amiről jobb nem is beszélni, mígnem a gyergyószentmiklósi hegyimentők 1995-ben felállították a 7 méter magas és 2,5 méter széles keresztet, mely a mai napig ott áll.