Cserépfalu környékén létezik egy Ördögtorony tanösvény nevű túra, melynek során rengeteg izgalmas látnivalóval találkozhatunk. Az egyik ilyen maga az Ördögtoronynak nevezett kaptárkő is, lássuk a történetét:

Cserépfalu Egertől 22 km-re keletre, a Hór-patak völgyében fekszik. A település első okleveles említése 1248-ban történt, ekkor Charep névalakban tűnik fel. Ha végigjárjuk a Bükki Nemzeti Parkban kialakított Ördögtorony tanösvényt, akkor a Bükkalja kőkultúrájának valamennyi emlékével, értékével találkozhatunk Cserépfaluban és környékén. Az útvonal az "A törökök nyomában" tematikus túraútvonal része is.

A Bükkalja legismertebb természeti és kultúrtörténeti értékei a kaptárkövek, melyek a völgylejtőket felszabdaló kis vízmosások közötti keskeny gerincek maradványai. Ezekből a Bükkalján 72 darab található. Kezdetben a vízmosások által feldarabolt riolittufa lejtőkön kisebb-nagyobb kúpok jelennek meg. A felszínfejlődés folyamán a kúpok elkülönülnek és csak keskeny nyereggel kapcsolódnak a mögöttük lévő riolittufa lejtőkhöz. A fejlődés következő szakaszában az összekötő nyereg is jelentősen lealacsonyodik, a kaptárkúp eltávolodik a mögöttes lejtőtől. Ezt a fejlődési állapotot képviseli a cserépfalui Mész-tető oldalában álló Ördögtorony. A 6 méter (más források szerint 8 méter) magas tufakúp már csak egy lealacsonyodott nyereggel kapcsolódik a mögöttes hegy lejtőjéhez.  

Az Ördögtorony mondái:

1. Az Ördögtorony helyén nagyon-nagyon régen egy szép nagy templom épült. Hívei azonban Istentől elrugaszkodott sátán-hívőkből állottak. Egyszer a Jóisten megharagudott, és éjfélkor, amikor mindenki a templomban volt és nagy harangzúgás közepette ünnepelték a sátánt, megdördült az ég, s a föld megnyílt: elnyelte a templomot emberekkel együtt. Ma már csupán a torony áll ki a földből, s hirdeti az Isten hatalmát. Ha valaki arra jár – főként éjfélkor – hallhatja a harangzúgást, illetve a hívek buzgó imáját a szabadulásért.

2. Ahol most az Ördögtorony áll, régen malom volt. A Hór vize még ott folyt és hajtotta a malomkerekeket. Egyszer az egri püspök rekvirálói kifosztották, és az átkozódó molnárt a következőkkel próbálták csillapítani: „Kérj segítséget az ördögtől!”. Kért is, meg is kapta. Ám ezután már nem volt rendes ember: mindig több és több vámot fogott le az őrletésért. Egyszer azonban egy szegény asszony egyetlen zsák búzájának lefogta a felét. A szerencsétlen asszony ekkor megátkozta a molnárt: „Süllyedj el a malmoddal együtt!”. Az átok megfogant, a malom elsüllyedt a tulajdonosával együtt, s a gonosz molnár azóta is csak őröl, őröl. Ezt addig kell csinálnia, amíg el nem jön érte az ördög, hogy elvigye a végítélethez.

3. Az Ördögtorony helyén valamikor malom állt, ott lakott a molnár is a családjával. Azonban az Ódor-várnál élő rablólovagok szemet vetettek rájuk, ki akarták rabolni őket. A molnár a családjával felmenekült a malom tornyába, míg a rablók fosztogattak. Később a zsiványbanda lement a pincébe, s ott dorbézoltak, mulatoztak, dübögtek, míg csak bírtak. A kis család fohászkodott, imádkozott az Úrhoz: veszejtse el a rablókat, mentse meg őket. Így történt, hogy a malom egyszer csak süllyedni kezdett, lesüllyedt a föld alá, csak a tornya látszott ki, éppen ahol a molnárék bújtak meg. Így menekültek meg az ártatlanok. Azóta, ha éjfélkor arra jár egy tiszta lélek, s fülét az Ördögtorony falához tartja, hallhatja a rablólovagok dübögését, dorbézolását.