János-hegyi Átjáró-barlang, Budapest
2023-ban úgy döntöttem, idén belevágok a TTT Kupa, korábban Budapest Kupa elnevezésű túrasorozat teljesítésébe. Január közepén az első állomás számomra a Szent Margit nyomában elnevezésű túra volt, melynek állomásairól és az ott található nevezetességekről már több bejegyzés is született. Rögtön január végén folytattam is a kupasorozatot, másodjára a Triumph elnevezésű túrát választottam. A túra közben tettünk egy barátommal egy kis kitérőt a nem messze található János-hegyi Átjáró-barlanghoz is. Természetesen átmentünk rajta.
![396007768_787516410052307_1789041049048895067_n.jpg](https://m.blog.hu/ta/tavolbanlepkedo/image/396007768_787516410052307_1789041049048895067_n.jpg)
A János-hegyi Átjáró-barlang (más néven a János-hegyi átjáró) a Duna-Ipoly Nemzeti Parkterületén, a Budai-hegységben, a János-hegy oldalában, Budapest XII. kerületében található. Az egyik legrégebben keletkezett hévizes barlang Budapesten.
![396021646_787516336718981_469218932335597348_n.jpg](https://m.blog.hu/ta/tavolbanlepkedo/image/396021646_787516336718981_469218932335597348_n.jpg)
Maga a barlang 18 méter hosszú és 460 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. 2 bejárata is van, ezáltal átjárható, kényelmesen ki lehet benne egyenesedni felnőtteknek is. Részben természetes eredetű, részben mesterségesen bővített üreg. A hévizes eredetet bizonyítják a felső bejáratnál, a plafonra tekintve látható gömbüstök. A középső rövid szakasz már alagútszerűen kialakított mesterséges járat. Ennek jellegzetes nyomai a mennyezeten látható csákánynyomok, és a falban megmaradt fúrólyuk. Alsó bejárata közvetlenül az út mellett nyílik. Ez egykor természetes járat lehetett, amit némileg kitágítottak amikor a belső részt kialakították.
![395976371_787516263385655_3589652359789627535_n.jpg](https://m.blog.hu/ta/tavolbanlepkedo/image/395976371_787516263385655_3589652359789627535_n.jpg)
A dolomitban kialakult képződményt Thirring Gusztáv sziklahasadékként említi 1900-ban megjelent útikalauzában, de első részletes feltárása csak 1919-ben történt, a szervezett magyar barlangkutatás megalapozója, Kadić Ottokár jóvoltából. Később is sokan foglalkoztak történetével, de kialakulásáról megoszlanak a vélemények.
Szabadon látogatható, és mivel elég természetes fényt kap az átjáró, fejlámpa nélkül is átmehetünk rajta. Mint minden barlang, ez is védett, ezért lehetőleg kerüljük a falak érintését.
![396161992_787516213385660_1288624012655838299_n.jpg](https://m.blog.hu/ta/tavolbanlepkedo/image/396161992_787516213385660_1288624012655838299_n.jpg)
Könnyen megközelíthető a Libegő felső állomásától, az Erzsébet-kilátótól, de egy kisebb kirándulás során Szépjuhászné megállótól is. Az Erzsébet-kilátótól pár perc sétára találjuk a piros barlang jelzésen. Lentről felfelé pedig előbb a zöld kereszten, zöld háromszögön, s végül a zöld barlang jelzésen jutunk a barlanghoz.
![396053089_787516253385656_65881389229518054_n.jpg](https://m.blog.hu/ta/tavolbanlepkedo/image/396053089_787516253385656_65881389229518054_n.jpg)