A Jézus Szíve kilátó egy Jézust ábrázoló műalkotás Farkaslaka és Székelyszentlélek falvak határában, Székelyföldön, Hargita megyében. Egyszerre szobor és kilátó, amely a 953 méter magas Gordon-tetőn helyezkedik el. Alapanyaga rozsdamentes acél (inox) és egy két méteres betontalapzaton áll.
Az…
A major helyén régen a bécsi udvar spanyol lovasiskolája állt, amelyet a Festetics-család 1739-ben vásárolt meg, hogy európai hírű ménest neveljenek ki. Fenékpuszta aranykora a XVII-XVIII. század fordulójára, Festetics II. Tasziló idejére tehető. Ekkor épültek az istállók és a cselédlakások, 1820-ra…
A korábbi bejegyzésekben már olvashattátok, hogy Békés megye bővelkedik a kastélyokban és a megye történelméhez erősen kötődik a Wenckheim család. A Szeghalmon található Kárász-kastély sem maradhat ki a sorból, hiszen ennek építtetője - 1830-as évek második fele, 1840 körül -, horgosi Kárász Miklós…
Bessenyei György (Tiszabercel, 1746 vagy 1747 – Pusztakovácsi (ma Bakonszeg), 1811. február 24.) császári testőrtiszt, költő, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyénisége, korszakának legjelentősebb alakja, költő, drámaíró, műfordító, filozófus, politikus, a bihari remete.
Bessenyei…
Gyulaháza egy község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. Itt született első és egyetlen űrhajósunk, aki az űrben járt, Farkas Bertalan. Szülőháza ma már felújítva, könyvtárként szolgálja a helyieket, a másik épületszárnyban egy különleges űrhajózási és repüléstörténeti gyűjtemény található.
A…
Az évek során sokszor említtetem már, hogy Békés vármegye bővelkedik az épített értékekben és emlékekben. Elég sok kastély, kastélyrom és kúria található a Viharsarokban. Ahogy a megnevezésekből is kiolvasható, néhány közülük sajnos romos állapotban van, de néhány az utóbbi években jelentősen…
A falu (Ecsér) neve már egy 1082. évi oklevélben is szerepel, mely feltehetően hamisított volt. Az első hiteles említés 1329-ből ismert, amikor határjelölésként említik az ecséri Benedek nemes földjét. A falu papjáról az 1333-ban (néhol 1334), templomáról pedig az 1353-ban keltezett oklevelek…
A hajómalmot a Bajai Hajómalom Egyesület építtette, üzemelteti és együtt koordinálja a mellette található halászati miniskanzennel.
2017 októberében kötötték ki a hajótestet a Duna és a Sugovica találkozásánál lévő Türr István-kilátó mellett. Az építmény fenyőből készült, míg az alsó részek…
Baján a Szentháromság teret a Sugovica ölelésében a Szentháromság-szobor és a Városháza épülete uralja, melyről nem is gondolnánk, hogy egykoron egy kastély volt.
A mai épület elődjét gróf Patachich Gábor kalocsai érsek, Bács-Bodrog vármegye főispánja építette, azzal a céllal, hogy a Baján…
A felirat szerint: "Mihályfi József szarvasi tanár az 1880-as évek elején határozta meg a történelmi Magyarország földrajzi középpontját. A kijelölt ponton álló, 1939-ben épített, négyszárnyú vitorlával ellátott malom a történelmi Magyarországnak a trianoni békeszerződésben rögzített részekre…