Az olasz, ezen belül lombardiai eredetű Bolza-családnak (1712-ben nyerték el az ausztriai birodalom lovagi rangját) két ága volt: az idősebb és ifjabb. Hazánkhoz csak az ifjabb ág tartozik, melyből Humbert Anton von Bolza fia, Bolza Péter tábornok (1752-1817) 1790-ben megszerezte a bárói címet. Az 1792. évi országgyűlésen indigenátust (magyar nemesség honosságot) kapott. 1798-ban lett szarvasi földbirtokos, amikor elvette feleségül Békés vármegye első főispánja, Harruckern János György unokáját, Stockhammer Antóniát. Az ausztriai örök tartományokban 1808-ban grófi rangra emelkedett.

A Bolza-család tagjai generációkon keresztül fásították az Alföld kopár tájait, aminek eredményeként egy ligetet és két arborétumot köszönhetünk nekik. Ezek az Anna-liget (Bolza Péter tábornok fiához, gróf Bolza Józsefhez és feleségéhez gróf németújvári Batthyány Annához köthető. József és Anna unokája, Bolza Anna és férje, Csáky Albin kúriát is épített ide 1908-ban, amely napjainkban a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatósági épülete, és amiről már olvashattatok az oldalamon.), a Tiszakürti Arborétum (József és Anna legkisebb fiához, gróf Bolza Péterhez és feleségéhez, gróf Tige Máriához köthető) és a Szarvasi Arborétum (Bolza Péter és Tige Mária fiához, gróf Bolza Pálhoz és feleségéhez, báró bojári Vigyázó Jozefához köthető).

A ligeten és a két arborétumon túlmenően két kastélyt, a már említett Csáky-kastélyt és a Szarvasi-Holt-Körös partján álló Bolza-kastélyt is a Bolza-családnak köszönheti a város.

Szarvason az ótemetőben áll a család görög kereszt alaprajzú mauzóleuma, mely romantikus stílusban épült 1870-ben. A II. világháború után többször kifosztották, így a polcokon lévő érckoporsók az 1960-as évek elején tömegsírba kerültek. Ma a mauzóleum római katolikus ravatalozóként szolgál. Belső falán látható a Bolzák családfája, amelyet Kékesi László grafikusművész rajzolt meg. A mauzóleum körül szétszórt, nagyon régi sírkövek találhatóak, melyek nem a családhoz köthetőek.

2025 májusában rendezték meg a Bolza-család találkozóját Szarvason, amelynek keretein belül a nemesi família több generációjának leszármazottai érkeztek vissza a településre, hogy a családtagok megismerjék őseik egykori tevékenységét és emlékhelyeit, valamint kapcsolatba lépjenek a város múltjával és jelenével. Az évtizedenként megrendezésre kerülő találkozón többen, főként a család fiatal tagjai első alkalommal jártak, így számukra különösen meghatározó élmény volt látni a család történelmi örökségét.