Április közepén egy nagyon tartalmas hétvégét szerveztünk a Zempléni Tájvédelmi Körzet szűkebb és tágabb környezetében. Kicsit OKT túráztunk, kicsit nézelődtünk. Felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindent néztünk meg és kerestünk fel, mégis megpróbálkozok vele, legalább a helységnevek felsorolásával: Sátoraljaújhely, Füzér, Pálháza, Bózsva, Telkibánya, Gönc, Vizsoly, Gibárt, Korlát, Boldogkőváralja, Regéc, Óhuta, Sárospatak. Hazafelé útközben pedig: Olaszliszka, Ónod, Muhi.

Boldogkő váránál eddig kétszer jártam: még 2018-ban és idén. A cikk végén olvasható felújítási és rekonstrukciós munkálatoknak köszönhetőn érezhetően szebb és rendezettebb lett a vár és környezete. A jegyárak sajnos itt is emelkedtek ...

Balatonfüred területe már a római korban is lakott volt, a papsokai Szent Mihály templomrom helyén pedig a IV. századig egy római villa állt, ennek az alapjaira építették a templomot a XI-XII. században. A név magában hordozza a jelentést is, hiszen ez a terület egyházi birtok volt, legnagyobb része a Tihanyi Bencés Apátsághoz tartozott. 1373-tól a falu neve már Siske elnevezéssel szerepel a forrásokban. Egy 1385-ös oklevél pedig Siskét már "Fyred" részét említi, majd a XVI. századra a Siske elnevezés teljesen eltűnik.

A templomot pusztulásáig többször is átépítették, így több építészeti stílus jegyei megfigyelhetők rajta: román, kora- és a késő gótika. Eredetileg dél felé, a Balaton irányába nézett bejárata, de később ...

Április közepén egy nagyon tartalmas hétvégét szerveztünk a Zempléni Tájvédelmi Körzet szűkebb és tágabb környezetében. Kicsit OKT túráztunk, kicsit nézelődtünk. Felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindent néztünk meg és kerestünk fel, mégis megpróbálkozok vele, legalább a helységnevek felsorolásával: Sátoraljaújhely, Füzér, Füzérradvány, Pálháza, Bózsva, Telkibánya, Gönc, Vizsoly, Gibárt, Korlát, Boldogkőváralja, Regéc, Óhuta, Sárospatak. Hazafelé útközben pedig: Olaszliszka, Ónod, Muhi.

Füzérradvány eredetileg Füzér várához tartozott, a falu neve akkor még a Radvány nevet viselte. Radvány nevét 1262-ben említették először az oklevelek Rodowan alakban írva. Radvány a pataki erdőispánsághoz tartozó királyi ...

Az első csárda nyolc út találkozásánál épült 1740-ben (máshol 1750), feltehetően vályogból és nádfedeles tetővel. Hasonló lehetett, mint az Orosházi-Monori csárda, ahol az épületben egy fedél alatt volt az ivó a vendégszobákkal, a kocsiszínnel és az istállóval. A hagyomány szerint az eredeti csárdát 1783 körül bosszúból felgyújtották a gyomaiak.

Az új csárda első írásos rögzítését egy 1784. évi (máshol 1782. évi) térképen olvashatjuk. A ma is látható épület is ekkortájt épülhetett uradalmi mérnöki terv alapján, barokk stílusban. A csonka kontyos oromzatú, nádfedeles, alápincézett, földszintes, ívpillérsoros tornácos épület leginkább a mezőhegyesi kaszárnyák nemes arányait és szerkesztésmódját követi. ...

Hivatalos nevén Szent István király római katolikus kápolna, amely az egykori Mezőkopáncs, ma Tótkomlóshoz tartozó Nagykopáncs (Kopáncs-puszta) településrészen található. Feltehetően a XI. században épült (bár a kihelyezett tábla szerint a XII. században) román stílusban. A XIII. században gótikus elemekkel bővítették nyugat felé, főleg azért, mert a tatárjárás idején megsérült. A tábla felirata szerint a bővítés: „...amely toldás falmaradványa, a mai épület eredeti része”.

A feltételezések szerint szerint a templomot az évszázadok során végig használták, majd az 1500-as évek vége felé néptelenedett el a falu és vált a templom is kihasználatlanná. Ezután anyagát széthordták, csak a főhomlokzati és a hajó ...

Ónod Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Miskolctól déli irányban található. Lakosainak száma a 2025.01.01-i adatok szerint 2441 fő. A települést először 1293-ban említik, Olnod néven. A Sajó- Hernád sík közepén, 100-108 méter tengerszint feletti magasságban épült, a két folyó által épített hordalékkúp-síkság alig 3%-án. A Sajó-Hernád sík több kis részre osztható, így például a Miskolci-kapu, a Muhi-puszta, vagy a Sajó ártér, melyek meghatározzák Ónod természet- és gazdaságföldrajzát. A területet a jégkorszakban a hegyekből lezúduló folyók kaviccsal és homokkal töltötték fel. A kavicsréteg vastagsága 20 és 100 méter között változik, a hegyektől távolodva egyre csökken. A térség talajai átmeneti jellegűek az ...

Okány Békés vármegye északkeleti részén fekszik, a Sebes-Körös legdélebbi holtága közelében. Természetföldrajzi szempontból a vadakban, halakban gazdag Kis-Sárrét nyugati részéhez tartozik. A település az őskortól lakott és sohasem halt ki. Ennek az is oka lehet, hogy a települést egykor észak és nyugat felől összefüggő nádtenger, erek, lápok zárták el. Dél és kelet felől is csak vízfolyásokon keresztül lehetett megközelíteni. A Rákóczi-szabadságharc után III. Károly a Szlávy családnak adományozta Okányt, és ez a család építtette a 19. században a kastélyt a falu határában. Idővel a kastélyt a község későbbi nagybirtokosa az Okányi-Schwarcz család szerzete meg. A kastélyból 1950-ben kezdtek kialakítani szociális ...

Július közepén újra útra keltem, és ezúttal a Börzsönyben túráztam állandó túratársammal, egyik legjobb barátommal. Az Országos Kéktúra OKT–17. szakaszát folytattuk. Királyrétről felmentünk a Nagy-Hideg-hegyre, majd onnan a Börzsöny legmagasabb pontjára, a Csóványosra, de lefelé az útvonalat elhagyva, a Magas-Tax felé ereszkedtünk le.

A 938 méter magas Csóványosra vezető emelkedő végén - számtalan érdekességet elhagyva és persze dokumentálva -, még várt egy megpróbáltatás ránk, nevezetesen a csúcson felállított kilátó 133 lépcsőjének megmászása. Muszáj volt előtte egy kis levegőt gyűjteni. A 22,5 méter magas kilátót egy régi, 1978-ban emelt geodéziai betonhenger alapjaiból alkotta meg 2013-ban, EU-s ...

Az egyik nyáron egy túra alkalmával, a Pilisben jártam, melynek során érintettük a Boldog Özséb-kilátót és még sok más érdekes látnivalót is. A tetőre az út elég fárasztónak tűnt, a végén már nagyon sziklás volt, de nem olyan kibírhatatlanul vészes. Útközben viszont 1-2 helyen egészen pazar a kilátás a környező településekre és hegyekre. A rakétabázisról és a kilátóból körben gyönyörködhetünk a Visegrádi-hegység, a Börzsöny vagy jó időben akár a Gerecse és a Vértes vonulataiban is.

A Pilis-tető a Pilis hegység és így a Dunántúli-középhegység legmagasabb hegycsúcsa. Tengerszint fölötti magassága 756 m. 1996-ig a Magyar Néphadsereg légvédelmi rakétabázisa működött itt. Leírások szerint 1981-ben ...

Szárhegy első írásos említése Zsigmond király idejéből, 1406-ból való, ekkor Lázár Bernát nemes volt a birtokosa a területnek. A XV. század második felében Szárhegy vált a Lázár család legfontosabb birtokává. Ekkor a mai kapuépület helyén megerősített lakótornyot/udvarházat építettek. Ez volt a jelenlegi kastély elődje, az András udvarház (Lázár András után), amelynek részei 1450 körül készültek el és amelyet 1450 és 1532 között többször felújítottak, átépítettek, erre egy 1532-es évszám is utal, melyet az épületben találtak. 1590 körül itt nevelkedett Lázár Druzsina gyermekeként Bethlen Gábor későbbi erdélyi fejedelem és öccse, Bethlen István. Apjuk Bethlen Farkas Marosillye kaptiánya volt, de hamar meghalt és ...