Április közepén egy nagyon tartalmas hétvégét szerveztünk a Zempléni Tájvédelmi Körzet szűkebb és tágabb környezetében. Kicsit OKT túráztunk, kicsit nézelődtünk. Felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindent néztünk meg és kerestünk fel, mégis megpróbálkozok vele, legalább a helységnevek felsorolásával: Sátoraljaújhely, Füzér, Füzérradvány, Pálháza, Bózsva, Telkibánya, Gönc, Vizsoly, Gibárt, Korlát, Boldogkőváralja, Regéc, Óhuta, Sárospatak. Hazafelé útközben pedig: Olaszliszka, Ónod, Muhi.

Füzérradvány eredetileg Füzér várához tartozott, a falu neve akkor még a Radvány nevet viselte. Radvány nevét 1262-ben említették először az oklevelek Rodowan alakban írva. Radvány a pataki erdőispánsághoz tartozó királyi ...

Az első csárda nyolc út találkozásánál épült 1740-ben (máshol 1750), feltehetően vályogból és nádfedeles tetővel. Hasonló lehetett, mint az Orosházi-Monori csárda, ahol az épületben egy fedél alatt volt az ivó a vendégszobákkal, a kocsiszínnel és az istállóval. A hagyomány szerint az eredeti csárdát 1783 körül bosszúból felgyújtották a gyomaiak.

Az új csárda első írásos rögzítését egy 1784. évi (máshol 1782. évi) térképen olvashatjuk. A ma is látható épület is ekkortájt épülhetett uradalmi mérnöki terv alapján, barokk stílusban. A csonka kontyos oromzatú, nádfedeles, alápincézett, földszintes, ívpillérsoros tornácos épület leginkább a mezőhegyesi kaszárnyák nemes arányait és szerkesztésmódját követi. ...

Hivatalos nevén Szent István király római katolikus kápolna, amely az egykori Mezőkopáncs, ma Tótkomlóshoz tartozó Nagykopáncs (Kopáncs-puszta) településrészen található. Feltehetően a XI. században épült (bár a kihelyezett tábla szerint a XII. században) román stílusban. A XIII. században gótikus elemekkel bővítették nyugat felé, főleg azért, mert a tatárjárás idején megsérült. A tábla felirata szerint a bővítés: „...amely toldás falmaradványa, a mai épület eredeti része”.

A feltételezések szerint szerint a templomot az évszázadok során végig használták, majd az 1500-as évek vége felé néptelenedett el a falu és vált a templom is kihasználatlanná. Ezután anyagát széthordták, csak a főhomlokzati és a hajó ...

Ónod Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Miskolctól déli irányban található. Lakosainak száma a 2025.01.01-i adatok szerint 2441 fő. A települést először 1293-ban említik, Olnod néven. A Sajó- Hernád sík közepén, 100-108 méter tengerszint feletti magasságban épült, a két folyó által épített hordalékkúp-síkság alig 3%-án. A Sajó-Hernád sík több kis részre osztható, így például a Miskolci-kapu, a Muhi-puszta, vagy a Sajó ártér, melyek meghatározzák Ónod természet- és gazdaságföldrajzát. A területet a jégkorszakban a hegyekből lezúduló folyók kaviccsal és homokkal töltötték fel. A kavicsréteg vastagsága 20 és 100 méter között változik, a hegyektől távolodva egyre csökken. A térség talajai átmeneti jellegűek az ...

Okány Békés vármegye északkeleti részén fekszik, a Sebes-Körös legdélebbi holtága közelében. Természetföldrajzi szempontból a vadakban, halakban gazdag Kis-Sárrét nyugati részéhez tartozik. A település az őskortól lakott és sohasem halt ki. Ennek az is oka lehet, hogy a települést egykor észak és nyugat felől összefüggő nádtenger, erek, lápok zárták el. Dél és kelet felől is csak vízfolyásokon keresztül lehetett megközelíteni. A Rákóczi-szabadságharc után III. Károly a Szlávy családnak adományozta Okányt, és ez a család építtette a 19. században a kastélyt a falu határában. Idővel a kastélyt a község későbbi nagybirtokosa az Okányi-Schwarcz család szerzete meg. A kastélyból 1950-ben kezdtek kialakítani szociális ...

Július közepén újra útra keltem, és ezúttal a Börzsönyben túráztam állandó túratársammal, egyik legjobb barátommal. Az Országos Kéktúra OKT–17. szakaszát folytattuk. Királyrétről felmentünk a Nagy-Hideg-hegyre, majd onnan a Börzsöny legmagasabb pontjára, a Csóványosra, de lefelé az útvonalat elhagyva, a Magas-Tax felé ereszkedtünk le.

A 938 méter magas Csóványosra vezető emelkedő végén - számtalan érdekességet elhagyva és persze dokumentálva -, még várt egy megpróbáltatás ránk, nevezetesen a csúcson felállított kilátó 133 lépcsőjének megmászása. Muszáj volt előtte egy kis levegőt gyűjteni. A 22,5 méter magas kilátót egy régi, 1978-ban emelt geodéziai betonhenger alapjaiból alkotta meg 2013-ban, EU-s ...

Az egyik nyáron egy túra alkalmával, a Pilisben jártam, melynek során érintettük a Boldog Özséb-kilátót és még sok más érdekes látnivalót is. A tetőre az út elég fárasztónak tűnt, a végén már nagyon sziklás volt, de nem olyan kibírhatatlanul vészes. Útközben viszont 1-2 helyen egészen pazar a kilátás a környező településekre és hegyekre. A rakétabázisról és a kilátóból körben gyönyörködhetünk a Visegrádi-hegység, a Börzsöny vagy jó időben akár a Gerecse és a Vértes vonulataiban is.

A Pilis-tető a Pilis hegység és így a Dunántúli-középhegység legmagasabb hegycsúcsa. Tengerszint fölötti magassága 756 m. 1996-ig a Magyar Néphadsereg légvédelmi rakétabázisa működött itt. Leírások szerint 1981-ben ...

Szárhegy első írásos említése Zsigmond király idejéből, 1406-ból való, ekkor Lázár Bernát nemes volt a birtokosa a területnek. A XV. század második felében Szárhegy vált a Lázár család legfontosabb birtokává. Ekkor a mai kapuépület helyén megerősített lakótornyot/udvarházat építettek. Ez volt a jelenlegi kastély elődje, az András udvarház (Lázár András után), amelynek részei 1450 körül készültek el és amelyet 1450 és 1532 között többször felújítottak, átépítettek, erre egy 1532-es évszám is utal, melyet az épületben találtak. 1590 körül itt nevelkedett Lázár Druzsina gyermekeként Bethlen Gábor későbbi erdélyi fejedelem és öccse, Bethlen István. Apjuk Bethlen Farkas Marosillye kaptiánya volt, de hamar meghalt és ...

Tegnap újra útra keltem, és ezúttal a Börzsönyben túráztam állandó túratársammal, egyik legjobb barátommal. Az Országos Kéktúra OKT–17. szakaszát folytattuk. Királyrétről felmentünk a Nagy-Hideg-hegyre, majd onnan a Csóványosra, de lefelé az útvonalat elhagyva, a Magas-Tax irányába ereszkedtünk le. Odafelé mindenképpen be akartam iktatni 2 megállót: Fót és Dunakeszi településeket. Előbbin a Szent Márton templomrom és a Károlyi-kastély, utóbbin az Alagi templomrom felkutatása volt a tervem.

A Dunakeszihez tartozó Alagimajorban találhatóak a romok, melyek mellett elsőre el is mentünk, pedig igen impozáns méretekkel rendelkezik. Ez a településrész az egykoron virágzó Alag nevű faluról kapta a nevét. A középkori Alag falura ...

Egy májusi hétvégén elég sokfelé túráztunk barátokkal: a Keleti-Bakony, a Vértes és az Ipoly mente tájain, belekóstolva kicsit a Mátrába is. Most az Ipoly mentén teszünk egy kirándulást és belépünk egy remek kis szurdokba:

A Páris-patak szurdokvölgye (a Palóc Grand Canyon) természetvédelmi területet a Cserhát peremterületén, Nógrádszakál községtől északra találjuk, az Ipoly folyó által jelzett magyar-szlovák határ mentén. A 15-20 méter mély, függőleges falú szurdokvölgy az év nagy részében teljesen száraz, de csapadékos időben és hóolvadáskor vízesések képződnek benne.

Megközelítése északról: Ráróspuszta irányából Nógrádszakál felé haladva az országútról balra letérve találjuk. ...