Néhány évvel ezelőtt egy szombati napon, miután egy tartalmas kirándulást tettünk Nagyváradon, az élményektől felbuzdulva úgy döntöttünk, hogy másnap, vasárnap is elautózunk a Partiumba, de ezúttal Arad, Világos, Solymos, Máriaradna településekre látogatunk. Az egyik állomásunk a Világos falu felett álló vár romjai voltak. Autóval mentünk fel a várig egy esős napon, a felfelé haladó szerpentines utat szívbajosoknak nem ajánlom. A parkolótól kb 100 méterre már meg is pillanthatjuk a romokat, melyek története:

Világos egy falu a Partiumban, Arad megyében. A vár romjai a falu feletti 496 méter magas várhegyen állnak. A vár legrégebbi múltjáról keveset tudunk, talán a tatárjárás után épült még IV. Béla alatt, Arad és ...

Még korábban kaptam egy felkérést Kiszomborról, hogy látogassak el a nagyközségbe és készítsek, írjak beszámolókat az ott található nevezetességekről. Az ilyen meghívásokat minden esetben szívesen veszem és igyekszem eleget tenni nekik. Kiszombor egy szép kis település és tényleg sok nevezetes épület található ott, valamint a temploma és a parkjai is gondozottak. Korábban már olvashattatok az oldalon az impozáns Rónay-kastély történetéről, most következzen a kis testvér, a Rónay-kúria históriája.

Kiszombor a Szegedtől keletre vezető, a Maros vonalát nagyjából követő országút mellett, Szegedtől 25 kilométerre, Makótól mintegy 5 kilométerre, a Maros folyó hídja előtt, a Maros bal partján, a Torontál háromszögben ...

Előrebocsátom, hogy senkit nem akarok megbántani a mai napon, melynek fő üzenete azon szeretteinkre való emlékezés, akik már nem lehetnek közöttünk. A cikk célja csupán a különböző népcsoportok körében megtapasztalható, eltérő kulturális hagyományok bemutatása.

Szeptemberben barátaimmal a Radnai-havasok és a Máramarosi-havasok (Csornahorai-havasok) területén és környékén töltöttünk 4 napot. Előbbi a Keleti-Kárpátok tagjaként Erdély, utóbbi az Északkeleti-Kárpátok részeként a történelmi Máramaros nevű tájegység területén fekszik, melynek déli területét klasszikusan ma már a Partium északi részéhez soroljuk, északi része pedig a mai Ukrajna területén terül el. Nevét napjainkban már csak Máramaros megye és annak ...

Barátaimmal minden évben ellátogatunk a Partium, Erdély vagy Székelyföld különböző tájaira, ez mára már egy lassan 1,5 évtizedes hagyománnyá vált. Székelyföldön is többször jártunk, pár évvel ezelőtt Marosfőn volt a szállásunk és onnan indultunk ki különböző irányokba, hogy felfedezzük a környéket. Az egyik leggazdagabb túránk az Egyes-kőhöz vezetett.

Az Egyes-kő Balánbánya mellett található, amely egy város Erdélyben (Székelyföldön) Hargita megyében. Nevét a tőle nyugatra emelkedő Balán-havasról kapta. Földrajzi értelemben az Egyes-kő a Gyergyói- és a Csíki-medencéktől keletre elhelyezkedő Hagymás-hegységben (hívják Csíki Alpoknak is), Hargita megye keleti részén található, a Csíki-medence északi ...

Barátaimmal minden évben útra kelünk a két ünnep között, hogy kipihenjük az egész éves fáradalmakat és új helyeket fedezzünk fel magunknak. Az egyik évben Szabadkára és Palicsra esett a választás, de hazafelé Magyarkanizsa is belefért. A városban is időztünk kicsit, valamint a Tiszavirág sétaösvényt is végigjártuk. Ez utóbbi az este közeledtével különösen hangulatos élmény volt.

A Tisza-parton futó sétaösvény a maga 950 méteres hosszával nem tartozik a jelentősebb kihívást elénk gördítő túrák közé. Neve szorosan kapcsolódik a tiszavirágzás jelenségéhez. Aki a Tisza vízéről szeretné élvezni a látványt, azt a magyarkanizsai TDM és Magyarkanizsa Község Idegenforgalmi Szervezete szervezésében minden évben csónakok ...

A talapzattal együtt hat méter magas szobrot, emlékművet a Rétyi Nyírben, Kovászna megyében, Pál Ferenc állíttatta 1941-ben, az első világháborúban a brassói 24-es honvéd gyalogezredben szolgált honvédek emlékére, akikkel együtt maga is katonáskodott. A 24-es honvéd gyalogezred legénységének zöme Alsó-Háromszékről került ki. Más források szerint az I. világháborúban harcolt rétyi 24-es honvéd gyalogezred, valamint a brassói 24-es Honvéd Bajtársi Szövetség tagjai állíttatták a szobrot 1942-ben. 1944-ben román katonák megcsonkították. Addig lőtték a terméskőből alkotott szoborfejet, amíg az le nem hullt az egész alakos szobor törzséről. A helyiek a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum udvarára menekítették a fej ...

A vár maradványai a 334 méter magas Várhegy nevű hegygerincen helyezkednek el. A források a várat Patak-, Nagypatak-, Sátorhegy- és Újhely váraként is említik: Pataknak nevezték, mivel a pataki erdőispánság, majd a pataki uradalom tulajdonába tartozott, Újhelynek pedig azért, mert Sátoraljaújhely külterületén helyezkedett el.

Anonymus Gesta Hungarorumának 15. fejezetében azt olvashatjuk, hogy Árpád fejedelem a Sátorhalomtól a Tolcsva folyóig terjedő “egész földet”, egy bizonyos Ketel vitéznek adományozta, melyet aztán annak utódaitól I. András király szerzett meg birtokcserével. Az újhelyi Sátorhegytől nagyjából a mai Olaszliszkáig terjedő terület a XIII. század elején már régóta zárt királyi birtoktömböt alkotott, ...

Bánffy-várkastély, Bonchida, Erdély
Castle Bánffy, Bonchida, Transylvania

Szeptemberben barátaimmal a Radnai-havasok és a Máramarosi-havasok (Csornahorai-havasok) területén és környékén töltöttünk 4 napot. Előbbi a Keleti-Kárpátok tagjaként Erdély, utóbbi az Északkeleti-Kárpátok részeként a történelmi Máramaros nevű tájegység területén fekszik, melynek déli területét klasszikusan ma már a Partium északi részéhez soroljuk, északi része pedig a mai Ukrajna területén terül el. Nevét napjainkban már csak Máramaros megye és annak néhány települése, illetve a néprajzi, kulturális hagyományok (pl. máramarosi népviselet) őrzik. A megye azonban jóval kisebb a történelmi tájegység területénél. Ezt részletesebben kifejtem ...

Szilvásváradon, a Szalajka-völgyben található a Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum. A Wessely-kastélyként ismert épület a XIX. század első éveiben épült, az akkori Bányagrófság számára, később az erdőgondnoksági-rendszer alapján a szilvásváradi erdőgondnok irodája és lakása volt.

Király Lajos, a Pallavicini-erdőbirtok vezető főmérnöke 1928-tól 1949-ig élt családjával az épületben, innen ered a Király-ház elnevezés. Az épületet 1980-ban nyilvánították műemlékké. 1985-ben Zilahy Aladár erdész kezdeményezésére a házat múzeummá alakították ki, mely 1986-ban nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt.

A múzeumban állandó jellegű tájtörténeti kiállítás mutatja be a Bükk növénytársulásait, élővilágát, ...

Az apátság maradványai a Pilist és a Visegrád-hegységet elválasztó törésvonal kiöblösödésében, a névadó Pilis-hegy – mely a Dunántúli-Középhegység legmagasabb hegye (755,5 méter) – lábánál fekszenek. A pilisi ciszterci apátságot III. Béla alapította 1184-ben, anyakolostora a franciaországi Acey-ben található. A kolostort egy Árpád-kori település mellett építették, egy időben az esztergomi székesegyházzal és palotával. Az építkezések 1225 körül, a templom Szűz Mária tiszteletére történő felszentelésének idejére fejeződtek be. A kolostor mellett Árpád-házi királyaink vadászházát is megtalálták a feltárások során, mivel a környező erdők a király vadászterületei voltak. III. Béla és utódai valószínűleg ...