2022 márciusában egy kb. 310 km-es kirándulást tettünk barátaimmal, nagyrészt Csongrád-Csanád megye területén. Az út során jó sok ismeretlen és eldugott épített emléket kerestünk fel: néhány szélmalmot, templomromot, kastélyt, várat, tanösvényt, emlékművet. A néhány szélmalom közül az első amit megnéztünk, a Piroska-féle szélmalom volt Székkutason. Sajnos az állapota nem túl szívderítő, egy alapos felújítás ráférne.

Székkutas egy község Csongrád-Csanád megye Hódmezővásárhelyi járásában. Nevét már 1426-ban említik az oklevelek KWTAS néven, melyet egy itteni kútról kaphatott. 1950-ig a vásárhelyi Puszta része volt, ennek megfelelően korábbi neve Hódmezővásárhely-Kutaspuszta volt.

A malmot feltehetően 1885-ben Szabó Sándor gazdálkodó építtette és 1950-ig ő volt a tulajdonosa is. A szélmalom vörös téglából épült, külseje vakolatlan, szerkezetét tekintve három kőjáratú (háromköves), holland típusú malom. Különlegessége, hogy a tetőszerkezet kialakításának köszönhetően a vitorla fordítható volt a szél irányába. 1945-ben egy nagy viharban a teljes vitorlaszerkezet megsemmisült, a tetőszerkezet megrongálódott. 1945 után 1950-ig motormalommá alakítva működött tovább, majd az elhagyatva állt évtizedekig.

A szélmalom a nevét az egykori német író, Hugo Hartung által kapta. Hugo Hartung 1920 környékén cserediákként töltött egy nyarat Hódmezővásárhely-Kutaspusztán. Az itt átélt élményeiből született az Ich denke oft an Piroschka (Gyakran gondolok Piroskára) című regénye 1954-ben. Hugo Hartung a regényében szeretettel emlékezik meg Magyarországra, a szép pusztai tájaira, a magyar népre és persze saját ifjúságára. A könyv óriási siker volt Németországban, de az igazi hírnevet a Lieselotte Pulver főszereplésével készült romantikus film hozta meg. A filmben megelevenedik a pusztai romantikus szerelem és minden hagyományos asszociáció, mely a magyarokra jellemző: a puszta, a gémeskút, a csárdás, a gulyás. A filmet a mai napi vetítik a német csatornákon, ennek köszönhetően a szélmalomnál ma is rendszeresen megállnak a 47-es főúton közlekedő német, francia, holland utazók.

A film nyomán egy francia férfi felkereste a benne szereplő helyszíneket, majd a nyolcvanas évek végén megvásárolta a szélmalmot. A férfi halála után Fári István vette meg, felújította, majd később tőle vette meg a vásárhelyi Csende Gábor. Ma a malom a korabeli, paraszti élettel kapcsolatos tárgyakat, szerszámokat őrzi, melyek Csende Gábor gyűjtései. Elmondása szerint a ma vitorla nélkül álló, őrlőköveitől és belső szerkezetétől régen megfosztott épületben 1924-ben őröltek utoljára gabonát. Akkor épült fel ugyanis a ma már nem létező gőzmalom. Csende Gábor úgy tudja, hogy a malmot Leibert Kálmán típusterve alapján építették.