Idei negyedik (a Mátra módszeres felfedezésének pedig harmadik) túránk április elejére esett, és mivel olyan sok nevezetességet vettem fel képzeletbeli listánkra, hogy arra kevés lett volna utazással együtt 1 nap, ezért 1 éjszakára megszálltunk Mátrafüreden. Találtunk egy self check-in típusú egyszerű szállást, ahol csak az számított, hogy valahol aludni tudjunk, hiszen sosem az alvás miatt megyünk túrázni. A 2 napos túra alatt felkerestük az alábbi helyeket: Gyöngyöspata, Gyöngyös, Mátrafüred, Sástó, Oxygen Adrenalin Park, Markaz és még a Mátravasúton is utaztunk. A legelső megállónk Gyöngyöspata volt, ahol közelebbről is megtekintettük a XIV. században épült Kisboldogasszony-templomot.

Gyöngyöspata a Mátra délnyugati lábánál, festői környezetben fekszik. Az egykori Pata területe már 3500 évvel ezelőtt kedvelt lakóhelye volt az avaroknak, a magyarok pedig a honfoglalás óta lakják. Első írásos emléke egy 1234-ben kelt oklevél.

Az elpusztult vár:

A korábbi, Benevár romjairól szóló bejegyzésben is szó volt róla, hogy Anonymus szerint Árpád a Mátrában földet adott Ednek és Edöménnek, ahol az unokájuk, Pata, később várat épített (Gyöngyöspata elpusztult vára, melyre a falu felett emelkedő Vár-hegyen egy nemzeti színű zászló emlékeztet). Pata rokonságban állt a nagyfejedelem családjával. Új kapcsolat szövődött közöttük, amikor későbbi utóda Aba Sámuel 1010 körül feleségül vette Géza fejedelem lányát.

A Szent Péter-templom:

Aba Sámuel idején épült a vár mellett, a Póctetőn 1010-ben a főesperességi templom, a Szent Péter-templom, ahonnan 40 település egyházi életét irányították. Ez a templom – mely nem tévesztendő össze a mai Kisboldogasszony-templommal és annak elődjével – a tatárjárás során elpusztult, helyén ma egy emlékpark található.

A Szent Mária-templom:

A XIV. században épült Kisboldogasszony-templom egy másik, korábbi, a XII. században román stílusban épült kisméretű templom helyén épült. Ennek alapterülete 8,5x6,6 méter volt félköríves szentéllyel. A templomot Szent Mária tiszteletére szentelték fel. Ezt a templomot a XIII. század végén a Szent András kápolnával bővítették és egy tornyot is építettek hozzá. A tatárjárás során azonban elpusztult, de alapfalai ma is láthatóak a Kisboldogasszony-templom tornyától északra.

A Kisboldogasszony-templom:

Az új templomot később jelentősen kibővítették és átépítették, a XV. század végére készült el a ma is látható formájára. A törökök 1544-ben elfoglalják Patát. A templom megsérült, a szentély boltozata beszakad. 1610-ben a romos templomot sikerült újravakoltatni, cserepezni, melyről mind a mai napig egy latin nyelvű felirat tanúskodik a templom falán, melynek magyar fordítása: "Ezt az Isten anyjának, Máriának szentelt templomot most újravakolták és cserepezték Maka Miklós és Kesköny Jakab derék templomatyák áldozatkészségéből. 1610. ok. 13.” Annak ellenére, hogy a későbbi évszázadokban történt még néhány hozzáépítés, a templom megjelenése nem sokat változott az elmúlt évszázadokban, ma is szinte teljesen gótikus formájában látható.

A templom XV. századi gótikus szentélyében Magyarországon egyedülálló témájú és szépségű faragott, 8 méter magas, mozgalmas, sokalakos barokk főoltár – a Jézus családfáját ábrázoló Jessze-fa motívumú oltár áll.

A templom háromhajós, keletelt, nyugati homlokzati tornyos, poligonális szentélyzáródású. A hajóhoz délen előcsarnok, a szentélyhez északon sekrestye csatlakozik. A szentély és a torony sarkain támpillérek állnak. A templom két gótikus bejárata a toronyba és a déli előcsarnokba nyílik. A szentélyen négy, a déli mellékhajón három, kétosztatú, valamint egy kör alakú gótikus ablak van. A sekrestye és az északi mellékhajó két-két ablaka barokk. A torony hat szintes, melyekből az alsó négyzetes alaprajzú, míg a többi nyolcszögletű. Falait lőrés- és osztott csúcsíves ablakok törik át. A főhajó csillagboltozatos, a déli mellékhajó hálóboltozatos, míg az északi barokk mellékhajót élkeresztboltozat fedi. A hajók nyugati oldalán karzat található. A két boltszakaszos szentély keresztboltozatos. Az élkereszt-boltozatos sekrestye barokk ajtaja a szentélyből nyílik. A szentélyben és a főhajóban középkori falfestménytöredékek láthatók. A templomot 1829-ben, 1887-ben és 1946-ban tatarozták, 1976-ban állították helyre.

A templom nevezetessége az 1460. június 8. napján történt csatában (melyet Mátyás a huszitákkal vívott) való helytállásért Mátyás királytól kapott adománylevél, melynek másolata ma is megtalálható a templomban csakúgy, mint az a bőrtűs kehely, melyet a győzelem emlékére kapott a település. A templom további nevezetessége a “Patai graduálé”, amely az egyik XV. századi patai kántor kottáit és feljegyzéseit tartalmazza, csakúgy mint a Hertul mester motívumaival gazdagon díszített Nekcsei biblia, melynek eredetijét a washingtoni kongresszusi könyvtárban őrzik.