2024 elején sikerült egyből 2 hétvégét is túrázással tölteni. Az egyik alkalommal szombaton a Börzsönyben jártunk, vasárnap a Budai-hegységben túráztunk. A Börzsönyben a Honti-szakadék és Drégely vára került fel a tervek listájára. Szerencsére mindkettőt sikerült teljesíteni. Drégely várába már évek óta terveztem eljutni, de csak most sikerült. Számomra ez egy ugyanolyan történelmi jelentőségű hely, mint Eger vára. Már iskolás koromban megfogott Szondy György hősiességének története, amihez Arany János műve is hozzájárult.

A Börzsöny 444 méter magas csúcsán álló vár építésének ideje nem ismert de mindenképpen a tatárjárás utáni időre tehető. 1274-ben IV. László Drégelyt Hontpázmány nembéli Hont fia Dersnek és Demeternek ajándékozza, miután megfosztotta a Kacsics nembéli Marótot birtokától. 1285-ben Demeter testvérével Derssel osztozik: Ders Litva (Csábrág elődje), Demeter Drégely várát kapja. 1308 körül Csák Mátéi seregei foglalták el, és csak annak 1321-ben bekövetkezett halála után kerül I. Károly király kezére. Luxemburgi Zsigmond 1390-ben Tari László mesternek és a Rátót nembeli Ilsvai Leustáknak zálogosította el Litvával együtt. 1424-ben Tari Lőrinc és fia Rupert a Hont megyei Dragol castrum-ot és tartozékait Zsigmond királynak haszonvételi csere címén átadta Jobbágyi és Püspöki királyi birtokokért. 1438-ig királyi vár maradt, ekkor Habsburg Albert király az őt megkoronázó Pálóczy György esztergomi érseknek adományozta, majd a további érsekek is használták az erődítést, mint Széchy Dénes, Bakócz Tamás és Várday Pál.

Török kor és Szondy hősiessége:

1536-ban a török csapatok végigrabolták a környéket. Esztergom és Nógrád várainak bevétele után Drégely vára az első végvári védővonalba került, és az intenzív török előrenyomulás megakadályozásának feladata várt rá. Az erősség nem volt megfelelő állapotban, az ekkor is érseki tulajdonban álló várat az érsek vadászkastélynak is használta, ráadásul korábban villámcsapás miatt a felrobbanó puskapor a falakat is megrongálta. Várday Pál 1549-es halálát követően a helyzet rosszabbra fordult, mert az érseki tisztséget évekig nem töltötték be, a vár királyi kezelésbe került. Ez azt jelentette, hogy az ellátás és a fizetés egyre bizonytalanabbá vált. Szondy több segítségkérő levelet is írt több helyre (pl: a kamarának, a Selmecbánya városának, a nyitrai püspöknek), elsősorban felszerelésért és emberekért, de süket fülekre talált, főleg pénzügyi gondok miatt. Selmecbánya 26 zsoldost küldött. Veszprém elfoglalása után nyilvánvalóvá vált, hogy Ali budai pasa Drégelyt is el akarja foglalni és csak annak időpontja a kérdés. 1552. július 6-án 8-10000 főnyi haddal indult a vár felé és körülzáratta azt. A végső roham a rommá lőtt vár ellen július 9-én történt. Szondy a legértékesebb ingóságokat eltüzelte, lovaitól elbúcsúzva leszúrta azokat, majd még puskagolyótól találva is oroszlánként küzdött, de a sokszoros túlerő legyűrte a megmaradt védőkkel együtt. Ali pasa megkerestette Szondy testét és levágott fejével együtt tisztességgel eltemettette. A törökök Drégelyt kismértékben kijavították és kis létszámú őrséget tartottak a romos várban.

A vár helyett Palánk felépítése:

A javítások ellenére a törökök a kisméretű és romos várat nem igazán használták, helyette 1575-ben lent a faluban, a templom körül felépítettek egy palánkvárat, innen a Drégelypalánk név, melynek török neve Bügürdelen volt. A bányavárosok elleni támadások egyik kiindulópontja lett az erősség, de 1582-ben pont a bányavidéki végváriak ütöttek rajt a török védőkön. 1589-ben Dobó Ferenc bányavidéki főkapitány katonáival betört a várba, a védők egy részét levágták, a másik részük fogságba került.

A 15 éves háborúban 1593-1594-ben a keresztény seregek sorra visszafoglalták a nógrádi várakat. Drégely vár és Palánk török őrsége is elmenekült. Pálffy 1593. december 6–7-én birtokba vette a törökök által elhagyott Drégelyt és Palánkot. 1599-ben a török-tatár csapatok feldúlták és felégették a kiürített Palánkot. 1600 februárjában Drégely várát érte török támadás, de a várvédők súlyos veszteségek árán visszaverték. Az 1604. évi országgyűlés elrendelte Drégely és Palánk várának megerősítését. Mindkét vár megnyitotta kapuit Bocskai seregei előtt 1604 végén. A zsitvatoroki béke után Drégely ismét királyi vár lett. 1621 tavaszán II. Ferdinándé volt a vár, de júliusra ismét Bethlen Gábor fejedelem csapatai szállták meg. Végül a nikolsburgi béke után lett újra királyi vár.

Az 1600-as évek derekán is több török támadás érte a várat és Palánkot. Az 1663. évi török hadjárat során Köprülü Ahmed nagyvezír elfoglalta Érsekújvárt. Ennek hírére Drégelypalánk őrsége nem várta be a török hadsereget, hanem elásta az ágyúit és felgyújtotta a várat. Ezután a várhoz hasonlóan, Palánk is megszűnt erődítményként funkcionálni. Ezeket az ágyúkat 1679-ben Koháry István kiásatta, és Csábrágra szállíttatta.

A két falu (Drégely és Palánk) egyesítése a XIX. század közepén történt meg. A sorsára hagyott Drégely várrom az 1980-as évek végére a teljes pusztulás szélére került. 1991-ben létrejött Drégelyvár Alapítvány, amelynek köszönhetően az utóbbi években jelentős állagmegóvási és építési munkálatok folytak a hegyen. 2004-ben itt helyezték el Melocco Miklós hatalmas kőtömbbe vésett alkotását, amely a drégelyi csatát idézi. A várrom ma már biztonságosan látogatható, 2012-ben történelmi és nemzeti emlékhellyé nyilvánították. A Szondi-hagyomány ápolásával, évente megrendezésre kerülő ünnepséggel adóznak a végvári hősök emlékének. A település kiemelt rendezvénye a minden év júliusában megrendezett Szondi várjátékok és vártúra.

Megközelítése:  

Drégelypalánk felől a Schaffer-kút előtt a parkolóban lehet hagyni az autókat. Onnan kb. 150 méter a Schaffer-kút, ahonnan a Piros kereszt jelzésen kell elindulni, de végig pokolian emelkedik a turistaút. A vár közelében egy elágazásnál választhatunk, hogy 280 métert megyünk felfelé egy borzasztó meredek ösvényen (mi ezt választottuk) vagy gyalogolunk még 750 métert a piros kereszt jelzésen és megkerüljük a várhegy csúcsát. Előbbi esetben készüljünk fel arra, hogy a szívünk folyamatosan ki szeretne robbanni a helyéről. Fentről viszont csodás a kilátás a Börzsönyre és az Ipoly völgyére.