A klasszicista stílusú Beliczay-kastélyt bajczai Beliczey József táblabíró, majd megyei főpénztárnok építtette, amely 1870 körül épült fel. Némelyik oldalon közölt információval ellentétben nem bajczai Beliczey József, hanem bajczai Beliczey István és bajczai Beliczey Miklós voltak Békés megye egykori főispánjai. 1910 körül egytornyos, tagolt tömegű, eklektikus-szecessziós villává bővítették. A kastély egy 500 holdas birtok része volt. Az országút és a kastély között 300 méter hosszú, téglával kirakott bejáróút is volt, melynek két oldalát fasor szegélyezte. A kastélyhoz tartozó tűztornyos lovardát és az egykori cselédházakat azóta lebontották. A régi kerítés és a kovácsolt vasból készített kapu is eltűnt. A ...

Tavaly szeptemberben barátaimmal a Radnai-havasok és a Máramarosi-havasok (Csornahorai-havasok) területén és környékén töltöttünk 4 napot. Előbbi a Keleti-Kárpátok tagjaként Erdély, utóbbi az Északkeleti-Kárpátok részeként a történelmi Máramaros nevű tájegység területén fekszik. A történelmi Máramaros déli területét klasszikusan ma már a Partium északi részéhez soroljuk, északi része pedig a mai Ukrajna területén terül el. Nevét napjainkban már csak Máramaros megye és annak néhány települése, illetve a néprajzi, kulturális hagyományok (pl. máramarosi népviselet) őrzik. A megye azonban jóval kisebb a történelmi tájegység területénél.

A Radnai-havasok szomszédja nyugaton a Széples, melytől a Szacsali-hágó ...

Két évvel ezelőtt rögtön úgy kezdtük az évet, ahogy egy vérbeli túrázóhoz illik: az első adandó hétvégén túrázni mentünk. Január lévén eső és hó fog minket várni – gondolhatná az ember, de szerencsére nem így volt. Egy pici eső azért bezavart, de nem volt vészes. Szombaton a Királyrét és Kóspallag környékén túráztunk, rátérve az Országos Kéktúra útvonalára is. Vasárnap a Budapest XVII. kerülete és Kőbánya határán lévő Keresztúri-erdőben jártuk végig a tanösvényt, utána ellátogattunk a 301-es parcellába is.

A földrajzi értelemben a Pilisi-síkságon fekvő Keresztúri-erdőt az 1950-es években ültettek, hogy a területen megkössék az akkor homokos talajt. Manapság Pest legnagyobb összefüggő erdeje a ...

A vár romjai a Vértesben találhatóak, északról a Gerencséri erdő és a Fekete-víz (vagy Gerencséri-ér), délről a Szakadéki cser- és bükkerdő, valamint a Szépvíz-ér határolta. Egyike volt a Vértesben kiépített védelmi rendszernek, a "vértnek", bár inkább gondolják a kutatók lakótoronynak, mint várnak.

Első említése 1231-ből származik, ekkor Csák Miklós utal végrendeletében a Wdvorhelnek nevezett várra. Feltételezések szerint akkor változott a neve „Gerencsérré”, amikor a Csákoktól királyi kézre került és ezzel együtt a környékre települtek a gerencsérek, vagyis a fazekasok. 1330-ban már Gerencher formában említik az oklevelekben.

1366. december 6-án falai között tanácskoztak egy esetleges török elleni ...

Olaszliszka egy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában. A Zempléni-hegység lábánál, a Hegyalja kistájon, a Bodrog folyó jobb partján, szőlőültetvények mellett fekszik, a Tokaj-hegyaljai borvidéken. A település első írásos említése 1239-ből, IV. Béla király okleveléből való Lyska alakban. Ebben az okmányban szerepel először a község neve a birtokterület határkijelölésében, királyi birtokként, de 1243-ban a király a szepesi prépostságnak adományozta. Történetének legrégebbi idejében avarok lakták a vidéket, majd szláv jövevények is települtek a környékre Theszalonikiből, ők nevezték el a mogyorós cserjékről (ószláv nyelven liska = mogyorófa) a települést. A tatárjárás után 1245-ben IV. Béla ...

A Bükki Nemzeti Parkban található Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút az Egererdő Zrt. üzemeltetésében van, ami ezen kívül még 2 másik kisvasúti vonalhálózatot, a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút és a Mátravasút hálózatát működteti.

Felsőtárkányban 1915-ben kezdték meg a vonalak kiépítését, a község határa ekkor az egri Érsekség birtoka volt és fontos jövedelemnek számított a fakitermelés. Először a Felsőtárkány – Varróház – Kisnádas – Petres orr, majd a Varróház – Tótnólápa vonal épült meg. A kocsikat lovak vontatták. A nyomtáv 760 mm volt. 1920-1921-ben indult meg a fejlődés, amikor létrejött a Kromberger Mátyás és Társai Rt. és az Egri Erdő és Faipari Rt. egyesülése után a Felnémeti ...

Szent Hedvig Nagy Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet, II. István boszniai herceg leányának a gyermeke volt. Nagy Lajos Hedviget jelölte ki a lengyel trónra. Lengyelország királynője és Litvánia nagyhercegnéje, kolostorok, templomok pártfogója volt, imádságos életet élt. Segítette a betegeket, özvegyeket, árvákat, sokszor saját kezűleg ápolta őket. Vagyonát, örökségét a szegények között osztotta szét. 26 éves korában leánya, Erzsébet Bonifácia szülésébe halt bele 1399-ben, Krakkóban. Itt is temették el.

II. János Pál pápa avatta szentté 1997. június 8-án. Hedvig gyűrűsujjának csontmaradványa 600 év után visszakerült szülőhazájába: az évszázados magyar-lengyel kötődés jeleként 1998. február 24-én ...

Április közepén egy nagyon tartalmas hétvégét szerveztem a Zempléni Tájvédelmi Körzet szűkebb és tágabb környezetében. Kicsit OKT túráztam, kicsit nézelődtem. Felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindent néztem meg és kerestem fel, mégis megpróbálkozok vele, legalább a helységnevek felsorolásával: Sátoraljaújhely, Füzér, Pálháza, Bózsva, Telkibánya, Gönc, Vizsoly, Gibárt, Korlát, Boldogkőváralja, Regéc, Óhuta, Sárospatak. Hazafelé útközben pedig: Olaszliszka, Ónod, Muhi. Lassan ennek a sorozatnak a végére érünk, de azért akad még pár említésre méltó látnivaló, nevezetesség.

Szombaton egy jó nagy túrát tettem, ám a nap végén, még éppen sötétedés előtt értem Sárospatakra. Itt a várat kihagytam, mert azt a korábbi ...

Szeptemberben barátaimmal a Radnai-havasok és a Máramarosi-havasok (Csornahorai-havasok) területén és környékén töltöttünk 4 napot. Előbbi a Keleti-Kárpátok tagjaként Erdély, utóbbi az Északkeleti-Kárpátok részeként a történelmi Máramaros nevű tájegység területén fekszik, melynek déli területét klasszikusan ma már a Partium északi részéhez soroljuk, északi része pedig a mai Ukrajna területén terül el. Nevét napjainkban már csak Máramaros megye és annak néhány települése, illetve a néprajzi, kulturális hagyományok (pl. máramarosi népviselet) őrzik. A mai megye azonban jóval kisebb a történelmi tájegység területénél.

Az odafelé vezető úton a szokásokhoz híven megálltunk néhány nevezetességnél, kastélynál, ...

Április közepén egy nagyon tartalmas hétvégét szerveztünk a Zempléni Tájvédelmi Körzet szűkebb és tágabb környezetében. Kicsit OKT túráztunk, kicsit nézelődtünk. Felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindent néztünk meg és kerestünk fel, mégis megpróbálkozok vele, legalább a helységnevek felsorolásával: Sátoraljaújhely, Füzér, Pálháza, Bózsva, Telkibánya, Gönc, Vizsoly, Gibárt, Korlát, Boldogkőváralja, Regéc, Óhuta, Sárospatak. Hazafelé útközben pedig: Olaszliszka, Ónod, Muhi. Hamarosan ennek a sorozatnak a végére érünk, de azért akad még pár említésre méltó látnivaló, nevezetesség.

A szombat reggelt rögtön egy szuper kisvasutazással kezdtük a napot. A Pálházi Állami Erdei Vasút mai vonala a Nyíregyházától ...