A vár romjai a Vértesben találhatóak, északról a Gerencséri erdő és a Fekete-víz (vagy Gerencséri-ér), délről a Szakadéki cser- és bükkerdő, valamint a Szépvíz-ér határolta. Egyike volt a Vértesben kiépített védelmi rendszernek, a "vértnek", bár inkább gondolják a kutatók lakótoronynak, mint várnak.

Első említése 1231-ből származik, ekkor Csák Miklós utal végrendeletében a Wdvorhelnek nevezett várra. Feltételezések szerint akkor változott a neve „Gerencsérré”, amikor a Csákoktól királyi kézre került és ezzel együtt a környékre települtek a gerencsérek, vagyis a fazekasok. 1330-ban már Gerencher formában említik az oklevelekben.

1366. december 6-án falai között tanácskoztak egy esetleges török elleni ...

Olaszliszka egy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában. A Zempléni-hegység lábánál, a Hegyalja kistájon, a Bodrog folyó jobb partján, szőlőültetvények mellett fekszik, a Tokaj-hegyaljai borvidéken. A település első írásos említése 1239-ből, IV. Béla király okleveléből való Lyska alakban. Ebben az okmányban szerepel először a község neve a birtokterület határkijelölésében, királyi birtokként, de 1243-ban a király a szepesi prépostságnak adományozta. Történetének legrégebbi idejében avarok lakták a vidéket, majd szláv jövevények is települtek a környékre Theszalonikiből, ők nevezték el a mogyorós cserjékről (ószláv nyelven liska = mogyorófa) a települést. A tatárjárás után 1245-ben IV. Béla ...

A Bükki Nemzeti Parkban található Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút az Egererdő Zrt. üzemeltetésében van, ami ezen kívül még 2 másik kisvasúti vonalhálózatot, a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút és a Mátravasút hálózatát működteti.

Felsőtárkányban 1915-ben kezdték meg a vonalak kiépítését, a község határa ekkor az egri Érsekség birtoka volt és fontos jövedelemnek számított a fakitermelés. Először a Felsőtárkány – Varróház – Kisnádas – Petres orr, majd a Varróház – Tótnólápa vonal épült meg. A kocsikat lovak vontatták. A nyomtáv 760 mm volt. 1920-1921-ben indult meg a fejlődés, amikor létrejött a Kromberger Mátyás és Társai Rt. és az Egri Erdő és Faipari Rt. egyesülése után a Felnémeti ...

Szent Hedvig Nagy Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet, II. István boszniai herceg leányának a gyermeke volt. Nagy Lajos Hedviget jelölte ki a lengyel trónra. Lengyelország királynője és Litvánia nagyhercegnéje, kolostorok, templomok pártfogója volt, imádságos életet élt. Segítette a betegeket, özvegyeket, árvákat, sokszor saját kezűleg ápolta őket. Vagyonát, örökségét a szegények között osztotta szét. 26 éves korában leánya, Erzsébet Bonifácia szülésébe halt bele 1399-ben, Krakkóban. Itt is temették el.

II. János Pál pápa avatta szentté 1997. június 8-án. Hedvig gyűrűsujjának csontmaradványa 600 év után visszakerült szülőhazájába: az évszázados magyar-lengyel kötődés jeleként 1998. február 24-én ...

Április közepén egy nagyon tartalmas hétvégét szerveztem a Zempléni Tájvédelmi Körzet szűkebb és tágabb környezetében. Kicsit OKT túráztam, kicsit nézelődtem. Felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindent néztem meg és kerestem fel, mégis megpróbálkozok vele, legalább a helységnevek felsorolásával: Sátoraljaújhely, Füzér, Pálháza, Bózsva, Telkibánya, Gönc, Vizsoly, Gibárt, Korlát, Boldogkőváralja, Regéc, Óhuta, Sárospatak. Hazafelé útközben pedig: Olaszliszka, Ónod, Muhi. Lassan ennek a sorozatnak a végére érünk, de azért akad még pár említésre méltó látnivaló, nevezetesség.

Szombaton egy jó nagy túrát tettem, ám a nap végén, még éppen sötétedés előtt értem Sárospatakra. Itt a várat kihagytam, mert azt a korábbi ...

Szeptemberben barátaimmal a Radnai-havasok és a Máramarosi-havasok (Csornahorai-havasok) területén és környékén töltöttünk 4 napot. Előbbi a Keleti-Kárpátok tagjaként Erdély, utóbbi az Északkeleti-Kárpátok részeként a történelmi Máramaros nevű tájegység területén fekszik, melynek déli területét klasszikusan ma már a Partium északi részéhez soroljuk, északi része pedig a mai Ukrajna területén terül el. Nevét napjainkban már csak Máramaros megye és annak néhány települése, illetve a néprajzi, kulturális hagyományok (pl. máramarosi népviselet) őrzik. A mai megye azonban jóval kisebb a történelmi tájegység területénél.

Az odafelé vezető úton a szokásokhoz híven megálltunk néhány nevezetességnél, kastélynál, ...

Április közepén egy nagyon tartalmas hétvégét szerveztünk a Zempléni Tájvédelmi Körzet szűkebb és tágabb környezetében. Kicsit OKT túráztunk, kicsit nézelődtünk. Felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindent néztünk meg és kerestünk fel, mégis megpróbálkozok vele, legalább a helységnevek felsorolásával: Sátoraljaújhely, Füzér, Pálháza, Bózsva, Telkibánya, Gönc, Vizsoly, Gibárt, Korlát, Boldogkőváralja, Regéc, Óhuta, Sárospatak. Hazafelé útközben pedig: Olaszliszka, Ónod, Muhi. Hamarosan ennek a sorozatnak a végére érünk, de azért akad még pár említésre méltó látnivaló, nevezetesség.

A szombat reggelt rögtön egy szuper kisvasutazással kezdtük a napot. A Pálházi Állami Erdei Vasút mai vonala a Nyíregyházától ...

Nec Arte, Nec Marte (Sem csellel, sem erővel)

Miután 1594-ben Szinán nagyvezér százezer fős török seregével elfoglalta Tata, majd Győr városát, Komárom ellen indult csapataival (Öregvár). Erre az időszakra vezethető vissza a Kőszűzről szóló városi legenda, mely így szól: Számtalan ostrom ellenére a törököknek nem sikerült elfoglalni Komárom várát, az Öregvárat. Ennek hatására egy fityiszt mutató kőszüzet helyeztek ki a vár fokára a védők, hirdetve: „sem csellel, sem erővel“ nem lehet a komáromiaktól elvenni a várat. (első szobor) Ez a szobor azonban nem azonos a maival, ugyanis Komáromban az Újvár csak 1673-ban készült el. Később az 1848/49-es szabadságharc során az osztrák seregek nem tudták elfoglalni a várat.

A ...

Néhány évvel ezelőtt, a két ünnep között egy barátommal elmentünk kirándulni Tiszakürt, Tiszaalpár, Lakitelek-Tőserdő és Csongrád településekre. Mint szokásos programfelelős, összeállítottam egy tartalmas napot. Ennek egyik része volt a Várdomb megtekintése Tiszaalpáron. Sajnos vagy nem sajnos, de éppen vékonyabb réteg hó borította a területet. A Templomdombot külön bejegyzésben dolgozom fel.

Tiszaalpár egy nagyközség Bács-Kiskun megyében, Tiszaalpár ősi település. Területe ősidők óta lakott hely volt. Nevét 1075-ben említette először oklevél Olper néven, mikor I. Géza király a váci püspöknek adományozta. Tiszaalpár Alpár és Tiszaújfalu egyesítésével jött létre 1973-ban. A falu mai területén előkerült ...

Néhány évvel ezelőtt egy szombati napon, miután egy tartalmas kirándulást tettünk Nagyváradon, az élményektől felbuzdulva úgy döntöttünk, hogy másnap, vasárnap is elautózunk a Partiumba, de ezúttal Arad, Világos, Solymos, Máriaradna településekre látogatunk. Az egyik állomásunk a Világos falu felett álló vár romjai voltak. Autóval mentünk fel a várig egy esős napon, a felfelé haladó szerpentines utat szívbajosoknak nem ajánlom. A parkolótól kb 100 méterre már meg is pillanthatjuk a romokat, melyek története:

Világos egy falu a Partiumban, Arad megyében. A vár romjai a falu feletti 496 méter magas várhegyen állnak. A vár legrégebbi múltjáról keveset tudunk, talán a tatárjárás után épült még IV. Béla alatt, Arad és ...