Az olasz, ezen belül lombardiai eredetű Bolza-családnak (1712-ben nyerték el az ausztriai birodalom lovagi rangját) két ága volt: az idősebb és ifjabb. Hazánkhoz csak az ifjabb ág tartozik, melyből Humbert Anton von Bolza fia, Bolza Péter tábornok (1752-1817) 1790-ben megszerezte a bárói címet. Az 1792. évi országgyűlésen indigenátust (magyar nemesség honosságot) kapott. 1798-ban lett szarvasi földbirtokos, amikor elvette feleségül Békés vármegye első főispánja, Harruckern János György unokáját, Stockhammer Antóniát. Az ausztriai örök tartományokban 1808-ban grófi rangra emelkedett.

A Bolza-család tagjai generációkon keresztül fásították az Alföld kopár tájait, aminek eredményeként egy ligetet és két arborétumot köszönhetünk ...

Széphalom régebben egy önálló község volt, napjainkban Sátoraljaújhely részét képzi. A falu eredeti neve nem Széphalom volt, hanem Kisbánya vagy Kisbányácska, az itt lakó Kazinczy Ferenc nevezte el Széphalomnak, és ő is tette nevezetessé. A községet 1440-ben említik először Kysbanya néven, az emlékek szerint azok a bányászok alapították, akik abban az időben aranyat és ezüstöt bányásztak határában. A település három tájegység, a Bodrogköz, a Hegyköz és Hegyalja találkozását jelöli. 1794-ben Kazinczy birtokot szerzett Kisbányán, de a magyar jakobinus mozgalomban betöltött szerepe miatt börtönbe került. Szabadulása után fejezte be a ház építését, és feleségével, Török Sophie-val 1806-ban költözött be. Ekkor nevezte ...

Ady Endre Érmindszenten született 1877. november 22-én egy nádfedeles parasztházban. A települést ma Adyfalvának hívják, ami egy kis falu Szatmár megyében, a Partiumban.

A ház három helyiségből áll: konyha, tisztaszoba, hálószoba. Ezekben láthatóak a család régi bútorai, tárgyai, eszközei. A szülőház 1953-ban leégett, de visszaállították az eredeti állapotát. 1900-ban (vagy 1907-ben) bővült a telek a kúriával, melynek öt látogatható terme rengeteg eredeti állapotban megőrzött tárgyat őriz.

Az emlékmúzeum Ady Endre életéhez köthető dokumentumokat, fényképeket mutat be, valamint költői és újságírói tevékenységéhez köthető dokumentumokat, tárgyakat is felvonultat. Láthatunk itt eredeti kiadású verses ...

Most szeptemberben, barátaimmal a Radnai-havasok és a Máramarosi-havasok (Csornahorai-havasok) területén és környékén töltöttünk 4 napot. Előbbi a Keleti-Kárpátok tagjaként Erdély, utóbbi az Északkeleti-Kárpátok részeként a történelmi Máramaros nevű tájegység területén fekszik, melynek déli területét klasszikusan ma már a Partium északi részéhez soroljuk, északi része pedig a mai Ukrajna területén terül el. Nevét napjainkban már csak Máramaros megye és annak néhány települése, illetve a néprajzi, kulturális hagyományok (pl. máramarosi népviselet) őrzik. A megye azonban jóval kisebb a történelmi tájegység területénél. Ezt részletesebben kifejtem majd a jövőbeni cikkek alkalmával.

Most maradjunk a Radnai-havasoknál. ...

Április közepén egy nagyon tartalmas hétvégét szerveztünk a Zempléni Tájvédelmi Körzet szűkebb és tágabb környezetében. Kicsit OKT túráztunk, kicsit nézelődtünk. Felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindent néztünk meg és kerestünk fel, mégis megpróbálkozok vele, legalább a helységnevek felsorolásával: Sátoraljaújhely, Füzér, Pálháza, Bózsva, Telkibánya, Gönc, Vizsoly, Gibárt, Korlát, Boldogkőváralja, Regéc, Óhuta, Sárospatak. Hazafelé útközben pedig: Olaszliszka, Ónod, Muhi.

Vizsoly a Hernád völgyében levő királynéi német telepesek ispánságának székhelye volt. Nevével először egy 1215-ben keletkezett oklevélben találkozhatunk. A kezdeti időkben a szövegekben szerepelt Vysl, Wysl, Wysol vagy Egyházasvizsoly (ez ...

Magyarországon a a XVIII. század első felében kezdtek szélmalmokat építeni, a holland típusú tornyos szélmalom pedig az 1790-1800-as években terjedt el az országban a nyugat-európai egyetemeken tanuló magyar diákok hatására. A legtöbb szélmalmot az Alföldön, a Duna-Tisza közén építettek, mert ez a terület szűkölködött a vízfolyásban. A Szabadtéri Néprajzi Gyűjteménybe telepített szentesi szélmalmot Csúcs János tanyai gazda 1866-67-ben építtette. A felülhajtós szélmalmok típusába tartozik, amelyek négy szintesek: a földszinttől felfelé haladva a következő szintekkel: lisztespad, kőpad, sebeskerékpad, nagykerékpad. Mint a tornyos szélmalmoknak, ennek a malomnak is elforgatható a teteje, ezáltal a vitorlák rövid idő alatt a ...

Vissza a természetbe! Most nem Jean-Jacques Rousseau filozófiai tanait fogjuk áttekinteni, hanem újra elmerülünk a természet szépségeiben. Még májusban volt egy csodálatos túránk a Partiumban található Ördögmalom-vízeséshez, ami nem összekeverendő a Visegrád közelében található Ördögmalom-vízeséssel. A túra kitérőkkel kb. 20 km volt 900 méter szinttel. Néhol még nekem is megerőltető volt a szint, de kemények és kitartóak vagyunk. Természetesen nem gondoltam a májusi napsütés erejére, így visszaérve realizáltam, hogy bizony jól leégtem – na nem anyagilag. Viszont ahogy mindig is írni szoktam, a látvány, a hangulat és a természet esszenciájában való elmerülés minden fáradságért és későbbi kellemetlen utóélményért ...

Medgyes egy Szeben megyei város, amelyet a XII. században még székelyek, de a XIII. században már szászok laktak. A városban 1485 méter hosszan maradt meg a városfal, a hajdani védelmi rendszer (a várfalnak három nagy és négy kisebb kapuja volt, tornyainak és bástyáinak száma 19), melynek 3 főbb tornya közül az egyik a Forkesch, vagy más nevén az aranyművesek tornya. 1494-1534 között épült, három emeletes. Piramis alakú tetőszerkezete alatt egy balkonszerű részt képeztek ki az őrjárat részére, a torony falán pedig jól láthatóak az igen keskeny lőrések. 1800-ig a toronyórája is volt, amely gongszóval jelezte a pontos órát.

Székelyföldön, Marosfőn jártunk jó pár éve, amikor hazafelé jövet megálltunk egy kis pihenőre ...

A Nivegy-völgy feletti Szent Balázs hegyen álló templom építését a XIII. századra teszik, ekkor váltotta fel a XII. századi fából épült elődöt a román kori kő épület. A XIV. században gótikus stílusban átépítésre kerül. A templom és a közösség is a török korban pusztult el, azóta a templom romos állapotú. Részleges helyreállítását 2001–2002-ben szervezte meg a balatoncsicsói önkormányzat, a munkálatok során több helyi polgár is kivette részét a felújításból.

A romtemplomromból szép panoráma tárul elénk: a Balaton, a Badacsony, a Hegyes-tű bányászott hegye, és természetesen a Nivegy-völgy.

A romokat viszonylag könnyű megtalálni, bár így is akadtak külföldi turisták, akik tőlem kérdezték meg, ...

Április közepén egy nagyon tartalmas hétvégét szerveztünk a Zempléni Tájvédelmi Körzet szűkebb és tágabb környezetében. Kicsit OKT túráztunk, kicsit nézelődtünk. Felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindent néztünk meg és kerestünk fel, mégis megpróbálkozok vele, legalább a helységnevek felsorolásával: Sátoraljaújhely, Füzér, Pálháza, Bózsva, Telkibánya, Gönc, Vizsoly, Gibárt, Korlát, Boldogkőváralja, Regéc, Óhuta, Sárospatak. Hazafelé útközben pedig: Olaszliszka, Ónod, Muhi.

Boldogkő váránál eddig kétszer jártam: még 2018-ban és idén. A cikk végén olvasható felújítási és rekonstrukciós munkálatoknak köszönhetőn érezhetően szebb és rendezettebb lett a vár és környezete. A jegyárak sajnos itt is emelkedtek ...