Előrebocsátom, hogy senkit nem akarok megbántani a mai napon, melynek fő üzenete azon szeretteinkre való emlékezés, akik már nem lehetnek közöttünk. A cikk célja csupán a különböző népcsoportok körében megtapasztalható, eltérő kulturális hagyományok bemutatása.

Szeptemberben barátaimmal a Radnai-havasok és a Máramarosi-havasok (Csornahorai-havasok) területén és környékén töltöttünk 4 napot. Előbbi a Keleti-Kárpátok tagjaként Erdély, utóbbi az Északkeleti-Kárpátok részeként a történelmi Máramaros nevű tájegység területén fekszik, melynek déli területét klasszikusan ma már a Partium északi részéhez soroljuk, északi része pedig a mai Ukrajna területén terül el. Nevét napjainkban már csak Máramaros megye és annak ...

Barátaimmal minden évben ellátogatunk a Partium, Erdély vagy Székelyföld különböző tájaira, ez mára már egy lassan 1,5 évtizedes hagyománnyá vált. Székelyföldön is többször jártunk, pár évvel ezelőtt Marosfőn volt a szállásunk és onnan indultunk ki különböző irányokba, hogy felfedezzük a környéket. Az egyik leggazdagabb túránk az Egyes-kőhöz vezetett.

Az Egyes-kő Balánbánya mellett található, amely egy város Erdélyben (Székelyföldön) Hargita megyében. Nevét a tőle nyugatra emelkedő Balán-havasról kapta. Földrajzi értelemben az Egyes-kő a Gyergyói- és a Csíki-medencéktől keletre elhelyezkedő Hagymás-hegységben (hívják Csíki Alpoknak is), Hargita megye keleti részén található, a Csíki-medence északi ...

Barátaimmal minden évben útra kelünk a két ünnep között, hogy kipihenjük az egész éves fáradalmakat és új helyeket fedezzünk fel magunknak. Az egyik évben Szabadkára és Palicsra esett a választás, de hazafelé Magyarkanizsa is belefért. A városban is időztünk kicsit, valamint a Tiszavirág sétaösvényt is végigjártuk. Ez utóbbi az este közeledtével különösen hangulatos élmény volt.

A Tisza-parton futó sétaösvény a maga 950 méteres hosszával nem tartozik a jelentősebb kihívást elénk gördítő túrák közé. Neve szorosan kapcsolódik a tiszavirágzás jelenségéhez. Aki a Tisza vízéről szeretné élvezni a látványt, azt a magyarkanizsai TDM és Magyarkanizsa Község Idegenforgalmi Szervezete szervezésében minden évben csónakok ...

A talapzattal együtt hat méter magas szobrot, emlékművet a Rétyi Nyírben, Kovászna megyében, Pál Ferenc állíttatta 1941-ben, az első világháborúban a brassói 24-es honvéd gyalogezredben szolgált honvédek emlékére, akikkel együtt maga is katonáskodott. A 24-es honvéd gyalogezred legénységének zöme Alsó-Háromszékről került ki. Más források szerint az I. világháborúban harcolt rétyi 24-es honvéd gyalogezred, valamint a brassói 24-es Honvéd Bajtársi Szövetség tagjai állíttatták a szobrot 1942-ben. 1944-ben román katonák megcsonkították. Addig lőtték a terméskőből alkotott szoborfejet, amíg az le nem hullt az egész alakos szobor törzséről. A helyiek a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum udvarára menekítették a fej ...

A vár maradványai a 334 méter magas Várhegy nevű hegygerincen helyezkednek el. A források a várat Patak-, Nagypatak-, Sátorhegy- és Újhely váraként is említik: Pataknak nevezték, mivel a pataki erdőispánság, majd a pataki uradalom tulajdonába tartozott, Újhelynek pedig azért, mert Sátoraljaújhely külterületén helyezkedett el.

Anonymus Gesta Hungarorumának 15. fejezetében azt olvashatjuk, hogy Árpád fejedelem a Sátorhalomtól a Tolcsva folyóig terjedő “egész földet”, egy bizonyos Ketel vitéznek adományozta, melyet aztán annak utódaitól I. András király szerzett meg birtokcserével. Az újhelyi Sátorhegytől nagyjából a mai Olaszliszkáig terjedő terület a XIII. század elején már régóta zárt királyi birtoktömböt alkotott, ...

Bánffy-várkastély, Bonchida, Erdély
Castle Bánffy, Bonchida, Transylvania

Szeptemberben barátaimmal a Radnai-havasok és a Máramarosi-havasok (Csornahorai-havasok) területén és környékén töltöttünk 4 napot. Előbbi a Keleti-Kárpátok tagjaként Erdély, utóbbi az Északkeleti-Kárpátok részeként a történelmi Máramaros nevű tájegység területén fekszik, melynek déli területét klasszikusan ma már a Partium északi részéhez soroljuk, északi része pedig a mai Ukrajna területén terül el. Nevét napjainkban már csak Máramaros megye és annak néhány települése, illetve a néprajzi, kulturális hagyományok (pl. máramarosi népviselet) őrzik. A megye azonban jóval kisebb a történelmi tájegység területénél. Ezt részletesebben kifejtem ...

Szilvásváradon, a Szalajka-völgyben található a Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum. A Wessely-kastélyként ismert épület a XIX. század első éveiben épült, az akkori Bányagrófság számára, később az erdőgondnoksági-rendszer alapján a szilvásváradi erdőgondnok irodája és lakása volt.

Király Lajos, a Pallavicini-erdőbirtok vezető főmérnöke 1928-tól 1949-ig élt családjával az épületben, innen ered a Király-ház elnevezés. Az épületet 1980-ban nyilvánították műemlékké. 1985-ben Zilahy Aladár erdész kezdeményezésére a házat múzeummá alakították ki, mely 1986-ban nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt.

A múzeumban állandó jellegű tájtörténeti kiállítás mutatja be a Bükk növénytársulásait, élővilágát, ...

Az apátság maradványai a Pilist és a Visegrád-hegységet elválasztó törésvonal kiöblösödésében, a névadó Pilis-hegy – mely a Dunántúli-Középhegység legmagasabb hegye (755,5 méter) – lábánál fekszenek. A pilisi ciszterci apátságot III. Béla alapította 1184-ben, anyakolostora a franciaországi Acey-ben található. A kolostort egy Árpád-kori település mellett építették, egy időben az esztergomi székesegyházzal és palotával. Az építkezések 1225 körül, a templom Szűz Mária tiszteletére történő felszentelésének idejére fejeződtek be. A kolostor mellett Árpád-házi királyaink vadászházát is megtalálták a feltárások során, mivel a környező erdők a király vadászterületei voltak. III. Béla és utódai valószínűleg ...

Az olasz, ezen belül lombardiai eredetű Bolza-családnak (1712-ben nyerték el az ausztriai birodalom lovagi rangját) két ága volt: az idősebb és ifjabb. Hazánkhoz csak az ifjabb ág tartozik, melyből Humbert Anton von Bolza fia, Bolza Péter tábornok (1752-1817) 1790-ben megszerezte a bárói címet. Az 1792. évi országgyűlésen indigenátust (magyar nemesség honosságot) kapott. 1798-ban lett szarvasi földbirtokos, amikor elvette feleségül Békés vármegye első főispánja, Harruckern János György unokáját, Stockhammer Antóniát. Az ausztriai örök tartományokban 1808-ban grófi rangra emelkedett.

A Bolza-család tagjai generációkon keresztül fásították az Alföld kopár tájait, aminek eredményeként egy ligetet és két arborétumot köszönhetünk ...

Széphalom régebben egy önálló község volt, napjainkban Sátoraljaújhely részét képzi. A falu eredeti neve nem Széphalom volt, hanem Kisbánya vagy Kisbányácska, az itt lakó Kazinczy Ferenc nevezte el Széphalomnak, és ő is tette nevezetessé. A községet 1440-ben említik először Kysbanya néven, az emlékek szerint azok a bányászok alapították, akik abban az időben aranyat és ezüstöt bányásztak határában. A település három tájegység, a Bodrogköz, a Hegyköz és Hegyalja találkozását jelöli. 1794-ben Kazinczy birtokot szerzett Kisbányán, de a magyar jakobinus mozgalomban betöltött szerepe miatt börtönbe került. Szabadulása után fejezte be a ház építését, és feleségével, Török Sophie-val 1806-ban költözött be. Ekkor nevezte ...