A Véka-szurdok Hátszeg és Petrozsény közt utazva, a Kudzsiri-havasok peremvidékén, Hunyad megyében található. Egy patak folyik keresztül rajta, mely a Nyugat-Zsil völgyébe érkezik a szurdokon át megtett út után. A szurdok látványos és járható része 100-150 méter hosszú. sziklafalai 15 méter magasak. A sziklafal oldalában és a patakban gázolva is lehet haladni. A szurdok közepéig acélsodronyok is segítik a haladást.

A megközelítése nem olyan nehéz, bár tábla nem jelzi sehol. A DN66-os útról közelíthető meg. Egy régi, elhagyatott benzinkút mellett kell letérni egy fatelepig.

A bejáratánál egy elég szemetes terület van. Nyugodtan bele lehet gázolni a patakba és végigmenni a szurdokon. a legmélyebb részen sem ér ...

2022 nyarán ismét egy hetet töltöttünk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán, ezúttal az Őrség és a Göcsej kulturális-, épített- és természetes nevezetességeit is érintve. Persze a kéktúrához híven az útvonal e tájakon is többnyire, szó szerint a természet lágy ölén, erdőkben, lankás dombokon halad, de szerencsére a vonalvezetés kitérők nélkül is érint néhány látni- és felfedeznivaló értéket. Néhány szakaszon pedig egyenesen átvezet érdekes településeken, hogy érdekes és híres dolgokat fedezzünk fel. Zalalövő kapcsán egy hosszabb bejegyzéssel is készülök a jövőben, most csak a település határában fekvő Borosán-völgy és az ott található Szentkút lesz a cikk témája.

A Borosán-völgy ...

Az épület eredetileg nem védelmi célokra, hanem birtokközpontnak, nyaralónak, vadászkastélynak készült. A várkastélyon nyoma van mind a gótika, reneszánsz, barokk és a romantika stílusjegyeinek is. Ez az egyetlen magyarországi vár, melyet az eredeti vízárok-védelmi rendszer övez. A várat a tóparti sétányon is körbe lehet járni.

A vár építésének kezdeteiről nem maradtak fenn írásos emlékek, de feltételezik, hogy mivel Tata ekkori urának, Lackfi Istvánnak, Luxemburgi Zsigmond 1397-ben elkobozta birtokait és ekkor került Tata is a korona uralma alá, Zsigmond a Lackfiak által emelt L alakú, zárt udvarú kis vár alapjait használta fel és alakíttatta át azt királyi palotává. Zsigmond 1426-ban a Rozgonyiaknak zálogosítja el, de ők ...

Malajesd faluba egészen kalandos eljutni, de a várat mindenképpen látni szerettem volna. Nem éppen egy ismert vár, de nem is tudtam sokat róla. 

Malajesd a Retyezát északi lábánál fekvő falu Erdélyben, Hunyad megyében. Malajesd 1453-ban szerepel először az írott forrásokban. Többnyire a szomszédos Felsőszálláspatakról származó kenéz családok birtokában volt.

A vár történelméről írásos adat nem maradt fenn, történtéről gyakorlatilag semmit sem tudunk. Egyes feltételezések szerint a Zarechen (Szerecsen) család, majd a Keresztesi és a Mara családok birtokolták, de más (rész)birtokosok is szóba jöhetnek mint építtetők: a Sztrigyszentgyörgyi, vingárti Geréb stb. családok. Építését korábban a XIII. század ...

Tavaly nyáron a Partiumban, a Bihar-hegység nyugati oldalán elhelyezkedő Szegyesd-völgyben és az annak részét alkotó Schmidl-kanyonban vagy Schmidl-kőközben jártam egy túrán. A kiindulópont Kisszegyesd falu volt, innen indultunk a Fekete-Körösbe torkolló Szegyesd-patak völgyébe. A teljes túra oda és vissza kb 12 km.

A kezdetben széles, majd később szurdokformát öltő völgy az elméletek szerint ősi barlang beomlásával keletkezett, a ma látható barlangbejáratok az egykori oldalfolyosók maradványai. A völgy első és egyben alsó szakaszán széles tisztáson haladunk, de a patak mentén egyre feljebb haladva, a völgy elkezd beszűkülni. 1–2 kilométer után ér véget az ártér, és a patakot egyre közelebbről szegélyezik a hatalmas ...

Korábban a Mátrát felfedező túrasorozatunk egyik állomásán Pásztó, Mátrakeresztes és a Csörgő-szurdok környékén kalandoztunk. Mielőtt belemerültünk volna a Mátra varázslatos világába, szétnéztünk kicsit Pásztón és a Hasznos elnevezésű városrészben megmásztuk a Cserteri várnak helyt adó 333 méteres magas kúpot is. Természetesen minden tiszta sár volt és ahogy lenni szokott, mindez jó darabon traktornyom alakította vájatokkal fűszerezve. Ennek ellenére tele volt a nap érdekes látnivalókkal. Mielőtt azonban nekiveselkedtünk volna a magaslatnak, Pásztó belterületén is érdekes nevezetességeket fedeztünk fel.

Tulajdonképpen a Múzeum téren egymás mellett található az Oskolamester háza, a Szent Lőrinc vértanú templom, a ...

A várost és várát V. Babenberg Lipót alapította 1194-ben Bécs védelmére, az Oroszlánszívű Richardért fizetett és talán a világtörténelem egyik legnagyobb váltágdíjából. Az angol király 1192. októberben indult haza a Szentföldről inkognitóban, de 1192. december 20-án osztrák területen, Erdbergben felismerték és Lipót herceg Dürnstein várába záratta. VI. Henrik német császár azonban Richard kiadatását követelte Lipóttól, akit végül Speyerben adták át a császárnak, aki Trifels várába záratta őt. A császár és Richard megbízottjai 1193. június végén megállapodtak a király szabadon bocsájtásának feltételeiben. Richárd 100 000 ezüst márkát (mintegy 23 400 kiló tiszta ezüst akkoriban) tartozott fizetni a császárnak, ...

Tavaly július közepén újra útra keltem, és ezúttal a Börzsönyben túráztam állandó túratársammal, egyik legjobb barátommal. Az Országos Kéktúra OKT–17. szakaszát folytattuk. Királyrétről felmentünk a Nagy-Hideg-hegyre, majd onnan a Börzsöny legmagasabb pontjára, a Csóványosra, de lefelé az útvonalat elhagyva, a Magas-Tax felé ereszkedtünk le.

Honnan is jött a Csóványos név? Kiss Lajos nyelvész szerint a hegy nevét onnan kapta, hogy a tetejét egykor csalán lepte be. A csóvány ugyanis a csalán szó tájnyelvi származéka.

A 938 méter magas Csóványosra vezető emelkedő végén - számtalan érdekességet elhagyva és persze dokumentálva -, még várt egy megpróbáltatás ránk, nevezetesen a csúcson felállított kilátó 133 ...

Tavaly szeptemberben barátaimmal a Radnai-havasok és a Máramarosi-havasok (Csornahorai-havasok) területén és környékén töltöttünk 4 napot. Előbbi a Keleti-Kárpátok tagjaként Erdély, utóbbi az Északkeleti-Kárpátok részeként a történelmi Máramaros nevű tájegység területén fekszik. A történelmi Máramaros déli területét klasszikusan ma már a Partium északi részéhez soroljuk, északi része pedig a mai Ukrajna területén terül el. Nevét napjainkban már csak Máramaros megye és annak néhány települése, illetve a néprajzi, kulturális hagyományok (pl. máramarosi népviselet) őrzik. A megye azonban jóval kisebb a történelmi tájegység területénél.

De mielőtt célhoz értünk volna – szokásainkhoz híven, természetesen ...

Székelykapu-múzeum:

A Sós-patak völgyében fekvő Szejkefürdő Székelyudvarhely városrésze, szabadidőközpontja és üdülőtelepe. A székelykapu-múzeumot a hetvenes években létesítették. Az Orbán Balázs sírja utáni legelső kaput még ő állíttatta Szejkére 1888-ban. Utána sorban jönnek lefele a kapuk, összesen 15 darab van.

Orbán Balázs sírja és emlékműve:

Báró lengyelfalvi Orbán Balázs (1829-1890) író, néprajzi gyűjtő, történész, etnográfus, publicista, közéleti személyiség, fotográfus, országgyűlési képviselő, az MTA levelező tagja, „a legnagyobb székely”. Végrendeletében azt kérte, hogy Szejkefürdőn temessék el, amely az ő birtoka volt. Itt írta élete fő művét, a hat kötetes "A Székelyföld ...