Tavaly szeptemberben barátaimmal a Radnai-havasok és a Máramarosi-havasok (Csornahorai-havasok) területén és környékén töltöttünk 4 napot. Előbbi a Keleti-Kárpátok tagjaként Erdély, utóbbi az Északkeleti-Kárpátok részeként a történelmi Máramaros nevű tájegység területén fekszik. A történelmi Máramaros déli területét klasszikusan ma már a Partium északi részéhez soroljuk, északi része pedig a mai Ukrajna területén terül el. Nevét napjainkban már csak Máramaros megye és annak néhány települése, illetve a néprajzi, kulturális hagyományok (pl. máramarosi népviselet) őrzik. A megye azonban jóval kisebb a történelmi tájegység területénél.

De mielőtt célhoz értünk volna – szokásainkhoz híven, természetesen ...

Székelykapu-múzeum:

A Sós-patak völgyében fekvő Szejkefürdő Székelyudvarhely városrésze, szabadidőközpontja és üdülőtelepe. A székelykapu-múzeumot a hetvenes években létesítették. Az Orbán Balázs sírja utáni legelső kaput még ő állíttatta Szejkére 1888-ban. Utána sorban jönnek lefele a kapuk, összesen 15 darab van.

Orbán Balázs sírja és emlékműve:

Báró lengyelfalvi Orbán Balázs (1829-1890) író, néprajzi gyűjtő, történész, etnográfus, publicista, közéleti személyiség, fotográfus, országgyűlési képviselő, az MTA levelező tagja, „a legnagyobb székely”. Végrendeletében azt kérte, hogy Szejkefürdőn temessék el, amely az ő birtoka volt. Itt írta élete fő művét, a hat kötetes "A Székelyföld ...

Az Alföldi Kéktúra teljesítése során, az egyik egy hetes túra alkalmával Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyékben túráztam barátaimmal és unokatestvéremmel. Kiindulópontunk Sátoraljaújhely volt, később megérkeztünk Pácinra, ahol megnéztük a legfőbb látványosságot. A várkastély Magyarország legnagyobb reneszánsz kastélya, amit 20 hektáros erdős park (Bárókert) vesz körül. Ma falai közt a Bodrogközi Kastélymúzeum kiállításai láthatóak.

Pácin faluja a XIV. században a tokaji, a tállyai majd a regéci várhoz tartozott. A XVI.század közepén Serédy Gáspáré, majd unokaöccséé, Alaghy Jánosé lett. Halála után lányát, Juditot gyámja, Mágócsy Gáspár 1580-ban összeházasította ...

A klasszicista stílusú Beliczay-kastélyt bajczai Beliczey József táblabíró, majd megyei főpénztárnok építtette, amely 1870 körül épült fel. Némelyik oldalon közölt információval ellentétben nem bajczai Beliczey József, hanem bajczai Beliczey István és bajczai Beliczey Miklós voltak Békés megye egykori főispánjai. 1910 körül egytornyos, tagolt tömegű, eklektikus-szecessziós villává bővítették. A kastély egy 500 holdas birtok része volt. Az országút és a kastély között 300 méter hosszú, téglával kirakott bejáróút is volt, melynek két oldalát fasor szegélyezte. A kastélyhoz tartozó tűztornyos lovardát és az egykori cselédházakat azóta lebontották. A régi kerítés és a kovácsolt vasból készített kapu is eltűnt. A ...

Tavaly szeptemberben barátaimmal a Radnai-havasok és a Máramarosi-havasok (Csornahorai-havasok) területén és környékén töltöttünk 4 napot. Előbbi a Keleti-Kárpátok tagjaként Erdély, utóbbi az Északkeleti-Kárpátok részeként a történelmi Máramaros nevű tájegység területén fekszik. A történelmi Máramaros déli területét klasszikusan ma már a Partium északi részéhez soroljuk, északi része pedig a mai Ukrajna területén terül el. Nevét napjainkban már csak Máramaros megye és annak néhány települése, illetve a néprajzi, kulturális hagyományok (pl. máramarosi népviselet) őrzik. A megye azonban jóval kisebb a történelmi tájegység területénél.

A Radnai-havasok szomszédja nyugaton a Széples, melytől a Szacsali-hágó ...

Két évvel ezelőtt rögtön úgy kezdtük az évet, ahogy egy vérbeli túrázóhoz illik: az első adandó hétvégén túrázni mentünk. Január lévén eső és hó fog minket várni – gondolhatná az ember, de szerencsére nem így volt. Egy pici eső azért bezavart, de nem volt vészes. Szombaton a Királyrét és Kóspallag környékén túráztunk, rátérve az Országos Kéktúra útvonalára is. Vasárnap a Budapest XVII. kerülete és Kőbánya határán lévő Keresztúri-erdőben jártuk végig a tanösvényt, utána ellátogattunk a 301-es parcellába is.

A földrajzi értelemben a Pilisi-síkságon fekvő Keresztúri-erdőt az 1950-es években ültettek, hogy a területen megkössék az akkor homokos talajt. Manapság Pest legnagyobb összefüggő erdeje a ...

A vár romjai a Vértesben találhatóak, északról a Gerencséri erdő és a Fekete-víz (vagy Gerencséri-ér), délről a Szakadéki cser- és bükkerdő, valamint a Szépvíz-ér határolta. Egyike volt a Vértesben kiépített védelmi rendszernek, a "vértnek", bár inkább gondolják a kutatók lakótoronynak, mint várnak.

Első említése 1231-ből származik, ekkor Csák Miklós utal végrendeletében a Wdvorhelnek nevezett várra. Feltételezések szerint akkor változott a neve „Gerencsérré”, amikor a Csákoktól királyi kézre került és ezzel együtt a környékre települtek a gerencsérek, vagyis a fazekasok. 1330-ban már Gerencher formában említik az oklevelekben.

1366. december 6-án falai között tanácskoztak egy esetleges török elleni ...

Olaszliszka egy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában. A Zempléni-hegység lábánál, a Hegyalja kistájon, a Bodrog folyó jobb partján, szőlőültetvények mellett fekszik, a Tokaj-hegyaljai borvidéken. A település első írásos említése 1239-ből, IV. Béla király okleveléből való Lyska alakban. Ebben az okmányban szerepel először a község neve a birtokterület határkijelölésében, királyi birtokként, de 1243-ban a király a szepesi prépostságnak adományozta. Történetének legrégebbi idejében avarok lakták a vidéket, majd szláv jövevények is települtek a környékre Theszalonikiből, ők nevezték el a mogyorós cserjékről (ószláv nyelven liska = mogyorófa) a települést. A tatárjárás után 1245-ben IV. Béla ...

A Bükki Nemzeti Parkban található Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút az Egererdő Zrt. üzemeltetésében van, ami ezen kívül még 2 másik kisvasúti vonalhálózatot, a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút és a Mátravasút hálózatát működteti.

Felsőtárkányban 1915-ben kezdték meg a vonalak kiépítését, a község határa ekkor az egri Érsekség birtoka volt és fontos jövedelemnek számított a fakitermelés. Először a Felsőtárkány – Varróház – Kisnádas – Petres orr, majd a Varróház – Tótnólápa vonal épült meg. A kocsikat lovak vontatták. A nyomtáv 760 mm volt. 1920-1921-ben indult meg a fejlődés, amikor létrejött a Kromberger Mátyás és Társai Rt. és az Egri Erdő és Faipari Rt. egyesülése után a Felnémeti ...

Szent Hedvig Nagy Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet, II. István boszniai herceg leányának a gyermeke volt. Nagy Lajos Hedviget jelölte ki a lengyel trónra. Lengyelország királynője és Litvánia nagyhercegnéje, kolostorok, templomok pártfogója volt, imádságos életet élt. Segítette a betegeket, özvegyeket, árvákat, sokszor saját kezűleg ápolta őket. Vagyonát, örökségét a szegények között osztotta szét. 26 éves korában leánya, Erzsébet Bonifácia szülésébe halt bele 1399-ben, Krakkóban. Itt is temették el.

II. János Pál pápa avatta szentté 1997. június 8-án. Hedvig gyűrűsujjának csontmaradványa 600 év után visszakerült szülőhazájába: az évszázados magyar-lengyel kötődés jeleként 1998. február 24-én ...