Korábban a Mátrát felfedező túrasorozatunk egyik állomásán Pásztó, Mátrakeresztes és a Csörgő-szurdok környékén kalandoztunk. Mielőtt belemerültünk volna a Mátra varázslatos világába, szétnéztünk kicsit Pásztón és a Hasznos elnevezésű városrészben megmásztuk a Cserteri várnak helyt adó 333 méteres magas kúpot is. Természetesen minden tiszta sár volt és ahogy lenni szokott, mindez jó darabon traktornyom alakította vájatokkal fűszerezve. Ennek ellenére tele volt a nap érdekes látnivalókkal. Mielőtt azonban nekiveselkedtünk volna a magaslatnak, Pásztó belterületén is érdekes nevezetességeket fedeztünk fel.

Tulajdonképpen a Múzeum téren egymás mellett található az Oskolamester háza, a Szent Lőrinc vértanú templom, a ...

A várost és várát V. Babenberg Lipót alapította 1194-ben Bécs védelmére, az Oroszlánszívű Richardért fizetett és talán a világtörténelem egyik legnagyobb váltágdíjából. Az angol király 1192. októberben indult haza a Szentföldről inkognitóban, de 1192. december 20-án osztrák területen, Erdbergben felismerték és Lipót herceg Dürnstein várába záratta. VI. Henrik német császár azonban Richard kiadatását követelte Lipóttól, akit végül Speyerben adták át a császárnak, aki Trifels várába záratta őt. A császár és Richard megbízottjai 1193. június végén megállapodtak a király szabadon bocsájtásának feltételeiben. Richárd 100 000 ezüst márkát (mintegy 23 400 kiló tiszta ezüst akkoriban) tartozott fizetni a császárnak, ...

Tavaly július közepén újra útra keltem, és ezúttal a Börzsönyben túráztam állandó túratársammal, egyik legjobb barátommal. Az Országos Kéktúra OKT–17. szakaszát folytattuk. Királyrétről felmentünk a Nagy-Hideg-hegyre, majd onnan a Börzsöny legmagasabb pontjára, a Csóványosra, de lefelé az útvonalat elhagyva, a Magas-Tax felé ereszkedtünk le.

Honnan is jött a Csóványos név? Kiss Lajos nyelvész szerint a hegy nevét onnan kapta, hogy a tetejét egykor csalán lepte be. A csóvány ugyanis a csalán szó tájnyelvi származéka.

A 938 méter magas Csóványosra vezető emelkedő végén - számtalan érdekességet elhagyva és persze dokumentálva -, még várt egy megpróbáltatás ránk, nevezetesen a csúcson felállított kilátó 133 ...

Tavaly szeptemberben barátaimmal a Radnai-havasok és a Máramarosi-havasok (Csornahorai-havasok) területén és környékén töltöttünk 4 napot. Előbbi a Keleti-Kárpátok tagjaként Erdély, utóbbi az Északkeleti-Kárpátok részeként a történelmi Máramaros nevű tájegység területén fekszik. A történelmi Máramaros déli területét klasszikusan ma már a Partium északi részéhez soroljuk, északi része pedig a mai Ukrajna területén terül el. Nevét napjainkban már csak Máramaros megye és annak néhány települése, illetve a néprajzi, kulturális hagyományok (pl. máramarosi népviselet) őrzik. A megye azonban jóval kisebb a történelmi tájegység területénél.

De mielőtt célhoz értünk volna – szokásainkhoz híven, természetesen ...

Székelykapu-múzeum:

A Sós-patak völgyében fekvő Szejkefürdő Székelyudvarhely városrésze, szabadidőközpontja és üdülőtelepe. A székelykapu-múzeumot a hetvenes években létesítették. Az Orbán Balázs sírja utáni legelső kaput még ő állíttatta Szejkére 1888-ban. Utána sorban jönnek lefele a kapuk, összesen 15 darab van.

Orbán Balázs sírja és emlékműve:

Báró lengyelfalvi Orbán Balázs (1829-1890) író, néprajzi gyűjtő, történész, etnográfus, publicista, közéleti személyiség, fotográfus, országgyűlési képviselő, az MTA levelező tagja, „a legnagyobb székely”. Végrendeletében azt kérte, hogy Szejkefürdőn temessék el, amely az ő birtoka volt. Itt írta élete fő művét, a hat kötetes "A Székelyföld ...

Az Alföldi Kéktúra teljesítése során, az egyik egy hetes túra alkalmával Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyékben túráztam barátaimmal és unokatestvéremmel. Kiindulópontunk Sátoraljaújhely volt, később megérkeztünk Pácinra, ahol megnéztük a legfőbb látványosságot. A várkastély Magyarország legnagyobb reneszánsz kastélya, amit 20 hektáros erdős park (Bárókert) vesz körül. Ma falai közt a Bodrogközi Kastélymúzeum kiállításai láthatóak.

Pácin faluja a XIV. században a tokaji, a tállyai majd a regéci várhoz tartozott. A XVI.század közepén Serédy Gáspáré, majd unokaöccséé, Alaghy Jánosé lett. Halála után lányát, Juditot gyámja, Mágócsy Gáspár 1580-ban összeházasította ...

A klasszicista stílusú Beliczay-kastélyt bajczai Beliczey József táblabíró, majd megyei főpénztárnok építtette, amely 1870 körül épült fel. Némelyik oldalon közölt információval ellentétben nem bajczai Beliczey József, hanem bajczai Beliczey István és bajczai Beliczey Miklós voltak Békés megye egykori főispánjai. 1910 körül egytornyos, tagolt tömegű, eklektikus-szecessziós villává bővítették. A kastély egy 500 holdas birtok része volt. Az országút és a kastély között 300 méter hosszú, téglával kirakott bejáróút is volt, melynek két oldalát fasor szegélyezte. A kastélyhoz tartozó tűztornyos lovardát és az egykori cselédházakat azóta lebontották. A régi kerítés és a kovácsolt vasból készített kapu is eltűnt. A ...

Tavaly szeptemberben barátaimmal a Radnai-havasok és a Máramarosi-havasok (Csornahorai-havasok) területén és környékén töltöttünk 4 napot. Előbbi a Keleti-Kárpátok tagjaként Erdély, utóbbi az Északkeleti-Kárpátok részeként a történelmi Máramaros nevű tájegység területén fekszik. A történelmi Máramaros déli területét klasszikusan ma már a Partium északi részéhez soroljuk, északi része pedig a mai Ukrajna területén terül el. Nevét napjainkban már csak Máramaros megye és annak néhány települése, illetve a néprajzi, kulturális hagyományok (pl. máramarosi népviselet) őrzik. A megye azonban jóval kisebb a történelmi tájegység területénél.

A Radnai-havasok szomszédja nyugaton a Széples, melytől a Szacsali-hágó ...

Két évvel ezelőtt rögtön úgy kezdtük az évet, ahogy egy vérbeli túrázóhoz illik: az első adandó hétvégén túrázni mentünk. Január lévén eső és hó fog minket várni – gondolhatná az ember, de szerencsére nem így volt. Egy pici eső azért bezavart, de nem volt vészes. Szombaton a Királyrét és Kóspallag környékén túráztunk, rátérve az Országos Kéktúra útvonalára is. Vasárnap a Budapest XVII. kerülete és Kőbánya határán lévő Keresztúri-erdőben jártuk végig a tanösvényt, utána ellátogattunk a 301-es parcellába is.

A földrajzi értelemben a Pilisi-síkságon fekvő Keresztúri-erdőt az 1950-es években ültettek, hogy a területen megkössék az akkor homokos talajt. Manapság Pest legnagyobb összefüggő erdeje a ...

A vár romjai a Vértesben találhatóak, északról a Gerencséri erdő és a Fekete-víz (vagy Gerencséri-ér), délről a Szakadéki cser- és bükkerdő, valamint a Szépvíz-ér határolta. Egyike volt a Vértesben kiépített védelmi rendszernek, a "vértnek", bár inkább gondolják a kutatók lakótoronynak, mint várnak.

Első említése 1231-ből származik, ekkor Csák Miklós utal végrendeletében a Wdvorhelnek nevezett várra. Feltételezések szerint akkor változott a neve „Gerencsérré”, amikor a Csákoktól királyi kézre került és ezzel együtt a környékre települtek a gerencsérek, vagyis a fazekasok. 1330-ban már Gerencher formában említik az oklevelekben.

1366. december 6-án falai között tanácskoztak egy esetleges török elleni ...