Olaszliszka egy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában. A Zempléni-hegység lábánál, a Hegyalja kistájon, a Bodrog folyó jobb partján, szőlőültetvények mellett fekszik, a Tokaj-hegyaljai borvidéken. A település első írásos említése 1239-ből, IV. Béla király okleveléből való Lyska alakban. Ebben az okmányban szerepel először a község neve a birtokterület határkijelölésében, királyi birtokként, de 1243-ban a király a szepesi prépostságnak adományozta. Történetének legrégebbi idejében avarok lakták a vidéket, majd szláv jövevények is települtek a környékre Theszalonikiből, ők nevezték el a mogyorós cserjékről (ószláv nyelven liska = mogyorófa) a települést. A tatárjárás után 1245-ben IV. Béla ...

A Bükki Nemzeti Parkban található Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút az Egererdő Zrt. üzemeltetésében van, ami ezen kívül még 2 másik kisvasúti vonalhálózatot, a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút és a Mátravasút hálózatát működteti.

Felsőtárkányban 1915-ben kezdték meg a vonalak kiépítését, a község határa ekkor az egri Érsekség birtoka volt és fontos jövedelemnek számított a fakitermelés. Először a Felsőtárkány – Varróház – Kisnádas – Petres orr, majd a Varróház – Tótnólápa vonal épült meg. A kocsikat lovak vontatták. A nyomtáv 760 mm volt. 1920-1921-ben indult meg a fejlődés, amikor létrejött a Kromberger Mátyás és Társai Rt. és az Egri Erdő és Faipari Rt. egyesülése után a Felnémeti ...

Szent Hedvig Nagy Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet, II. István boszniai herceg leányának a gyermeke volt. Nagy Lajos Hedviget jelölte ki a lengyel trónra. Lengyelország királynője és Litvánia nagyhercegnéje, kolostorok, templomok pártfogója volt, imádságos életet élt. Segítette a betegeket, özvegyeket, árvákat, sokszor saját kezűleg ápolta őket. Vagyonát, örökségét a szegények között osztotta szét. 26 éves korában leánya, Erzsébet Bonifácia szülésébe halt bele 1399-ben, Krakkóban. Itt is temették el.

II. János Pál pápa avatta szentté 1997. június 8-án. Hedvig gyűrűsujjának csontmaradványa 600 év után visszakerült szülőhazájába: az évszázados magyar-lengyel kötődés jeleként 1998. február 24-én ...

Április közepén egy nagyon tartalmas hétvégét szerveztem a Zempléni Tájvédelmi Körzet szűkebb és tágabb környezetében. Kicsit OKT túráztam, kicsit nézelődtem. Felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindent néztem meg és kerestem fel, mégis megpróbálkozok vele, legalább a helységnevek felsorolásával: Sátoraljaújhely, Füzér, Pálháza, Bózsva, Telkibánya, Gönc, Vizsoly, Gibárt, Korlát, Boldogkőváralja, Regéc, Óhuta, Sárospatak. Hazafelé útközben pedig: Olaszliszka, Ónod, Muhi. Lassan ennek a sorozatnak a végére érünk, de azért akad még pár említésre méltó látnivaló, nevezetesség.

Szombaton egy jó nagy túrát tettem, ám a nap végén, még éppen sötétedés előtt értem Sárospatakra. Itt a várat kihagytam, mert azt a korábbi ...

Szeptemberben barátaimmal a Radnai-havasok és a Máramarosi-havasok (Csornahorai-havasok) területén és környékén töltöttünk 4 napot. Előbbi a Keleti-Kárpátok tagjaként Erdély, utóbbi az Északkeleti-Kárpátok részeként a történelmi Máramaros nevű tájegység területén fekszik, melynek déli területét klasszikusan ma már a Partium északi részéhez soroljuk, északi része pedig a mai Ukrajna területén terül el. Nevét napjainkban már csak Máramaros megye és annak néhány települése, illetve a néprajzi, kulturális hagyományok (pl. máramarosi népviselet) őrzik. A mai megye azonban jóval kisebb a történelmi tájegység területénél.

Az odafelé vezető úton a szokásokhoz híven megálltunk néhány nevezetességnél, kastélynál, ...

Április közepén egy nagyon tartalmas hétvégét szerveztünk a Zempléni Tájvédelmi Körzet szűkebb és tágabb környezetében. Kicsit OKT túráztunk, kicsit nézelődtünk. Felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindent néztünk meg és kerestünk fel, mégis megpróbálkozok vele, legalább a helységnevek felsorolásával: Sátoraljaújhely, Füzér, Pálháza, Bózsva, Telkibánya, Gönc, Vizsoly, Gibárt, Korlát, Boldogkőváralja, Regéc, Óhuta, Sárospatak. Hazafelé útközben pedig: Olaszliszka, Ónod, Muhi. Hamarosan ennek a sorozatnak a végére érünk, de azért akad még pár említésre méltó látnivaló, nevezetesség.

A szombat reggelt rögtön egy szuper kisvasutazással kezdtük a napot. A Pálházi Állami Erdei Vasút mai vonala a Nyíregyházától ...

Nec Arte, Nec Marte (Sem csellel, sem erővel)

Miután 1594-ben Szinán nagyvezér százezer fős török seregével elfoglalta Tata, majd Győr városát, Komárom ellen indult csapataival (Öregvár). Erre az időszakra vezethető vissza a Kőszűzről szóló városi legenda, mely így szól: Számtalan ostrom ellenére a törököknek nem sikerült elfoglalni Komárom várát, az Öregvárat. Ennek hatására egy fityiszt mutató kőszüzet helyeztek ki a vár fokára a védők, hirdetve: „sem csellel, sem erővel“ nem lehet a komáromiaktól elvenni a várat. (első szobor) Ez a szobor azonban nem azonos a maival, ugyanis Komáromban az Újvár csak 1673-ban készült el. Később az 1848/49-es szabadságharc során az osztrák seregek nem tudták elfoglalni a várat.

A ...

Néhány évvel ezelőtt, a két ünnep között egy barátommal elmentünk kirándulni Tiszakürt, Tiszaalpár, Lakitelek-Tőserdő és Csongrád településekre. Mint szokásos programfelelős, összeállítottam egy tartalmas napot. Ennek egyik része volt a Várdomb megtekintése Tiszaalpáron. Sajnos vagy nem sajnos, de éppen vékonyabb réteg hó borította a területet. A Templomdombot külön bejegyzésben dolgozom fel.

Tiszaalpár egy nagyközség Bács-Kiskun megyében, Tiszaalpár ősi település. Területe ősidők óta lakott hely volt. Nevét 1075-ben említette először oklevél Olper néven, mikor I. Géza király a váci püspöknek adományozta. Tiszaalpár Alpár és Tiszaújfalu egyesítésével jött létre 1973-ban. A falu mai területén előkerült ...

Néhány évvel ezelőtt egy szombati napon, miután egy tartalmas kirándulást tettünk Nagyváradon, az élményektől felbuzdulva úgy döntöttünk, hogy másnap, vasárnap is elautózunk a Partiumba, de ezúttal Arad, Világos, Solymos, Máriaradna településekre látogatunk. Az egyik állomásunk a Világos falu felett álló vár romjai voltak. Autóval mentünk fel a várig egy esős napon, a felfelé haladó szerpentines utat szívbajosoknak nem ajánlom. A parkolótól kb 100 méterre már meg is pillanthatjuk a romokat, melyek története:

Világos egy falu a Partiumban, Arad megyében. A vár romjai a falu feletti 496 méter magas várhegyen állnak. A vár legrégebbi múltjáról keveset tudunk, talán a tatárjárás után épült még IV. Béla alatt, Arad és ...

Még korábban kaptam egy felkérést Kiszomborról, hogy látogassak el a nagyközségbe és készítsek, írjak beszámolókat az ott található nevezetességekről. Az ilyen meghívásokat minden esetben szívesen veszem és igyekszem eleget tenni nekik. Kiszombor egy szép kis település és tényleg sok nevezetes épület található ott, valamint a temploma és a parkjai is gondozottak. Korábban már olvashattatok az oldalon az impozáns Rónay-kastély történetéről, most következzen a kis testvér, a Rónay-kúria históriája.

Kiszombor a Szegedtől keletre vezető, a Maros vonalát nagyjából követő országút mellett, Szegedtől 25 kilométerre, Makótól mintegy 5 kilométerre, a Maros folyó hídja előtt, a Maros bal partján, a Torontál háromszögben ...