Távolban lépkedő

Fedezzük fel együtt a Kárpát-medence és Magyarország látnivalóit!

2024. júl 14.

Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Terület, Szomolya

írta: Távolban lépkedő
Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Terület, Szomolya

A természetvédelmi terület a Szomolya fölött emelkedő Vén-hegy nyugati lejtőjén, a Kaptár-völgyben helyezkedik el, ahol a riolittufa vonulat nyolc nagyobb, fülkés sziklára, sziklavonulatra, kőkúpra tagolódik. Ez hazánk legtöbb fülkével rendelkező kaptárkő csoportja (13 kaptárkő és 137 fülke). Területe 4,8 ha, védetté nyilvánítása 1960-ban történt meg. Kialakulása a vulkáni tevékenységnek köszönhető. Bükkalján egyébként 38 lelőhelyet azonosítottak, amiken 72 kaptárkövet és összesen 473 fülkét lehet felkeresni. A kaptárköveket korábban hívták ördögtoronynak, kecskekőnek, ablakoskőnek és kősárkányoknak is. A fülkék magassága 60-80 cm közötti, de az egyik fülke magassága a 112 cm-t is eléri.

450250876_1012199880611945_7085712367493453164_n.jpg

450261719_1012199887278611_2688989586022330394_n.jpg

450268343_1012199833945283_5424988557545865376_n.jpg

Életfa a ...

Tovább Szólj hozzá

Utazás Történelem Természet Kaptárkövek Szomolya Túrázás Tanösvény Szomolyai kaptárkövek

2024. júl 11.

Ecseri templomrom, Szentes

írta: Távolban lépkedő
Ecseri templomrom, Szentes

2022 márciusában egy kb. 310 km-es kirándulást tettünk barátaimmal, nagyrészt Csongrád-Csanád megye területén. Az út során jó sok ismeretlen és eldugott épített emléket kerestünk fel: néhány szélmalmot, templomromot, kastélyt, várat, tanösvényt, emlékművet. Az egyik legszebb a romjaiban is gyönyörű templom volt Szentes Belső-Ecser nevű részén.

277512624_825819702153801_5620981648276884432_n.jpg

277504197_825820015487103_7194031596685054560_n.jpg

Szentes és határának egyetlen, részben álló középkori műemléke, az ecseri templomrom, mely az utolsó emléke a török idők előtt itt lévő falunak.

277349790_825820072153764_4117656155099139888_n.jpg

Ecser falut 1138-ban említik először az oklevelekben. A tatárjárás idején a falu elpusztult, azonban újra benépesült, mert kun szállásterület lett. Bizonyos források szerint eredetileg is kun szállás, majd kun falu volt. A ...

Tovább Szólj hozzá

Utazás Történelem Műemlék Szentes Túrázás Templomrom

2024. júl 09.

Noszvaji barlanglakások, Noszvaj

írta: Távolban lépkedő
Noszvaji barlanglakások, Noszvaj

Az elmúlt hétvégén (2024. július) a Bükkben túráztunk és felkerestünk néhány környékbeli nevezetességet is, mint pl. Bélapátfalva mellett/felett a Bél-kő. A hegy leküzdése után egy kisebb magaslat várt reánk Szarvaskőn, ahol az egykori vár maradványait kerestük fel. Este Felsőtárkányon volt a szállásunk, ahol kényelmes körülmények között néztük meg az EB meccseit. Másnap a kisvasúttal utaztunk, majd felkerestük Noszvajon a barlanglakásokat és a De la Motte kastélyt, később Szomolyán a kaptárköveket és a kilátókat. Hazafelé megálltunk Hatvanban fagyizni, de ha már ott voltunk, akkor nem maradhatott ki a Kossuth téren a Grassalkovich-kastély és a Városháza épülete sem. Azt hiszem tartalmas hétvége volt.

450560177_975073174629962_6497731140218953169_n.jpg

450235485_975073294629950_7193850024915083966_n.jpg

449927367_975073164629963_7298289913581933763_n.jpg

Sok ...

Tovább Szólj hozzá

Utazás Történelem Bükk Bükkalja Túrázás Noszvaj Barlanglakás

2024. júl 08.

Gyulavári Kastély, Gyula

írta: Távolban lépkedő
Gyulavári Kastély, Gyula

Ma egy olyan kastélyt mutatok be otthonomban, Békés megyében, ami egy olyan úti cél és nevezetesség, melyet érdemes felkeresni, mert nemcsak egy épület, hanem konferenciák, osztálytalálkozók, továbbképzések, kulturális és egyéb rendezvények lebonyolítása alkalmas helyszín, amely állandó kiállításokkal is rendelkezik, valamint amelynek kápolnájában még keresztelőket és esküvőket is tartanak, továbbá időszaki kiállításokhoz helyszínt is biztosítanak. És még bio-sörfőzde is van.

278125209_833814681354303_2291909555333039820_n.jpgGyulavári 1776-ban a kétegyházi uradalomhoz tartozott, később önálló község lett, majd 1977. április 1-től közigazgatásilag Gyula városához tartozik.

278122449_833814618020976_6020554046973906367_n.jpg

A török kiűzését követően, az 1698-ban Lőwenburg János Jakab összeíratta és ...

Tovább Szólj hozzá

Gyula Utazás Történelem Túrázás Kastély Gyulavári

2024. júl 03.

Sarvajc-kereszt és kilátó, Dinnyés

írta: Távolban lépkedő
Sarvajc-kereszt és kilátó, Dinnyés

Többször írtam már róla, hogy 2022 nyarán körbetekertem a Velencei-tavat egy kárpátaljai lány ismerősömmel. A 3 naposra tervezett hétvégén az első nap megérkeztem Gárdonyba, lepakoltam, elfoglaltam a szállást, biciklit béreltem és már útnak is indultam. A tó körbetekerését másnapra terveztük Mariannával, így amíg ő munkában volt, én addig felfedeztem a környék látnivalóit. Például rengeteg kisebb villát és kúriát a tó körül. De eltekertem Pázmándra is, ahol megnéztem a vízimalmot, a Mezítlábas Parkot és természetesen feltekertem a kvarcitsziklákhoz, a kilátóponthoz és a szoroshoz is. Kápolnásnyéken is jártam a Halász-kastélynál és Vörösmarty Mihály Emlékháznál. Másnap körbetekertük a tavat, közben megannyi ...

Tovább Szólj hozzá

Utazás Történelem Velencei-tó Természet Túrázás Dinnyés Sarvajc körösztje

2024. júl 02.

Piroska-féle szélmalom, Székkutas

írta: Távolban lépkedő
Piroska-féle szélmalom, Székkutas

2022 márciusában egy kb. 310 km-es kirándulást tettünk barátaimmal, nagyrészt Csongrád-Csanád megye területén. Az út során jó sok ismeretlen és eldugott épített emléket kerestünk fel: néhány szélmalmot, templomromot, kastélyt, várat, tanösvényt, emlékművet. A néhány szélmalom közül az első amit megnéztünk, a Piroska-féle szélmalom volt Székkutason. Sajnos az állapota nem túl szívderítő, egy alapos felújítás ráférne.

278709018_839971314071973_8432019896476058405_n.jpgSzékkutas egy község Csongrád-Csanád megye Hódmezővásárhelyi járásában. Nevét már 1426-ban említik az oklevelek KWTAS néven, melyet egy itteni kútról kaphatott. 1950-ig a vásárhelyi Puszta része volt, ennek megfelelően korábbi neve Hódmezővásárhely-Kutaspuszta volt.

A malmot feltehetően ...

Tovább Szólj hozzá

Utazás Történelem Műemlék Túrázás Szélmalom Székkutas Piroska-féle szélmalom Csongrád-Csanád vármegye

2024. jún 29.

A Szent Anna-kápolna és tragikus legendája, Sükösd

írta: Távolban lépkedő
A Szent Anna-kápolna és tragikus legendája, Sükösd

2020-ban, az Alföldi Kéktúra teljesítése során fordultunk meg csapatunkkal Sükösd településen, és annak határában, a jó kis mezőgazdasági utakon. Ezt azért is emelem ki, mert a mai bejegyzés alanya a település határában áll magányosan. Talán sokan egyszerűen elhaladnak mellette, de biztosan sokan ismerik tragikus legendáját is.

281143826_859114705490967_2295253815170858410_n.jpg

A Szent Anna-kápolna tehát Sükösd határában, a Dunavölgyi Főcsatorna Háromkereszt elnevezésű hídjától 1,5 kilométerre nyugatra, a Duna felé tartó földút déli oldalán épült és a környék sokak által látogatott szakrális helye. A kápolna 1747-ben épült, a legenda szerint Pocskai (Potskai) Gergely építtette Anna nevű lánya emlékére, aki ezen a helyen hunyt el egy vadászbalesetben, tragikusan ...

Tovább Szólj hozzá

Utazás Történelem Sükösd Kéktúra Túrázás Legenda Kápolna Alföldi Kéktúra

2024. jún 28.

Öröm-hegy, Dél-Zala

írta: Távolban lépkedő
Öröm-hegy, Dél-Zala

Nemsokára újra a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra kilométereit fogjuk róni és egyben a több éves túra végére is érünk. Ennek apropóján jutott eszembe, hogy régen voltak már DDK képek. Tavaly szintén 5 napig barangoltunk a Dél-Dunántúlon, rögtön az első kilométereken felkapaszkodtunk az Öröm-hegyre, melyről nem igazán sikerült kiderítenem, hogy melyik településhez is tartozik. Néhol Orosztonyt említik, de ennyi erővel lehetne Nagybakónak is, hiszen pont a kettő között helyezkedik el félúton – bár az útvonal Zalakaros felé vezet.

Az RP-DDK 6. szakaszának első felét legyűrve, felérve az Öröm-hegyre, először a Szent Kristóf kápolna fogad bennünket, majd rögtön mellette egy emlékfa, ahol Rockenbauer Pál emlékezetes ...

Tovább Szólj hozzá

Utazás Zala Kéktúra Rockenbauer Pál Túrázás Kápolna Zalai-dombság RPDDK Öröm-hegy Nagykanizsai Postás SE Kulcsosház

2024. jún 24.

Honti-szakadék, Börzsöny

írta: Távolban lépkedő
Honti-szakadék, Börzsöny

2024 elején sikerült egyből 2 hétvégét is túrázással tölteni. Az egyik alkalommal szombaton a Börzsönyben és a Cserhátban jártunk, vasárnap a Budai-hegységben túráztunk. A Börzsönyben a Honti-szakadék és Drégely vára került fel a tervek listájára. Utóbbiról már olvashattatok itt az oldalon és a többi felületen is, ahol jelen vagyok az oldalammal. A vár felfedezése és bejárása után a Honti-szakadék felé vettük az irányt – mielőtt átmentünk volna a Felvidékre, Ipolyság településre.

421825421_917017690130165_9073024360285272406_n.jpg

A Honti-szakadék a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén fekszik, mely a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. ...

Tovább Szólj hozzá

Utazás Természet Börzsöny Hegyek Túrázás Hont Honti-szakadék

2024. jún 22.

Habsburg-kastély, Alcsútdoboz

írta: Távolban lépkedő
Habsburg-kastély, Alcsútdoboz

Pár évvel ezelőtt egy hétvégi kirándulás alkalmával jártunk egy barátommal Alcsútdobozon, ahol a kastély maradékát és az arborétumot is megtekintettük. Az arborétumról és az ott található épületekről (Pálmaház, Babaház, Medveház stb.) a hűséges követők már olvashattak a Facebook oldalamon korábban, most kizárólag a kastély történetét dolgozzuk fel:

279848910_852409356161502_8603661311006790231_n.jpg

Alcsútdoboz egy község Fejér megyében, a Váli-völgyben, mely mai formájában 1950-ben jött létre Alcsút és Vértesdoboz községek összevonásával.

Habsburg József Antal főhercegről írták halála után a kortársai: Habsburgnak született, magyarnak halt meg. A legmagyarabb Habsburgnak tartották, nem érdemtelenül. József Antal főherceg 1776-ban született Firenzében. ...

Tovább Szólj hozzá

Utazás Történelem Habsburg Műemlék Túrázás Kastély Alcsútdoboz

süti beállítások módosítása