A 30 méteres magasságból, 4-5 méter szélesen, fátyolszerűen alázuhogó vízesés Havasrekettye falu központjától mintegy 5,5 km-re található. Kövezett erdei úton közelíthető meg, az útvonal egészen pazar hegyvidéki környezeten át vezet. Gyalogosan kb. 1,5-2 óra a menetidő. A vízesés az egész…

Segesváron a várnegyedet az UNESCO által védettnek nyilvánították és 1999 óta a világörökség részét képezi. A várfalakkal, tornyokkal beépített Várhegy felső része, a Felsőváros a 16. századig a város központja volt, három erődítési rendszerrel, 14 őrtoronnyal, melyeket a város céhei védelmeztek.…

A Hagymás-hegység a Keleti-Kárpátok mészkő-szirt övezetének része. Hargita megye északkeleti részén terül el. Határai északon a Kis-Beszterce völgye, keleten a Domuk- és a Péntek-patak völgye, délen a Jávárdi-patak, a Naskalat-patak és a Naskalat-hegység, nyugaton a Gyergyói-havasok. Az…

2019-ben sokadjára jártam Kalotaszegen, de addig sosem sikerült felkeresnem a várkastély romjait. Pedig a községhez anyai dédapám révén rokoni szálak is fűznek: a II. Bécsi döntést követően dédapám, Fekete Antal, itt teljesített állomásfőnöki megbízatást. A várkastély utolsó tulajdonosa – mielőtt…

A Békás-szoros egyik legszebb csúcsa, az Oltár-kő (1154 m), mely egy jól elkülönült, az egész szurdokvölgy felett uralkodó sziklatorony Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban. Nyugati oldalán rohan le a Lapos-patak, ahol egy 25 méteres háromlépcsős vízesés is található. Taraja ÉNy-DK irányú…

Néhány évvel ezelőtt jártam barátaimmal Torockón és környékén, erről már olvashattatok néhány bejegyzést az oldalon, amelyekben Torockót vagy éppen a Székelykő nevű hegyet mutattam be nektek. A kirándulás egyik napján Torda felé vettük az irányt, ahol a méltán híres Tordai-hasadékot jártuk be. A…

A Zarándi-hegység vagy régebbi nevén Hegyes-Dócsa/Hegyes-Drócsa (a nyergek két részre, Hegyesre és Drócsára osztják a hegységet), az Erdélyi-középhegység része, az Erdélyi-érchegység nyugati oldalága, amely a Partiumban található. Kelet felől az Erdélyi-érchegység, délen a Maros folyó, nyugaton az…

1390-ben Feyr-keresbányaként említik az írások. 1427-ben civitas Altumburgh volt a neve. A XIV. században a településre bányászokat telepítenek, akik hamarosan plébániatemplomot is emelnek maguknak. Előbbire utal a neve is, hiszen aranyérceit már a rómaiak is bányászták, de később a magyar királyok…

2022 szeptemberében Erdélyben, Torockó környékén jártunk barátaimmal egy 4 napos aktív pihenés keretein belül. Az egyik napon a Kőköz-szoroson és Nagyenyeden át a Remetei-szoroshoz mentünk, útközben azonban megálltunk pár pillanatra egy kevésbé ismert várnál, illetve annak maradványainál. Diód…

Nagyenyed Erdély belső vidékén, Fehér megyében, a Maros folyó völgyének fontos gazdasági központját képezi. A város helyén egykor római castrum állt. Ezen a helyen már az ókorban is volt település, az ásatások egy kelta falu maradványait is feltárták. A mai település magját a IV. Béla király által,…