Legutóbb a Balatonbogláron található Kék kápolnáról írtam nektek és a cikk végén említettem, hogy tőle nem messze található a Vörös kápolna, amiről a jövőben fogok írni. Nos, ez a jövő elég hamar eljött. Bárcsak más dolgok is ilyen hamar bekövetkeznének. :)

A szintén neogótikus stílusú Vörös kápolnát rendesi Bárány Pál (1796 – 1864. december 20.) építtette 1857-ben, aki a Zala vármegyei gyökerekkel rendelkező, nemesi származású rendesi Bárány család tagja volt. Zala- és Somogy vármegyei földbirtokos, a délnyugat-balatoni régió kulturális örökségének meghatározó alakja, valamint a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület elismert tisztségviselője volt. Felesége 1849-ben bekövetkezett halála mélyen ...

Egy kicsit még maradok a Balaton témánál és a május közepi Balaton tókerülő biciklitúrám élményeinél.

A különleges festésű, neogótikus Kék kápolnát egy helyi földbirtokos és gyógyszerész, Körmendy Lajos emeltette 1856-ban, más források szerint 1891-ben. Körmendy Lajos és családja Balatonbogláron 1820-tól 1903-ig voltak földbirtokosok. A Temetődomb nevű területen eredetileg egy családi kripta volt és erre a családi sírboltra épült rá a kápolna. Körmendy Lajos 1893–ban egy alapítványt is létre hozott, ebben az örökösök számára fenntartói költségként 1000 forintot helyezett el a Boglári Takarék Pénztárnál. 1897-ben hunyt el, majd a kápolna sírboltjába helyezték örök nyugalomra.

A kápolna az idők során ...

Ahogy már említettem, a múlt hétvégén, összesen 3 nap alatt körbetekertem a Balatont az elvileg nehezebb verzióban, vagyis az óramutató járásával megegyező irányban. Borzasztó idő volt, végig szakadt az eső és viharos széllökések is tarkították a túrát. Ez persze nem szegte kedvemet, és a tó megkerülése mellett kisebb kitérőket is terveztem. A legtöbb ilyen kitérő meg is valósult, de volt amit a rossz idő miatt bánatomra kénytelen voltam kihagyni. Az első napon, pénteken még elég jó idő volt, így gyorsan útnak is indultam mielőtt a helyzet rosszabbra fordult volna. Ezt a napot csak kisebb záporok kísérték, egyébként napsütéses, szép idő volt. Szántódról indultam és Keszthely volt a nap végére a cél. Amikor Fonyódra ...

05.15 és 05.17 között, összesen 3 nap alatt körbetekertem a Balatont, az elvileg nehezebb verzióban, vagyis az óramutató járásával megegyező irányban. Borzasztó idő volt, végig szakadt az eső és viharos széllökések is tarkították a túrát. Ez persze nem szegte kedvemet, és a tó megkerülése mellett kisebb kitérőket is terveztem. A legtöbb ilyen kitérő meg is valósult, de volt amit a rossz idő miatt bánatomra kénytelen voltam kihagyni. Szigligetet elhagyva egy gyorsuló, lejtős szakasz következett, de ahelyett, hogy egyenesen továbbhaladtam volna, lefordultam jobbra egy széles úton, ami visszavezet a településre. Kb. 1 km tekerés után elértem célpontomat, az Avasi-Réhelyi templomromot, melyet Csonka-toronynak is hívnak. A fölötte fekvő ...

Csomakőrös (Chiuruș) egy kis falu Erdélyben, Kovászna megyében, a Felső-háromszéki-medence déli sarkában. Lakosai döntő többségben magyarok. Itt született a kedvenc felfedezőm, a híres ázsiakutató, nyelvész, a tibetológia megalapítója, a tibeti-angol szótár megalkotója, Kőrösi Csoma Sándor. A falu neve eredetileg Kőrös volt, az ő tiszteletére vette fel később a Csoma előtagot.

A központban álló református templom helyén egyesek szerint már a XIV. században templom állt, az 1779-es szám az újjáépítésre utal, majd további átalakítások történtek 1815 és 1830 között. Kőrösi Csoma Sándor mellszobra a templom mellett Orbán Áron szobrászművész alkotása 1972-ből. A kultúrotthonban állandó jellegű ...

A Mézgedi-cseppkőbarlang a Királyerdő-hegység délkeleti részén fekvő Mézged községtől északnyugatra található. A barlang bejáratához egy fából készült hídon és lépcsőkön keresztül juthatunk fel. A bejárati kapu 397 méter tengerszint fölötti magasságtól eljut 475 méter magasságig, a barlang végpontjáig. A bejárati nyílás 16 méter magas és 10 méter széles.

A XX. század elején még Európa legnagyobb barlangjai közé sorolták. Bár a barlangot már az 1800-as években ismerték és látogatták, valamint legelőször az ismert osztrák földrajztudós Adolf Schmidl (1836) írta le, ezt követően csak a XIX. század végén, gróf Czárán Gyula (1847-1906) által került feltárásra. Neki köszönhető a barlang járhatóvá ...

A Véka-szurdok Hátszeg és Petrozsény közt utazva, a Kudzsiri-havasok peremvidékén, Hunyad megyében található. Egy patak folyik keresztül rajta, mely a Nyugat-Zsil völgyébe érkezik a szurdokon át megtett út után. A szurdok látványos és járható része 100-150 méter hosszú. sziklafalai 15 méter magasak. A sziklafal oldalában és a patakban gázolva is lehet haladni. A szurdok közepéig acélsodronyok is segítik a haladást.

A megközelítése nem olyan nehéz, bár tábla nem jelzi sehol. A DN66-os útról közelíthető meg. Egy régi, elhagyatott benzinkút mellett kell letérni egy fatelepig.

A bejáratánál egy elég szemetes terület van. Nyugodtan bele lehet gázolni a patakba és végigmenni a szurdokon. a legmélyebb részen sem ér ...

2022 nyarán ismét egy hetet töltöttünk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán, ezúttal az Őrség és a Göcsej kulturális-, épített- és természetes nevezetességeit is érintve. Persze a kéktúrához híven az útvonal e tájakon is többnyire, szó szerint a természet lágy ölén, erdőkben, lankás dombokon halad, de szerencsére a vonalvezetés kitérők nélkül is érint néhány látni- és felfedeznivaló értéket. Néhány szakaszon pedig egyenesen átvezet érdekes településeken, hogy érdekes és híres dolgokat fedezzünk fel. Zalalövő kapcsán egy hosszabb bejegyzéssel is készülök a jövőben, most csak a település határában fekvő Borosán-völgy és az ott található Szentkút lesz a cikk témája.

A Borosán-völgy ...

Az épület eredetileg nem védelmi célokra, hanem birtokközpontnak, nyaralónak, vadászkastélynak készült. A várkastélyon nyoma van mind a gótika, reneszánsz, barokk és a romantika stílusjegyeinek is. Ez az egyetlen magyarországi vár, melyet az eredeti vízárok-védelmi rendszer övez. A várat a tóparti sétányon is körbe lehet járni.

A vár építésének kezdeteiről nem maradtak fenn írásos emlékek, de feltételezik, hogy mivel Tata ekkori urának, Lackfi Istvánnak, Luxemburgi Zsigmond 1397-ben elkobozta birtokait és ekkor került Tata is a korona uralma alá, Zsigmond a Lackfiak által emelt L alakú, zárt udvarú kis vár alapjait használta fel és alakíttatta át azt királyi palotává. Zsigmond 1426-ban a Rozgonyiaknak zálogosítja el, de ők ...

Malajesd faluba egészen kalandos eljutni, de a várat mindenképpen látni szerettem volna. Nem éppen egy ismert vár, de nem is tudtam sokat róla. 

Malajesd a Retyezát északi lábánál fekvő falu Erdélyben, Hunyad megyében. Malajesd 1453-ban szerepel először az írott forrásokban. Többnyire a szomszédos Felsőszálláspatakról származó kenéz családok birtokában volt.

A vár történelméről írásos adat nem maradt fenn, történtéről gyakorlatilag semmit sem tudunk. Egyes feltételezések szerint a Zarechen (Szerecsen) család, majd a Keresztesi és a Mara családok birtokolták, de más (rész)birtokosok is szóba jöhetnek mint építtetők: a Sztrigyszentgyörgyi, vingárti Geréb stb. családok. Építését korábban a XIII. század ...