Kövesd első hiteles említése 1211-ből való, amikor is a tihanyi apátság birtoka volt. A templomnak nincs okleveles említése, feltehetőleg 1260—70 körül épült római kori falmaradványokra, román stílusban.

Az 1958-ban végzett restaurálás adatai szerint a templom egyhajós alaprajzú volt, egyenes záródású szentéllyel és sekrestyével. Bejárati része fölött a romantikára jellemző formák láthatóak: a lóherére emlékeztető ívsor maradványa, illetve egy körablak.

A nyugati homlokzaton az egykori kapuzat helye is kivehető. A hajó nyugati végében, a bejárat fölött két oszlopon álló boltozott kegyúri karzat állt, ennek nyomai is jól látszanak. Valószínűsíthetően tornya is volt a templomnak e fölött. A szentély mellett ...

2023-ban a szokásos év végi, két ünnep közötti baráti kirándulásunk Szabadkára és Palicsra vezetett, de hazafelé Magyarkanizsa is belefért. Mielőtt felkerestük Szabadka csodálatos városát, tettünk egy kis kitérőt a nem kevésbé lenyűgöző Palicsra is, ahol rengeteg érdekes épület és történet lelhető fel.

Észak-Bácskában, Szabadkától 8 kilométerre található Palics település. Mátyás király adománylevelében, 1462-ben említik először, de igazi fejlődése csak a XIX. század második felében kezdődött, amikor fény derült a tó iszapjának és lúgos kémhatású vizének gyógyító hatására. Palics hírét nagyban emelte, hogy 1880-ban, Vermes Lajos (1860–1945), a Szabadkai Torna Egylet alapítója itt szervezte meg a Palicsi ...

Váralmás Erdélyben, azon belül is Kalotaszeg tájegységen található. A vár helyén egykor bencés monostor állt, amely a tatárjárás (mongoljárás) idején elpusztult. A birtokot 1249-ben IV. Béla király Geregye nembeli Pál országbírónak és zalai ispánnak adományozta (egyes források szerint ő építtette a várat a monostor romjaiból). Majd később a Borsa nemzetség különféle ága kapta meg, így a Borsa nemzetség Almásmelléki ága, György vajda, fia, Györk, illetve ennek fia, Dezső. (Más források szerint ők építhették a várat és telepíthették be Almást). Többször és sűrűn cserélt gazdát, története szövevényes. A sok elszenvedett ostrom után Báthory Zsigmond az erdélyi fősereg kapitányának, Csáky Istvánnak adományozta a ...

A hűséges olvasók tudják, hogy szűkebb hazám, Békés vármegye rengeteg kincset rejt. Tele van a megye kastélyokkal, van várunk is, templomromjaink, és vannak olyan helyek is, melyek az egykoron virágzó tanyasi életformának állítanak emléket. Ilyen a Kardoskúthoz tartozó egykori Aranyadhalmi Állami Elemi Népiskola épülete is a Tótkomlósi út mellett. Talán el is haladtam volna mellette, ha szüntelen, sosem nyugvó kíváncsiságomat nem akartam volna kielégíteni. Így hát megálltam és megismertem az épület, valamint a valaha itt tanuló gyermekek, valaha itt szolgáló tanítók történetét

Klebelsberg Kuno kultuszminiszter az egész országra kiterjedő iskolaépítési programot hirdetett 1926-ban: 3500 új tanterem és 1750 tanítói lakás ...

A Jézus Szíve kilátó egy Jézust ábrázoló műalkotás Farkaslaka és Székelyszentlélek falvak határában, Székelyföldön, Hargita megyében. Egyszerre szobor és kilátó, amely a 953 méter magas Gordon-tetőn helyezkedik el. Alapanyaga rozsdamentes acél (inox) és egy két méteres betontalapzaton áll.

Az alkotás, amely 22 méteres magasságával Kelet-Európa legmagasabb Krisztus-ábrázolásának számít, Zavaczki Walter szobrászművész tervei alapján készült el. A tervezés mintegy két évig tartott. 2011. decemberében állították fel és 2013. augusztus 17-én avatták fel. Az ünnepélyes átadás előtt rendbe tették a szobor környezetét, javították a kilátó felé vezető földutat, gyalogos sétányt alakítottak ki, terméskővel burkolták ...

Ahogy legutóbb is említettem, 2022 márciusában teljesítettük túracsapatunkkal a Lokomotív SE – az Országos Kéktúra alapító egyesülete – által kiírt, 70 éves az Országos Kéktúra – "70 km 70 óra alatt az OKT mentén" (OKT70) elnevezésű túrát. 70 km távot kellett teljesíteni egy irányban az Országos Kéktúra útvonalán, 70 óra alatt. Mi a 13 (részben),14,15,16 szakaszokat választottuk. Az egyik szakasz bejárása alkalmával, a Visegrádi-hegységben található sejtelmes Bükkös-patak völgyében kanyarogtunk. A Sikárosi erdészházat és a Lenkó Ede emlékművet elhagyva, egy varázslatos világba csöppentünk.

A Bükkös-patak a történelem során volt Aporig-, Bucsina-, Izbég-, és Malom-patak is. A Visegrádi-hegységben, Dobogókő ...

A major helyén régen a bécsi udvar spanyol lovasiskolája állt, amelyet a Festetics-család 1739-ben vásárolt meg, hogy európai hírű ménest neveljenek ki. Fenékpuszta aranykora a XVII-XVIII. század fordulójára, Festetics II. Tasziló idejére tehető. Ekkor épültek az istállók és a cselédlakások, 1820-ra pedig elkészült a ma látható kiskastély, valamint ekkoriban a keszthelyi Georgikonon ménesmesteri és lovászképzés folyt.  Fenékpuszta ménesbirtoka a XIX. században a magyar lótenyésztés és a magyar lovassport egyik legjelentősebb központjának számított. 1894-re alakították ki a Fenyves-allét, amin keresztül a Festeticsek a kastélyból egyenesen a kiskastélyig tudtak kocsizni. Egészen 1938-ig zajlott lótenyésztés a birtokon, azt ...

A korábbi bejegyzésekben már olvashattátok, hogy Békés megye bővelkedik a kastélyokban és a megye történelméhez erősen kötődik a Wenckheim család. A Szeghalmon található Kárász-kastély sem maradhat ki a sorból, hiszen ennek építtetője - 1830-as évek második fele, 1840 körül -, horgosi Kárász Miklós (III. Miklós) aranykulcsos kamarás, a királyi hétszemélyes tábla tagja, Wenckheim Henrietta férje volt.

Fia, Kárász Imre az épületet az 1865 után Ybl Miklós tervei alapján bővítette a keleti oldalon keresztszárnnyal, valamint közvetlen szomszédságában kétszintes, teraszos zenepavilont emeltek. A kastély ezekben az időkben kapott manzárdtetőt, hogy a fürdőszobák vízellátását biztosító víztartályoknak helye legyen, ...