A Wenckheim egy osztrák polgári család, amely a németországi Hund törzsből származtatja magát és amely Békés vármegye életében is jelentős szerepet játszott. Békés vármegyébe a Harruckern családdal történő házassági- és egyéb kapcsolatok révén kerültek. Csak a Wenckheim családnak majdnem 20 kastélya volt a megyében. A többi mellett, Doboz településen is fontos uradalmat építettek ki. Az ehhez tervezett magtár 1863-ban készült el, Ybl Miklós tervei alapján.

Farbaky Péter: „Az épület T alaprajzú. Az alápincézett négyszintes fő épülettömb belső terét két hajóra osztják a pillérek, homlokzatait lizénák tagolják és egyenes záródású ablakok törik át. A főtömbhöz a félkörívesen záruló alaprajzú lépcsőház ...

Badacsonytomaj településen, a Kisfaludy Sándor utcán található az 1780-ban épült, késő barokk stílusú kúria, melynek első ismert tulajdonosa Mihalovits Paulina volt. 1860-tól már a Bogyay családé, Bogyay Lajos jelentős szőlő- és borgazdálkodást folytatott a birtokon. A 20. század első felében Malatinszky Ferenc huszárhadnagy tulajdonába került a kúria, róla kapta nevét. 2018-ban újították fel és ma a szőlészeti kutatás céljait szolgálja, illetve talán vendégházként is funkcionál.

2020 nyarán 3 napig a Balatonon voltam, egy napot pedig Badacsonyra szántam. A hegyre felfelé menet, a sok hívogató pincészetbe való betérés közben figyeltem fel erre a szépen felújított kúriára.

Az ember a saját környezetéről sem gondolná, hogy milyen kincseket rejt. Békés megyében, Gyula belvárosától távolabb, a Törökzug szomszédságában, az Epreskert utcában helyezkedik el a Ferences romkertként ismert emlékhely, mely csupán a ferences templom szentélyét és a hozzá délről csatlakozó kolostor egyes részleteit foglalja magában, az épületegyüttes többi része beépített telkeken helyezkedik el. De a legérdekesebb, hogy itt temették el Mátyás király fia, Corvin Jánosnak a lányát és feleségét. A területet egy nem túl magas kerítés öleli körbe, az ajtó pedig nyitva állt amikor ott jártam. Nem messze innen található a törökzugi templomrom.

A ferences barátok kolostora és a hozzá tartozó ferences templom az 1420 és ...

Több alkalommal jártam Erdély azon területén, amelyről a ma esti bejegyzés fog szólni. Legutóbb barátaimmal voltunk 2019-ben a szorosban és környékén, amikor Csíkszentsimonba, a híres Csiki Sörfesztivál helyszínére tartottunk. Persze ha már elutaztunk olyan messzire, nem hagyhattuk ki a fontosabb látnivalókat sem.

A Békás-szoros az 1990-ben létesített Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park része. A hely egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, a Békás-patak völgyében, mely a Keleti-Kárpátok leghosszabb és legszebb szurdokvölgye, hossza 5 km. A szorost évmilliók során a Békás-patak alakította ki, amely az erózió által egyre mélyebbre vájta magát a jura és krétakori kőzetekbe. A Békás-szorosnak három ...

A magyar királyi vezetés a XX. század elején elhatározta, hogy minden jelentős borvidéken létesít egy közpincét, mely segíti a kereskedelmet, ellátja a szakmai felügyeletet, és vállalja a borászati szakemberek képzését. Az épület 1913-ban épült Váczy-Hübschl Kálmán tervei alapján (érdekes, hogy más források szerint Thoroczkai Wigand Ede tervei alapján) és 1914-ben vették használatba. A felső szinteken helyezkedtek el a felügyelői és pincemesteri lakások, árverezési- és borkóstoló termek. Homlokzatát a hegyaljai mezővárosoknak Zsolnay-mozaikból készített címerei díszítik. Az alsó szinten volt a hordógőzölő, palackmosó, 400 ezer darabos palackraktár, és a csomagoló és a Szőlészeti és Borászati Felügyelőség irodái is. ...

Ahogy korábban is írtam, 2022 áprilisában barátaimmal kitaláltuk, hogy szervezünk egy havas túrát a Bihar-hegységbe azon belül is a Pádis-fennsík környékére, a Varasó-rétre, a Varasó-havasra és felmásztunk a Boga-kő kilátópontjához is, ahonnan felejthetetlen kilátás nyílik a Boga-katlanra.

Túránkat a Köves-Körös mentén kezdtük, később a Varasó-réten és a Varasó-havason való kalandozás után vastag, néhol combközépig érő hórétegben indultunk fel a Boga-kőhöz, amiről nemrég olvashattatok itt az oldalon.

Sajnos az időjárás a Varasó-réten sem volt éppen kellemes, vastag felhőréteg takarta az eget. Ráadásul a képet még a sokat látott régi telefonommal készítettem. Persze az élmény és a látvány így is ...

2023 júliusában folytattuk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalának bejárását kis csapatunkkal. Egy szép napon a 7. szakaszt teljesítettük Belső-Somogy vidékein. Átvágunk a Belső-Somogyot kettéválasztó Marcali-háton, majd túloldalán a Boronka-melléki Tájvédelmi K örze t erdőségein, végül beértünk Somogysárdra, ahol egy nagy történelmi múltra visszatekintő betyár csárda várja vendégeit. Vagy ez az elnevezés és a háttértörténet nem is helytálló? Az alábbi cikkből kiderül.

A települést az oklevelek először 1364-ben  említik Saard írással , ekkor a Győr nemzetség ősi birtok aként, majd 1454-től  már Sárd írásmóddal szerepel. Sárd település birtokosai a történelem folyamán egymást váltották, ...

2022 áprilisában emlékeim szerint itthon már régen elmúlt a tél, talán hó sem volt azon a télen, vagy minimális, de kicsit keletebbre, a Partiumban – bizonyos szempontból otthon – még javában elterült a csillogó fehér szőnyeg. Ezért barátaimmal kitaláltuk, hogy szervezünk egy havas túrát a Bihar-hegységbe, azon belül is a Varasó-rétre, a Varasó-havasra és felmászunk a Boga-kő kilátópontjához is, ahonnan felejthetetlen kilátás nyílik a Boga-katlanra.

Túránkat a Köves-Körös mentén kezdtük, később a Varasó-réten és a Varasó-havason való kalandozás után vastag hórétegben indultunk fel a Boga-kőhöz. Néhol combközépig merültünk a hóban, ami idehaza nem egy mindennapos élmény, odahaza viszont gyakran megtörténhet. ...

A Hunyadi utca 83. szám alatt található a bakonszegi önkormányzat kezelésében álló, műemlékké nyilvánított Nadányi-Miskolczy kúria. A történet és az emléktábla szerint 1800 körül épült késő barokk stílusban és több eklektikus átalakításon esett át.

„ A szegényes, kisnemesi lakóház nagyvonalú, kosáríves tornáca mögött egymenetes elrendezésű szobák húzódnak. Fűrészelt fadíszítésű, klasszicizáló portikusza egyszerre idézi a kastélyok és a parasztgazdák építészeti ízlését, így különleges módon érzékelteti a falusi kis nemesek sajátos társadalmi helyzetét.”

Nadányi Zoltán költő-műfordító az 1920-as években volt a falu lakója. Arról nem találtam információt, hogy ki volt a Miskolczy ...