A vár maradványai a 334 méter magas Várhegy nevű hegygerincen helyezkednek el. A források a várat Patak-, Nagypatak-, Sátorhegy- és Újhely váraként is említik: Pataknak nevezték, mivel a pataki erdőispánság, majd a pataki uradalom tulajdonába tartozott, Újhelynek pedig azért, mert Sátoraljaújhely külterületén helyezkedett el.

Anonymus Gesta Hungarorumának 15. fejezetében azt olvashatjuk, hogy Árpád fejedelem a Sátorhalomtól a Tolcsva folyóig terjedő “egész földet”, egy bizonyos Ketel vitéznek adományozta, melyet aztán annak utódaitól I. András király szerzett meg birtokcserével. Az újhelyi Sátorhegytől nagyjából a mai Olaszliszkáig terjedő terület a XIII. század elején már régóta zárt királyi birtoktömböt alkotott, ...

Bánffy-várkastély, Bonchida, Erdély
Castle Bánffy, Bonchida, Transylvania

Szeptemberben barátaimmal a Radnai-havasok és a Máramarosi-havasok (Csornahorai-havasok) területén és környékén töltöttünk 4 napot. Előbbi a Keleti-Kárpátok tagjaként Erdély, utóbbi az Északkeleti-Kárpátok részeként a történelmi Máramaros nevű tájegység területén fekszik, melynek déli területét klasszikusan ma már a Partium északi részéhez soroljuk, északi része pedig a mai Ukrajna területén terül el. Nevét napjainkban már csak Máramaros megye és annak néhány települése, illetve a néprajzi, kulturális hagyományok (pl. máramarosi népviselet) őrzik. A megye azonban jóval kisebb a történelmi tájegység területénél. Ezt részletesebben kifejtem ...

Szilvásváradon, a Szalajka-völgyben található a Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum. A Wessely-kastélyként ismert épület a XIX. század első éveiben épült, az akkori Bányagrófság számára, később az erdőgondnoksági-rendszer alapján a szilvásváradi erdőgondnok irodája és lakása volt.

Király Lajos, a Pallavicini-erdőbirtok vezető főmérnöke 1928-tól 1949-ig élt családjával az épületben, innen ered a Király-ház elnevezés. Az épületet 1980-ban nyilvánították műemlékké. 1985-ben Zilahy Aladár erdész kezdeményezésére a házat múzeummá alakították ki, mely 1986-ban nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt.

A múzeumban állandó jellegű tájtörténeti kiállítás mutatja be a Bükk növénytársulásait, élővilágát, ...

Az apátság maradványai a Pilist és a Visegrád-hegységet elválasztó törésvonal kiöblösödésében, a névadó Pilis-hegy – mely a Dunántúli-Középhegység legmagasabb hegye (755,5 méter) – lábánál fekszenek. A pilisi ciszterci apátságot III. Béla alapította 1184-ben, anyakolostora a franciaországi Acey-ben található. A kolostort egy Árpád-kori település mellett építették, egy időben az esztergomi székesegyházzal és palotával. Az építkezések 1225 körül, a templom Szűz Mária tiszteletére történő felszentelésének idejére fejeződtek be. A kolostor mellett Árpád-házi királyaink vadászházát is megtalálták a feltárások során, mivel a környező erdők a király vadászterületei voltak. III. Béla és utódai valószínűleg ...

Az olasz, ezen belül lombardiai eredetű Bolza-családnak (1712-ben nyerték el az ausztriai birodalom lovagi rangját) két ága volt: az idősebb és ifjabb. Hazánkhoz csak az ifjabb ág tartozik, melyből Humbert Anton von Bolza fia, Bolza Péter tábornok (1752-1817) 1790-ben megszerezte a bárói címet. Az 1792. évi országgyűlésen indigenátust (magyar nemesség honosságot) kapott. 1798-ban lett szarvasi földbirtokos, amikor elvette feleségül Békés vármegye első főispánja, Harruckern János György unokáját, Stockhammer Antóniát. Az ausztriai örök tartományokban 1808-ban grófi rangra emelkedett.

A Bolza-család tagjai generációkon keresztül fásították az Alföld kopár tájait, aminek eredményeként egy ligetet és két arborétumot köszönhetünk ...

Széphalom régebben egy önálló község volt, napjainkban Sátoraljaújhely részét képzi. A falu eredeti neve nem Széphalom volt, hanem Kisbánya vagy Kisbányácska, az itt lakó Kazinczy Ferenc nevezte el Széphalomnak, és ő is tette nevezetessé. A községet 1440-ben említik először Kysbanya néven, az emlékek szerint azok a bányászok alapították, akik abban az időben aranyat és ezüstöt bányásztak határában. A település három tájegység, a Bodrogköz, a Hegyköz és Hegyalja találkozását jelöli. 1794-ben Kazinczy birtokot szerzett Kisbányán, de a magyar jakobinus mozgalomban betöltött szerepe miatt börtönbe került. Szabadulása után fejezte be a ház építését, és feleségével, Török Sophie-val 1806-ban költözött be. Ekkor nevezte ...

Ady Endre Érmindszenten született 1877. november 22-én egy nádfedeles parasztházban. A települést ma Adyfalvának hívják, ami egy kis falu Szatmár megyében, a Partiumban.

A ház három helyiségből áll: konyha, tisztaszoba, hálószoba. Ezekben láthatóak a család régi bútorai, tárgyai, eszközei. A szülőház 1953-ban leégett, de visszaállították az eredeti állapotát. 1900-ban (vagy 1907-ben) bővült a telek a kúriával, melynek öt látogatható terme rengeteg eredeti állapotban megőrzött tárgyat őriz.

Az emlékmúzeum Ady Endre életéhez köthető dokumentumokat, fényképeket mutat be, valamint költői és újságírói tevékenységéhez köthető dokumentumokat, tárgyakat is felvonultat. Láthatunk itt eredeti kiadású verses ...

Most szeptemberben, barátaimmal a Radnai-havasok és a Máramarosi-havasok (Csornahorai-havasok) területén és környékén töltöttünk 4 napot. Előbbi a Keleti-Kárpátok tagjaként Erdély, utóbbi az Északkeleti-Kárpátok részeként a történelmi Máramaros nevű tájegység területén fekszik, melynek déli területét klasszikusan ma már a Partium északi részéhez soroljuk, északi része pedig a mai Ukrajna területén terül el. Nevét napjainkban már csak Máramaros megye és annak néhány települése, illetve a néprajzi, kulturális hagyományok (pl. máramarosi népviselet) őrzik. A megye azonban jóval kisebb a történelmi tájegység területénél. Ezt részletesebben kifejtem majd a jövőbeni cikkek alkalmával.

Most maradjunk a Radnai-havasoknál. ...

Április közepén egy nagyon tartalmas hétvégét szerveztünk a Zempléni Tájvédelmi Körzet szűkebb és tágabb környezetében. Kicsit OKT túráztunk, kicsit nézelődtünk. Felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindent néztünk meg és kerestünk fel, mégis megpróbálkozok vele, legalább a helységnevek felsorolásával: Sátoraljaújhely, Füzér, Pálháza, Bózsva, Telkibánya, Gönc, Vizsoly, Gibárt, Korlát, Boldogkőváralja, Regéc, Óhuta, Sárospatak. Hazafelé útközben pedig: Olaszliszka, Ónod, Muhi.

Vizsoly a Hernád völgyében levő királynéi német telepesek ispánságának székhelye volt. Nevével először egy 1215-ben keletkezett oklevélben találkozhatunk. A kezdeti időkben a szövegekben szerepelt Vysl, Wysl, Wysol vagy Egyházasvizsoly (ez ...

Magyarországon a a XVIII. század első felében kezdtek szélmalmokat építeni, a holland típusú tornyos szélmalom pedig az 1790-1800-as években terjedt el az országban a nyugat-európai egyetemeken tanuló magyar diákok hatására. A legtöbb szélmalmot az Alföldön, a Duna-Tisza közén építettek, mert ez a terület szűkölködött a vízfolyásban. A Szabadtéri Néprajzi Gyűjteménybe telepített szentesi szélmalmot Csúcs János tanyai gazda 1866-67-ben építtette. A felülhajtós szélmalmok típusába tartozik, amelyek négy szintesek: a földszinttől felfelé haladva a következő szintekkel: lisztespad, kőpad, sebeskerékpad, nagykerékpad. Mint a tornyos szélmalmoknak, ennek a malomnak is elforgatható a teteje, ezáltal a vitorlák rövid idő alatt a ...