A Mézgedi-cseppkőbarlang a Királyerdő-hegység délkeleti részén fekvő Mézged községtől északnyugatra található. A barlang bejáratához egy fából készült hídon és lépcsőkön keresztül juthatunk fel. A bejárati kapu 397 méter tengerszint fölötti magasságtól eljut 475 méter magasságig, a barlang végpontjáig. A bejárati nyílás 16 méter magas és 10 méter széles.

A XX. század elején még Európa legnagyobb barlangjai közé sorolták. Bár a barlangot már az 1800-as években ismerték és látogatták, valamint legelőször az ismert osztrák földrajztudós Adolf Schmidl (1836) írta le, ezt követően csak a XIX. század végén, gróf Czárán Gyula (1847-1906) által került feltárásra. Neki köszönhető a barlang járhatóvá tétele, ő látta el útjelzésekkel, lépcsőkkel. Czárán saját vezetésével és költségén vágott lépcsőfokokat (helyükre az 1950-es évek elején vaslétra került), ezeken lehet felmenni a második „emeletre". Járhatóvá tette a 33 méter magasságban lévő sziklahidat a Denevér-csarnokon át, a Pálma mellett, a Végzet útján az Ördögnyakig. Innen lépcsőket vágva összeköttetést teremtett a Schmidl-altáróval. Számtalan érdekes és különleges képződményre bukkant, melyeknek ötletes neveket adott: Díszterem, Oszlopcsarnok, Keresztelőmedence, Nagy csillár, Mater Dolorosa, Pluto mauzóleuma. Turistaszempontból Czárán hat emeletre osztotta a barlangot, azonban barlangtanilag csak 2 szint létezik, ahogyan azt dr. Balogh Ernő geológus megállapította. 1930-ban állítottak emléktáblát a tiszteletére a barlang előcsarnokában.

1921-ben egy Emil Racoviță vezette barlangász csoport új alagutak felfedezésével 3,5 km-re növelte a barlang hosszát. Mára már a teljes hossza majdnem 5 km, egészen pontosan 4774 méter. A barlangot 1972-ben tették látogathatóvá a turisták előtt. 2012-ben kiterjedt korszerűsítési folyamaton ment keresztül a felszerelések és a látogathatóság megkönnyítése tekintetében.

Az évek során a kiterjedt barlangi kutatások igazolták, hogy a paleolitikumból és a neolitikumból is származó nyomok alapján a barlangban a Homo sapiensen kívül állatok is éltek, például az Ursus spelaeus (a barlangi medve). A barlang a denevérek hibernálásához is megfelelő körülményeket biztosít, főleg a Miniopterus Schreibersii faj egyedeinek számára a Denevérek termében.

A barlang csak vezetők társaságában látogatható. A túrák indításához a minimális létszám 5 fő. Bejárása kb. 45-50 percig tart, a benti a hőmérséklet 9 – 12 °C között alakul.

Megközelítése autóval Mézgedről: A település felső részének a végében a Barlang-patak elágazásától terméskővel burkolt út vezet a volt mézgedi menedékházhoz (2,5 km). A barlangig hátralévő 1,2 km-es szakaszt egy szép szoroson keresztül kell megtenni gyalogosan, a patak völgyét követve.

Gyalogosan a kék háromszöggel jelzett turistaúton is megközelíthető. Az első 9 km-es táv a Jád-völgyi „Lesi” moteltől indul és a Barlang-patak forrásánal elhaladva jut el a barlanghoz. A második, 22,5 km hosszú szakasz Biharfüredről indul és a Tisza-kő (1057 méter) érintésével jut el a mézgedi menedékházhoz.

A barlang a T2-es, „Látogatás a Mézgedi-barlanghoz” kerékpáros túraútvonalnak is része.