A vár romjai a Vértesben találhatóak, északról a Gerencséri erdő és a Fekete-víz (vagy Gerencséri-ér), délről a Szakadéki cser- és bükkerdő, valamint a Szépvíz-ér határolta. Egyike volt a Vértesben kiépített védelmi rendszernek, a "vértnek", bár inkább gondolják a kutatók lakótoronynak, mint várnak.

Első említése 1231-ből származik, ekkor Csák Miklós utal végrendeletében a Wdvorhelnek nevezett várra. Feltételezések szerint akkor változott a neve „Gerencsérré”, amikor a Csákoktól királyi kézre került és ezzel együtt a környékre települtek a gerencsérek, vagyis a fazekasok. 1330-ban már Gerencher formában említik az oklevelekben.

1366. december 6-án falai között tanácskoztak egy esetleges török elleni hadjáratról a Velencei Köztársaság követeivel. A Szent Korona is volt itt egy éjszaka erejéig 1440-ben. 1466-ban már biztosan a Rozgonyi családé, 1466-ban már az Újlakiaké volt. 1490 után Újlaki Lőrinc Bakócz Tamásnak és rokonainak, az Erdődieknek (Erdődyek?) adta át. 1521-ben Paksy János, Tolna vármegye főispánja kapta hű szolgálataiért. Későbbi sorsával kapcsolatban feltételezik, hogy Székesfehérvár, majd Csókakő várának elfoglalása (1544) után pusztult el. A török idők harcaiban már nem játszott szerepet, feltehetőleg felrobbantották, nehogy a törökök kezére jusson.

A romok Pusztavám községtől keletre találhatók, kb. 5 km-re. A várhoz vezető út jó minőségű, táblák jelzik, hogy merre kell menni. A feltételezések szerint két vagy három emelete volt, hossza 13 méter, szélessége 8,7 méter (néhol 7 méter van megadva), magassága 18-29 méter (néhol 24 méter maximális magasság van megadva) volt egykor. A vár romjaitól északra most is ott csörgedezik a Fekete-ér, melyen egy fahíd vezet át. A romok mellett kiépített erdei piknikező hely is van, asztallal és padokkal.