Április közepén egy nagyon tartalmas hétvégét szerveztem a Zempléni Tájvédelmi Körzet szűkebb és tágabb környezetében. Kicsit OKT túráztam, kicsit nézelődtem. Felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindent néztem meg és kerestem fel, mégis megpróbálkozok vele, legalább a helységnevek felsorolásával: Sátoraljaújhely, Füzér, Pálháza, Bózsva, Telkibánya, Gönc, Vizsoly, Gibárt, Korlát, Boldogkőváralja, Regéc, Óhuta, Sárospatak. Hazafelé útközben pedig: Olaszliszka, Ónod, Muhi. Lassan ennek a sorozatnak a végére érünk, de azért akad még pár említésre méltó látnivaló, nevezetesség.

Szombaton egy jó nagy túrát tettem, ám a nap végén, még éppen sötétedés előtt értem Sárospatakra. Itt a várat kihagytam, mert azt a korábbi években láttam már és az oldalon is olvashattatok róla cikket. Akkor kimaradt a "tengerszem", ezt most pótoltam be.

Maga a tó a Sárospatak fölött elhelyezkedő 324 méter magas Megyer-hegy területén található a meredek, helyenként 70 méter magas sziklafalak között. Nevével ellentétben a képződmény nem egy klasszikus értelemben vett tengerszem, hanem egy malomkőgyártásra kialakított bánya és az emberi tevékenység sajátos ötvözeteként létrejött bányató.

A területen már a XV. században is működő kőbánya volt, ahol malomkövekhez fejtették az anyagot évszázadokon át hasonló technikával, szerszámokkal és kézi erővel. A fejtést a falra felállított állványzatokról végezték úgy, hogy a malomkő formáját már a falban kifaragták. Egy nagy méretű körzővel - cirkalommal - előrajzolt minta alapján a kőtömböket csákánnyal körbefejtették, majd ékekkel feszítették le a falról. A malomköveket a bánya mellett működő malomkőpiacon adták el a molnároknak, akik szekérrel szállították el azokat az ország különböző pontjaira. A bánya átlagos termelése évi 300-450 malomkő között változott. Ahogy egyre mélyült a bánya, úgy jelentett égető problémát az aljzaton összegyűlő csapadékvíz, amit csak költséges szivattyúzással tudtak eltávolítani. Hosszútávú megoldás gyanánt felmerült egy vízelvezető árok kibontása a bánya déli oldalán, de a munkát lassította, hogy a csatorna bevágásából is malomköveket fejtettek ki. Végül csak részben készült el a víztelenítő rendszer, ugyanis a fejtési módszer a XIX. századra elavulttá vált, ezért bekövetkezett egy termeléscsökkenés. A hagyományos malomkövek helyét átvette a nagyobb keménységű kőből, vasabronccsal összefogatott francia malomkő, amelyhez a szomszédos Király-hegyen és a bot-kői bányában fejtették a kovakövet. Ez az új műszaki eljárás átvette a régi bánya forgalmát és 1907-ben a régi bánya működése meg is szűnt.

A munkálatok befejezése után a bánya lassan megtelt vízzel és a mai napig kizárólag a csapadékvíz táplálja. A víz mennyisége kb. 4000 köbméter, a tó legnagyobb mélysége 6-6,5 méter, az aktuélis csapadék mennyiségétől függően. Jellegzetes árnyalatát a környező tölgyesekből a vízbe oldódó szerves anyagok bomlásának köszönheti. Fürdeni és csónakázni a tóban tilos.

Lévén a tó környéke ma már egy önálló ökoszisztéma, a terület 1997 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Az 1997-es védetté nyilvánítás célja az országban egyedi előfordulású, volt malomkőbánya nagy jelentőségű bányatörténeti és földtani, valamint a bányászkodás befejezése óta kialakult botanikai és zoológiai értékeinek megőrzése volt. A Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület az Aggteleki Nemzeti Park kezelésében áll, területe 1,1 ha.

A területen rengeteg fejlesztés valósult meg az idők során: A Megyer-hegy legmagasabb pontjára 18 méter magas kilátót építettek, igénybe vehető az ország leghosszabb via ferrata-pályája, függőhidak, bicikliút, valamint a Ciróka Pihenőpark is. A bányató fentről, korlátokkal véfett ösvényen is megtekinthető, de le is lehet ereszkedni a vízhez. A jól kitáblázott, információdús ösvény egyébként az egész területen körbefut. Ha szemfülesek vagyunk, rábukkanhatunk pár félig kész malomkőre vagy hegybe vájt barlanglakásra. A tengerszem partján egy faépületben őrlőműhely működik, ahol kipróbálható a molnármesterek munkája.

Megközelíthető a sárospataki vasútállomástól 5,2 km és 169 m szintemelkedés, illetve a Bot-kői parkolótól 2,4 km és 141 m szintemelkedés, valamint Károlyfalva központjától 2 km és 168 m szintemelkedés leküzdését követően. Új szolgáltatásként a kényelmesebbeket terepautóval is felfuvarozzák a parkolóból a tengerszemhez. A 17 állomásból álló Malomkő tanösvény Sárospatak belvárosából indul, érinti Hercegkutat, a Megyer-hegyi tengerszemet, a Király-hegyet, a Nagy-Bot-kő gejzírkúpját, elhalad a történelmi Gombos-hegyi és kőporosi pincesorok mellett, és bemutatja a térségre jellemző természetes és mesterséges növényvilágot is, majd a sárospataki Rákóczi-vár várkertjében ér véget.