Barátaimmal minden évben ellátogatunk a Partium, Erdély vagy Székelyföld különböző tájaira, ez mára már egy lassan 1,5 évtizedes hagyománnyá vált. Székelyföldön is többször jártunk, pár évvel ezelőtt Marosfőn volt a szállásunk és onnan indultunk ki különböző irányokba, hogy felfedezzük a környéket. Az egyik leggazdagabb túránk az Egyes-kőhöz vezetett.

Az Egyes-kő Balánbánya mellett található, amely egy város Erdélyben (Székelyföldön) Hargita megyében. Nevét a tőle nyugatra emelkedő Balán-havasról kapta. Földrajzi értelemben az Egyes-kő a Gyergyói- és a Csíki-medencéktől keletre elhelyezkedő Hagymás-hegységben (hívják Csíki Alpoknak is), Hargita megye keleti részén található, a Csíki-medence északi peremén. A Hagymás-hegység észak-déli irányban 40 km hosszan húzódik a Gyergyói-havasok, a Tarkő és a Csalhó szorításában. Gyakran látogatott célpontjai a Csíki-medencéből nézve balról a Nagy-Hagymás (1792 m), jobbra az Öcsém-tető (1706 m) és az oldalában eredő Ördögmalom kőgörgeteg, valamint természetesen középen az Egyes-kő (1608 m), melyek mind az 1990-ben alapított Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Park részei. A nemzeti park sajátos élővilágát a Hagymás-hegység különleges geológiai és klimatikus adottságai tették lehetővé. A nemzeti park összterülete 6575 hektár, amelyből 78% fokozottan védett és 22% védett terület. Az Egyes-kő neve egyben jelzője is: ez a „magányos kő” látványosan különválik a hegyvonulat többi részétől. Tetejéről tiszta időben látszik a Hargita, a Görgényi-havasok (előterükben a Csíki- és Gyergyói-medencékkel), észak, majd kelet felé a Gyergyói-havasok, a Csalhó és a Tarkő is.

Az Egyes-kő megközelítése Balánbánya irányából a legegyszerűbb. Autóval az E578-as úton haladva Csíkszentdomokosnál le kell térni a táblával is jelölt, 125-ös Balánbánya felé vezető megyei útra. Vonattal csak Csíkszentdomokosig tudunk közlekedni, onnan busszal, stoppal vagy gyalog érhetjük el Balánbányát. Balánbányáról aztán két turistaút vezet az Egyes-kő irányába. A hosszabb, de kényelmesebb útvonal a piros háromszöggel jelzett. Ha ezt választjuk, hosszú menetelésre és pásztorkutyákra számítsunk. A rövidebb, mégis népszerűbb útvonal a kék sávval jelzett, amely a római katolikus templomtól indul a Kovács-patak mentén. Ez a túra 4,5 kilométer hosszú, 639 méteres szintemelkedővel. Mi ez utóbbit választottuk.

Bár az Egyes-kő sziklafalait 2008 nyarán acélkábelekkel látták el, ennek a szakasznak a megmászása ügyességet, jártasságot, gyakorlatot, megfelelő fizikai erőnlétet és nagy figyelmet igényel. A magasba törő sziklafalakat elérve felkapaszkodhatunk a kifeszített acélsodronyokon vagy használhatjuk a kiépített alpinista útvonalat, ha a célnak megfelelő felszereléssel érkeztünk.

Az Egyes-kő közelében ezernyi szebbnél szebb havasi virágban gyönyörködhetünk, melyek közt akad csak ezen a területen előforduló endemikus faj is. Ha hajnalban indulunk túrázni, akkor az 1970-es években betelepített zergékkel is találkozhatunk a havasi gyeppel benőtt sziklapárkányokon, ugyanakkor számos hegyvidékre és havasi övezetre jellemző madárfajt is megpillanthatunk.

Az Egyes-kő délnyugati oldalán, 1504 méteres magasságban található az Egyes-kő menedékház, amelyet 1932. augusztus 14-én adott át az Erdélyi Kárpát Egyesület Csíkszeredai Csoportja, és amelyet 2010-ben újjáépítettek. Itt találkozik számos turistaútvonal, ezért fontos turisztikai szerepet tölt be. Nyáron két földszinti szobával és a padlástérben biztosított fekhelyekkel, összesen 50 főt, télen két fűtött földszinti szobával összesen 26 főt tudnak elszállásolni.

Alkotói, Benke Gyula szobrászművész és Végh Gyula építőmérnök az Egyes-kőről mintázták a budapesti állatkert (a Fővárosi Állat- és Növénykert) 1912-re elkészült Nagyszikláját.